Háttere:
Katonai tiszt a második világháború alatt, a hadsereg hírszerző tisztje Douglas MacArthur tábornok állományában a koreai háború alatt; négy évig Eisenhower Nemzetbiztonsági Tanácsának alezredese; az 1960-as évek elején a Külföldi Technológiák vezetője, a hadsereg kutatás-fejlesztésében, itt fért hozzá a Roswell-aktákhoz, az UFO alkatrészek rejtekhelyéhez és az információhoz, miszerint "a hadsereg visszakereső csapata ... kihúzott egy repülő korongot, amely az új mexikói sivatagban, Roswell városán kívül zuhant le a kora reggeli sötétségben, 1947. július első hetében. " 1963-ban tizenkilenc kitüntetéssel és szalaggal vonult vissza a hadseregtől; aztán James Eastland és Strom Thurmond, amerikai szenátorok mellett szolgált nemzetbiztonsági szakemberként; később tanácsadóként és szerződések adminisztrátoraként dolgozott a magánszektorban.
Kinyilatkoztatása:
Corso ezredes elmondta, hogy öt, 4 és fél láb magas /kb. 140 cm/, szürkésbarna bőrű, négyujjú és túlméretezett, kopasz fejű földönkívüli volt a roswelli UFO-baleset helyszínén, kettő még mindig életben volt. Az egyik megpróbált elmenekülni, de az ideges katonák lelőtték. A másik még életben volt, de haldoklott, amikor a hadsereg kamionjával megérkezett a Roswell Légi Gyakorlótérre. 1947-ben, ügyeletes tisztként szolgált a Kansas állambeli Fort Riley-ban, egyik este roswelli tárgyak érkeztek a Fort Bliss-ből. Corso ezredes megvizsgálta a szállítmányt, amelyben az egyik halott földönkívüli teteme egy sűrű, világoskék folyadékban volt tartósítva. A szállítmányt, a ma Wright-Patterson légitámaszpontnak hívott helyre, Ohio-ba szánták. Corso beszél az Eisenhower elnök Nemzetbiztonsági Tanácsában való szolgálatról, valamint a roswelli eseményekről szóló feljegyzések megtekintéséről, és az abból kinyert "javakról".
Az ezredes ismerteti, hogy miként irányította a hadsereg szupertitkos visszafejtő programját, amely „kiszórta” a földönkívüli technológiát az amerikai vállalatoknak, mint az IBM, a Hughes Aircraft, a Bell Labs és a Dow Corning - tudtuk nélkül..
Leírja a roswelli űrhajó fedélzetén található eszközöket, és azt, hogy ezekből hogyan lettek a mai integrált áramkörök /chipek/, száloptikák, lézerek, éjjellátó készülékek, szuper-szilárdságú szálak (például a kevlar műanyag páncélok) és az osztályozott felfedezések, mint a pszichotronikus eszközök, amelyek az emberi gondolatokat fordítják le jelekké, a lopakodó repülőgép technológia, és a Csillagok háborújának részecskesugár eszközei. Azt is megvitatja, hogy a földönkívüli technológia milyen szerepet játszott a geopolitikai irányelvek és az események kialakításában; hogyan segített az Egyesült Államoknak túlhaladni az oroszokat az űrben; hogyan ösztönözte a hadsereg kidolgozott kezdeményezéseit, mint például az SDI (Csillagháborús program), a Horizont projekt ( katonai bázis telepítése a Holdra) és a HAARP; és ami elhozta a hidegháború végét.
Corso ezredes azt is elmondta, hogy az elfogott ufókat a Norton, Edwards és Nellis /51-es körzet/ légitámaszpontokon tartják/tartották . Elmondja, hogy Truman elnök 1947 szeptemberében létrehozott egy ufó munkacsoportot, melyet némelyek MJ-12-nek hívnak, és hogy azóta működött. Az 1950-es években az antigravitációs járművek két kezdetleges prototípusát megépítették, de atomhasadáson alapuló generátorok táplálták, nem voltak hatékonyak, radioaktívan sugároztak. Azt mondja, hogy a Csillagháborús program elsősorban a földönkívüliekkel való háború előkészítésére irányult, invázió esetére.
"Aligha tekinthető túlzottnak, hogy ez egy jelentős könyv, ha nem a legjelentősebb, az elmúlt évtizedek alatt megjelent UFO témában. Ha Corso rendkívüli állításainak egy része még igaz is, akkor a következmények megdöbbentőek. Corso egy izgalmas történetet mond el, időnként filmvászonra illően, elegendő táplálékot adva, amin az ufókutatók évekig elrágódhatnak. "
- Peter Jordon, UFO Magazine
Philip Corso könyve, ami magyarul „A Roswelli titok” címen jelent meg, hamar bestseller lett, és már tervezte második könyve anyagát, ami a hadsereg legmodernebb eszközeiről szólt volna. Ám egészsége váratlanul megromlott, így erre a kötetre már nem tudott sort keríteni.
„A Roswelli titok”, pdf formátumban innen tölthető le:
https://docplayer.hu/6709311-Philip-j-corso-william-j-birnes-a-roswelli-titok.html
Egy 1994-ben készült, nagyon jól sikerült nagyjátékfilm, a roswelli ufo- szerencsétlenség eseményeit dolgozza fel, Kyle MacLachlan főszereplésével.
Forrás: http://lisaromanekufoinsider.blogspot.com/2014/08/colonel-philip-corso-day-after-roswell.html
Kinyilatkoztatása:
Corso ezredes elmondta, hogy öt, 4 és fél láb magas /kb. 140 cm/, szürkésbarna bőrű, négyujjú és túlméretezett, kopasz fejű földönkívüli volt a roswelli UFO-baleset helyszínén, kettő még mindig életben volt. Az egyik megpróbált elmenekülni, de az ideges katonák lelőtték. A másik még életben volt, de haldoklott, amikor a hadsereg kamionjával megérkezett a Roswell Légi Gyakorlótérre. 1947-ben, ügyeletes tisztként szolgált a Kansas állambeli Fort Riley-ban, egyik este roswelli tárgyak érkeztek a Fort Bliss-ből. Corso ezredes megvizsgálta a szállítmányt, amelyben az egyik halott földönkívüli teteme egy sűrű, világoskék folyadékban volt tartósítva. A szállítmányt, a ma Wright-Patterson légitámaszpontnak hívott helyre, Ohio-ba szánták. Corso beszél az Eisenhower elnök Nemzetbiztonsági Tanácsában való szolgálatról, valamint a roswelli eseményekről szóló feljegyzések megtekintéséről, és az abból kinyert "javakról".
Az ezredes ismerteti, hogy miként irányította a hadsereg szupertitkos visszafejtő programját, amely „kiszórta” a földönkívüli technológiát az amerikai vállalatoknak, mint az IBM, a Hughes Aircraft, a Bell Labs és a Dow Corning - tudtuk nélkül..
Leírja a roswelli űrhajó fedélzetén található eszközöket, és azt, hogy ezekből hogyan lettek a mai integrált áramkörök /chipek/, száloptikák, lézerek, éjjellátó készülékek, szuper-szilárdságú szálak (például a kevlar műanyag páncélok) és az osztályozott felfedezések, mint a pszichotronikus eszközök, amelyek az emberi gondolatokat fordítják le jelekké, a lopakodó repülőgép technológia, és a Csillagok háborújának részecskesugár eszközei. Azt is megvitatja, hogy a földönkívüli technológia milyen szerepet játszott a geopolitikai irányelvek és az események kialakításában; hogyan segített az Egyesült Államoknak túlhaladni az oroszokat az űrben; hogyan ösztönözte a hadsereg kidolgozott kezdeményezéseit, mint például az SDI (Csillagháborús program), a Horizont projekt ( katonai bázis telepítése a Holdra) és a HAARP; és ami elhozta a hidegháború végét.
Corso ezredes azt is elmondta, hogy az elfogott ufókat a Norton, Edwards és Nellis /51-es körzet/ légitámaszpontokon tartják/tartották . Elmondja, hogy Truman elnök 1947 szeptemberében létrehozott egy ufó munkacsoportot, melyet némelyek MJ-12-nek hívnak, és hogy azóta működött. Az 1950-es években az antigravitációs járművek két kezdetleges prototípusát megépítették, de atomhasadáson alapuló generátorok táplálták, nem voltak hatékonyak, radioaktívan sugároztak. Azt mondja, hogy a Csillagháborús program elsősorban a földönkívüliekkel való háború előkészítésére irányult, invázió esetére.
"Aligha tekinthető túlzottnak, hogy ez egy jelentős könyv, ha nem a legjelentősebb, az elmúlt évtizedek alatt megjelent UFO témában. Ha Corso rendkívüli állításainak egy része még igaz is, akkor a következmények megdöbbentőek. Corso egy izgalmas történetet mond el, időnként filmvászonra illően, elegendő táplálékot adva, amin az ufókutatók évekig elrágódhatnak. "
- Peter Jordon, UFO Magazine
Philip Corso könyve, ami magyarul „A Roswelli titok” címen jelent meg, hamar bestseller lett, és már tervezte második könyve anyagát, ami a hadsereg legmodernebb eszközeiről szólt volna. Ám egészsége váratlanul megromlott, így erre a kötetre már nem tudott sort keríteni.
„A Roswelli titok”, pdf formátumban innen tölthető le:
https://docplayer.hu/6709311-Philip-j-corso-william-j-birnes-a-roswelli-titok.html
Egy 1994-ben készült, nagyon jól sikerült nagyjátékfilm, a roswelli ufo- szerencsétlenség eseményeit dolgozza fel, Kyle MacLachlan főszereplésével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése