2020. április 11., szombat

Kiszivárogtatók: Bob Lazar

Robert Scott Lazar /1959- / amerikai mérnök, akit állítása szerint a 80-as évek végén vettek fel a szupertitkos S4-es létesítménybe, ami Nevadában, az 51-es körzet közelében fekszik. Kollégáival itt egy idegen űrhajó visszafejtésén dolgozott, továbbá lehetősége volt betekinteni azokba az iratokba, amik a földönkívüliek földi tevékenységeit írták le, 10.000 évre visszamenően.
Érdemes tudni, hogy abban az időben, amikor Lazar élményeit szerezte, már rengeteg lezuhant, vagy egyéb módon megszerzett földönkívüli űrhajó volt a nagyhatalmak birtokában. Az Ő tipikusan csészealj formájú járműve, „csak” egy volt a sok közül, mert például a háromszög alakú, földi fejlesztésű ufókkal való kísérletek régóta előrehaladott állapotban voltak.
Erről bővebben itt: https://kozmikustitkok.blogspot.com/2019/07/tr-3b-foldi-ufo-edgar-fouche-interju.html
George Knapp a KLAS TV riportere, az On The Record című műsorban, Las Vegasban készített interjút Lazarral, 1989-ben. Az alábbiakban ebből az interjúból olvashatók részletek.

Lazar: Az első kézzelfogható élményem az antianyag reaktorral volt.
Knapp: Elmagyaráznád mi ez, hogyan működik, és mit csinál?
Lazar: Ez egy 18 hüvelyk átmérőjű diszk, egy gömb tetején.
Knapp: Van egy modellünk, amit az egyik barátod készített. Mesélnél róla? Itt van ...
Lazar: A torony belsejében a 115.elem van, amit csak úgy beletettek. Ez egy szuper nehéz elem. És ami az összes többi működését illeti, azt tényleg nem tudom, mármint hogy mi van a legalján ... A 115-ös létrehoz egy gravitációs mezőt a teteje körül. Az a kis hullámvezető, ami láttál, lényegében „felszállítja” a gravitációs hullámot. És ezt utána felerősítik az űrhajó alsó részén. De általánosságban, az egész technológia gyakorlatilag ismeretlen.
Knapp: Most láttuk a modellt. Láttuk ezeket a képeket. Nagyon, nagyon egyszerűen néz ki. Szinte túl egyszerűen ahhoz, hogy bármit is meg tudjon csinálni.
Lazar: Így van.
Knapp: Alkatrészek?
Lazar: Nem volt kimutatható. Alapvetően az volt a feladat, hogy minden rendelkezésünkre álló készterméket visszafejtsünk. Aztán lépjünk hátra, és tudjuk meg hogyan készült, hogyan lehet földi anyagokkal elkészíteni. Nem lehetett túl gyorsan haladni.
Knapp: Szerinted mióta tartották ott ezt a technológiát?
Lazar: Úgy tűnt elég hosszú ideje, de igazán nem tudom.
Knapp: Mit tudsz csinálni egy antianyag generátorral? Hogyan működik?
Lazar: Átalakítja az antianyagot ...De nem „átalakítja”. Ez egy annihilációs reakció. Rendkívül erőteljes reakció - az anyag 100 %-ban energiává történő átalakulása – nem hasonlítható a maghasadáshoz vagy a fúziós reakcióhoz, ahol valahol az anyag 1% -nak nyolctizede alakul energiává.
Knapp: Hogyan működik? Hogy kezdődik a reakció?
Lazar: Igazából, ha a 115-ös elem benn van, a reakció megindul.
Knapp: Automatikusan?
Lazar: Igen.
Knapp: Nem értem. Úgy értem, nincs gombnyomás, vagy hasonló?
Lazar: Nem, nincs nyomógomb. Nyilvánvaló, hogy a „115”-öst protonokkal bombázva, antianyag részecske válik ki [megjegyzés: az „115” először átalakul „116” –os elemmé, aminél rögtön radioaktív bomlás lép fel, így egy anti-proton szabadul fel a folyamatban]. Az antianyag részecske bármilyen anyaggal reagál, úgy képzelem, hogy a reaktorban van valamilyen célrendszer. Ez viszont hőt bocsát ki. És valahol a rendszerben van egy 100% -os hatékonyságú termoelektromos generátor, lényegében hő-elektromos generátor.
Knapp: Hogy kapcsolódik az antianyag reaktor a gravitáció generálásához, amiről korábban beszéltél?
Lazar: Nos, ez a reakció két célt szolgál. Óriási mennyiségű villamos energiát szolgáltat, amely szinte melléktermék. A gravitációs hullám kialakul a gömbön. Ez a 115-ös elem több folyamaton megy keresztül, de a pontos folyamatot nem hiszem, hogy bárki is igazán tudná. A hullámvezető „felszállítja” a gravitációs hullámot. A csészealj teteje felől az alsó részre irányul, ahol három gravitációs „erősítő” van, amelyek a gravitációs hullámot erősítik és irányítják.
Knapp: Akkor lényegében saját gravitációs mezőt hoz létre.
Lazar: Saját gravitációs mezőt.
Knapp: Egész biztos meg vagy győződve arról, hogy a földi tudomány jelenleg nem rendelkezik ezzel a technológiával? Jelenleg van ilyenünk az S4-nél, nem tudjuk létrehozni?
/Szerk: Knapp kérdése itt a kommersz, „fősodratú” tudományra vonatkozhat, nem a szupertitkos, aranyketreces tudományra. Ez utóbbi már évtizedek óta közlekedik földi gyártású ufókkal./
Lazar: Így van.
Knapp: Miért nem? Miért nem tudjuk?
Lazar: A technológia még nincs egyenesben ... Ma még azt sem tudjuk, hogy mi a „gravitáció” valójában!
Knapp: Nos, mi az? Mit tanultunk róla, mi a gravitáció?
Lazar: A gravitáció egy hullám. Sok különböző elmélet létezik, beleértve a hullámokat is. Elméletük szerint a gravitációt részecskék [gravitonok] okozzák, ami szintén helytelen. Mert a gravitáció egy hullám. Az alaphullám, jelenleg így tudnak „megcsapolni” egy elemet.
Knapp: Tehát saját gravitációt tudsz létrehozni. Ez mit jelent? Mi teszi lehetővé ezt?
Lazar: Így szinte bármit megtehetsz. Gravitációs téridő torzítás. Ez egy másik utazási eljárás, ahol ahelyett, hogy egy lineáris [egyenes vonalú] módszerrel utaznál – ahol az „A” pontból a „B” pontba haladsz - most torzíthatod az időt és a teret, lényegében a hegyet hozod Mohamedhez. Majdhogynem idehozod a célállomást, anélkül, hogy mozognál. És mivel torzítod az időt, mindez pillanatok alatt zajlik le. Ez a koncepció nagyon messzire vezet!
Knapp: Persze, amit az UFO szkeptikusok mondanak, hogy: „igen, van élet valahol az Univerzumban. De soha nem jöhetnek ide - túl messzire vannak.-” Az a fajta technológia, amiről beszélsz, a térről, az időről, és más dolgokról tett ilyesfajta megfontolásokat irrelevánssá teszi.
Lazar: Pontosan! Mert ha torzítod az időt, akkor már nincs is normális időbeli referencia. És ezt a saját gravitációddal állítod elő.
Knapp: Előre vagy hátra tudsz mozogni az időben? Erre akarsz kilyukadni?
Lazar: Nem, alapvetően nem. Legalábbis abban a tekintetben, amiről itt beszélünk - hogyan kell nagy távolságokat áthidalni gyorsabban, mint a fénysebesség. A csészealj alján található a három gravitációs generátor. Ha távoli pontba akarnak menni, az űrhajó oldalra fordul. A három gravitációs generátor egy „gravitációs sugarat” hoz létre. Azt csinálják, hogy mindhárom generátort egy pontra irányítják, és azt „fókuszpontként” használják. Maga az űrhajó a „ponthoz” kapcsolódik! Mindez a torzított időben történik, így az idő nem növekszik. A „sebesség” lényegében végtelen.
Knapp: Mesélnél arról, amikor először láttad működés közben az antianyag-reaktort vagy bemutatót róla, jó néhány bemutatón részt vettél.
Lazar: Amikor először láttuk működés közben, mi – egy barátommal Barry-vel, akivel együtt dolgoztam – csak betettük az üzemanyagot a reaktorba, rátettük a fedelet. Azonnal kialakult egy gravitációs mező, és ő azt mondta: "Érzed?" És olyan érzeted volt, mintha két mágnesrudat próbálnál összenyomni. Ez egy repulziós /taszító/ mező volt.
Forrás: http://www.stealthskater.com/Documents/Lazar_2.pdf
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése