Project TKREALM

James Thomas Fleming írása

Üdvözlöm a weboldalamon. A nevem James Thomas Fleming, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat korábbi projektkoordinátora. Valószínűleg sosem hallott a NIS-ről. Nem különbözik a CIA-tól, de biztosíthatom, hogy múltja sokkal sötétebb. Ez a történetem, amit mindenkinek ajánlok elolvasni.
A NIS a létező legtitkosabb kormányzati ügynökség. Külföldi és belföldi hírszerző műveleteket folytatnak, mindenkiről (köztük önökről is) tárolnak fájlokat, és csúcstechnikákat dolgoznak ki a kormány számára, a hírszerzés és fegyverrendszerek területén. A NIS-t végrehajtási végzéssel hozták létre, az 1947. évi Nemzetbiztonsági Törvény aláírása során. Olyan titkos volt a NIS jellege, hogy nevét még a törvény szövege sem említette - létezése egy szándékos kiskapu miatt vált lehetővé a megfogalmazásban. Évente milliárd dolláros védelmi támogatást kapnak, amelyet más ügynökségek javára írnak, valamint különféle közszolgálati programokból származik, melyek valójában nem léteznek.
Hátterem a kormányzati munkában a NIS székhelyén, Washington DC-ben találtam meg, egy hideg téli napon. Állásra jelentkeztem egy barátom tanácsára, aki ott dolgozott. Az épület viszonylag kicsi és igénytelen volt. A toborzási központ ajtajának ködös üvegén, ott volt a NIS pecsétje; egy sas széttárt szárnyakkal, kör alakú formában tizenhárom csillag reprezentálta az eredeti gyarmatokat. A mottó: "Vigilantis pretium Liberatis" - Az éberség a szabadság ára.
Meginterjúztattak, átestem egy poligráfos vizsgálaton, és utamra engedtek. Ez nem volt újdonság egy olyan kormányzati srácnál, mint én. Másnap telefonhívást kaptam, azt mondták, hogy operációs szakemberként kaptam meg a munkát.
Három évig kémelhárító tevékenységet folytattam. A pszichológia hátterem miatt végül a Viselkedéstudományi Egységhez /Behavioral Science Unit/ kerültem. A BSU-nál profilokat készítettünk a különös érdeklődésre számot tartó külföldi és belföldi tisztviselőkről, és észrevételeinket továbbküldtük. Ezenkívül, gyakorlatilag szabad kezet kaptunk a NIS általános laboratóriumaiban végzett kutatások elvégzésére a Bethesdában /Maryland/. Ez hiba volt az ügynökség részéről - kollégáim és én az egységnél, hamarosan elindultunk az ún. „megváltozott állapotok” -nak nevezett kutatási úton - a hipnotikus állapotok erőteljes indukciója érdekelt minket, gyógyszerek és / vagy neurális stimulációk, fény, hang és sugárzás révén.
Ebben az időszakban találtunk egy "mágikus lövedéket". Konkrétan a hang egy bizonyos frekvenciája és típusa, a neurotranszmitterek /kémiai ingerületátvivő, hírvivő anyagok/ azonnali depresszióját okozta, az agy legmagasabb régióiban. Meggyőződésünk szerint ez hatékonyan kapcsolta ki a tudatos tudatot, az egyént az alapvető stimulus-válasz műveletekre redukálva; nem különben, mint egy állatnál.
Lelkesen számoltunk be kutatási eredményeinkről a projekt koordinátor helyettesnek. Ez nem kis áttörés volt a pszichológia területén. Valójában a felügyeleti bizottság külön ülést tartott, hogy tanulmányozza az eredményeinket. Elégedettek voltak, de további kutatások elvégzését akarták, mielőtt bármilyen műveleti alkalmazást kidolgoztak volna. Kísérleteinket hivatalos programként ismerték el, és a TKREALM kódnevet kaptuk.
Tehát elkezdtük az emberkísérleteket, mivel nyilvánvaló volt, hogy ez a rendszer csak rajtuk volt hatékony, nem akartuk pazarolni az időt állatkísérletekkel. Közzétettünk egy hamis felhívást egy tanulmányban, amelyben arra kértük az embereket, hogy akik alanyok lennének, jelenjenek meg szűrésre. Bevittük őket egyenként egy szobába, leültettük és azt mondtuk nekik, hogy visszajövünk. Aztán bekapcsoltuk a jelet. Az egyirányú tükrön keresztül megfigyeltük, hogy a személy úgy zuhan le a helyén, mintha halott lenne. Aztán feladatok elvégzésére kezdtük kondicionálni őket. Először egyszerűekre, mint például egy labda felvétele. Ezután fokozatosan sikerült rávennünk őket, hogy dallamokat játsszanak szintetizátoron, és más összetett műveleteket végezzenek. Természetesen mindig az operatív felhasználás volt a legfontosabb. Arra kondicionáltuk őket, hogy kézifegyverekkel lőjenek beltéri, szimulált célpontra, és hogyan csúsztassanak kapszulákat, hanyag stílusban egy italba. Hamarosan rájöttünk, hogy tanulmányaink során - zombi gyilkosok légióját teremtettük meg.
A kezelés hatásai biológiai természetűek voltak, bár nem voltunk biztosak benne, hogy mely neurotranszmitter-blokkolók választódnak ki, vagy melyik mirigyről. A tünetek kezelés nélkül elmúltak, de csak néhány óra elteltével. Nem volt ismert, mennyi ideig tudta valaki túlélni az állapotot.
A második jelentés benyújtása után a projekt koordinátor, aki nyugdíjba készült vonulni, kiválasztott utódjának. Ezután majdnem egy évig, projekt koordinátorként dolgoztam, a Szenátus Hírszerző Bizottsága megerősítésével. Ez a hatalmi helyzet számomra teljesen váratlan volt, és bár voltak fenntartásaim, hálás voltam.
Mivel már nem dolgoztam a laboratóriumban, több pénzt fordítottam kollégáimra, hogy folytathassuk a közösen elkezdett kutatást. Nem sokkal ezután megkaptam az első jelentést az "incidensről".
6:00 órakor egy telefonhívás ébresztett fel. Az egyik kísérletben résztvevő női alany, fejbelőtte az egyik NIS ügynököt, a saját szolgálati fegyverével (HK USP). Amikor megkérdeztem, hogy történt, néhány másodpercig halott csend lett, aztán "Azt hiszem, ide kellene jönnie, uram."
Charles Hayward különleges ügynök a folyosón halt meg. A teste nem mozdult. A szokásos módon felvettem a kesztyűt, és szemrevételezéssel ellenőriztem a helyszínt. Vér és agy darabok masszája borította be a falat. A látvány megdöbbentett. Ezen a ponton tudatosult a helyzet realitása - a programot be kell fejezni.
A nő hamarosan visszanyerte tudatát, és nem mutatott jeleket az esemény emlékéről. Ahelyett, hogy elmondtuk volna neki a megdöbbentő igazságot arról, amit tett (ami egyébként veszélyeztette volna a biztonságot), útjára engedtük.
Rendkívüli ülést hívtam össze a felügyeleti bizottsággal. A program azonnal megszakadt a NIS-nél, de azt tapasztaltam, hogy a részletek egészen a DoD-ig (Védelmi Minisztérium) vezetnek! Ez bosszantó volt számomra. Koordinátorként minden közös műveletnél én mondtam ki a végső szót, ez egyértelműen szabálysértés volt. A felelős fél nyom nélkül eltűnt - csak később jöttem rá, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség /NSA/ vetette be. Biztos vagyok benne, hogy a kutatás a NIS-től függetlenül folytatódott. Azzal a szándékkal, hogy megállítsam, emlékeztetőket küldtem a Fehér Házba.
Erkölcsi alapon történő ragaszkodásom miatt "elnyertem", hogy eltávolítsanak a tisztségemből, és a további állami foglalkoztatás fekete listájára kerültem. A parancs a végrehajtó hatalom felső részéről érkezett.

Tisztelettel,
Jim Fleming

Jamest állítólag letartóztatták, weboldalát lekapcsolták.

Forrás: http://www.subversiveelement.com/MindControlFlemming.html