A Google Earth térképét böngészve, éles
szeműek időnként ráakadnak egy-egy gyöngyszemre. Így járt az „ufóvadász”
Valentin Degterev, a közép-oroszországi Nyizsnyij Tagil városából, aki egy
másik kutatótól kapta azt a képet, ami az antarktiszi Willy Field út közelében
lezuhant csészealjat mutatja. Négy tankot is kivezényeltek, hogy biztosítsa az
objektumot.
A felső képen egyértelműen beazonosítható a havon
végigcsúszott csészealj forma, ugyanakkor az egyik lánctalpas némileg elüt a
többitől. Az árnyéka alapján igen magas teherrel van megrakva. Talán abban
akarták elszállítani az űrhajót? Degterev szerint legalább három éve járhatott
szerencsétlenül, bár én ezt kizártnak tartom. A mai műholdas radar technika
mellett azonnal észrevették volna, és mivel a roswelli roncsokat is egy éjszaka
alatt el tudták takarítani, ezzel sem vártak volna sokáig, még annak ellenére
sem, hogy ilyen hideg, zord, nehéz terepen nyilvánvalóan jóval nehezebb a
logisztika.
2011 áprilisában készülhetett a kép, egy
ideig elérhető volt, később viszont leszedték. Mivel a terület az amerikai
McMurdo Állomáshoz tartozik, vélhetően az övéké lett a roncs, de azért az
oroszok sem panaszkodhatnak. /1/
Eddig legendaként tekintettek sokan, a
németek antarktiszi tevékenységeire a II. Világháború vége tájékán. Vagyishogy
oda egy egész flottányi csészealjat szállítottak, rég elhagyott földönkívüli
bázisokba költöztek be, azokat bővítették, de újakat is létesítettek.
Tudomásukra jutott, hogy több város is található a vastag jégpáncél alatt. Az
újabb tudományos felfedezések lassan igazolni kezdik a nácikat.
2000 végén jött a hír, hogy az első SOAR
/Support Office for Aerogeophysical Research/ repülés alkalmával mágneses
anomáliát észleltek a Vosztok-tó keleti partján. A magnetométer tárcsája
hirtelen megugrott, és a leolvasott érték 1000 nanoteslával tért el a normál 60 000-től.
/Tesla a mágneses fluxussűrűség mértékegysége/ "Amikor először láttuk ezt a hatalmas mágneses anomáliát, ez nagyon izgalmas volt" – mondta a Studinger, a kutatás egyik résztvevője
„Általában a mágneses eltérések sokkal
kisebbek, és némi erőfeszítést igényel, hogy megkülönböztessük az anomáliát a
normál napi ingadozástól. Az időnkénti vulkanikus anyagkiáramlások miatt ez
szűk sávon belül /500-600 nanotesla/ eltérést is mutathat, itt azonban hirtelen
1000-re ugrott a magnetométer. Ez annyira nagy, hogy nem okozhatja a mágneses mező
napi változása."
Az anomália más
módon is nagy, lefedi a tó teljes délkeleti sarkát, kb.105-75 km
hosszan. A
fent említett mágneses zavar hatalmas mérete és intenzitása erősen azt
sugallja, hogy egy nagyon nagy komplexum van jelen a Vosztok-tó e része alatt,
ahol valószínűleg a földkéreg is vékonyabb.
Egy független
forrás, aki a tótól körülbelül 150 mérföldnyire keleti irányban meglátogatott
egy norvég kutató bázist kijelentette, hogy az elmúlt hat hónapban nagy
mennyiségű új felszerelés és személyzet érkezett az orosz Vosztok Állomásra,
mely viszonylag közel található az anomáliához. /2/
Az Antarktiszon
zajló hadműveletekből szinte semmi nem szivárog ki, pedig az eltelt 20 év alatt
már bőven feltárhatták mi okozza a mágneses kilengést. Ha méretei alapján
valóban egy egész város van odalenn, az a történészeknek újabb fejtörést fog
okozni. Ha viszont fejlett földönkívüli technológia, akkor évtizedes
titkosításra van ítélve. Jelenleg ez utóbbi tűnik valószínűnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése