Frenchelon, a francia lehallgató rendszer

Az ECHELON, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által vezetett globális megfigyelési program széles körben ismertté vált, bizonyítékok vannak arra, hogy az európai országok nemzetközi megfigyelési tevékenységeket is folytatnak.

Állítólag Franciaország kifejlesztette saját "Frenchelon" -ját - egy kémműholdak és lehallgatóállomások világméretű hálózatát, amely szisztematikusan hallgatja le a kommunikációt az Egyesült Államokban és másutt. A megfigyelő állomások egyesek szerint Francia Guyanában, valamint a délnyugat-franciaországi Dordogne régióban található Domme városában, Új-Kaledóniában és az Egyesült Arab Emírségekben vannak.

A begyűjtött információkat a beszámolók szerint politikai és kereskedelmi célokra is felhasználják. Ezen túlmenően néhányan azt gondolják, hogy a francia projekt az Egyesült Államok globális kémképességének ellensúlyozására irányuló páneurópai erőfeszítések első lépését jelentheti. Németország részben finanszírozza Franciaország kezdeményezését, az összegyűjtött információkhoz való hozzáférés fejében.

A francia projektet állítólag a GenŽéralŽé de la SŽécuritŽé ExtŽérieure irányítása alatt vezetik, amely az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségéhez hasonló szervezet, és hogy a kereskedelmi információkat közvetlenül a nagy francia vállalatok elnökeihez és a kormányzati tisztviselőkhöz továbbítják.

A francia globális megfigyelés létezését, amelyet 1998 júniusában tett közzé Jean Guisnel, a francia Le Point hírlevelében, a francia kormány hivatalosan  nem erősítette meg, de nem is tagadta.

Az ECHELON projekttel ellentétben - amelyet az Egyesült Királyságban működő emberi jogi szervezet, az Omega Alapítvány az Európai Parlament tudományos és technológiai lehetőségek felmérésének (STOA) egysége számára készített jelentésében 1998 januárjában nyilvánosan dokumentált - nincs hivatalos bizonyíték arra, hogy Franciaország vagy bármely más európai nemzet gyakorolná a nemzetközi polgári kommunikáció szisztematikus ellenőrzését.

Egy a francia rendszert ismerő meg nem nevezett francia tisztviselő mindazonáltal állította, hogy ilyen program valóban létezik, ám „lényegesen kisebb léptékben”, mint az ECHELON. A tisztviselő szerint az ECHELON mintegy 3 millió üzenetet fog el percenként, míg a francia rendszer havonta körülbelül 2 milliót.

Franciaország elismerte, hogy rendelkezik nemzetközi megfigyelési képességekkel. FranŽçois Roussely-t, a francia védelmi minisztérium vezérkari főnökét idézték a Le Pointban (1998. június 20.), aki szerint a rendszert a francia nemzetközi katonai ügyekben, a terrorizmus elleni küzdelemben és a nem hagyományos fegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében használják. A francia hírszerzés más európai nemzetekkel való kapcsolatának kérdéseit nem említette.

A Le Point jelentés szerint Franciaország az Intelsat és az Inmarsat polgári kommunikációs műholdakat célozza meg. Az egyik műhold, amit a francia megfigyelési programban használnak az országban, a HŽélios 1-A, az Euracom nevű programban. Állítják azonban, hogy a műhold műszaki képességei gyengék a lehallgatáshoz. Végül1995 augusztusában a franciák vélhetően a "Cerise" nevű kísérleti kezdeményezést indították a műholdas kommunikáció elfogására. A Zenon nevű nagyobb nyomkövető projektet azonban költségvetési okokból le kellett állítani.

A francia megfigyelő állomások mindegyike körülbelül 6 alkalmazottat foglalkoztat - jelenti a Le Point. Új-Kaledónia és az Egyesült Arab Emírségek állomásait a műholdas adatátvitel elfogására használják, ami lefedi Ázsiát és a Közel-Keletet. A karibi térségben található lehallgató állomással az Egyesült Államokban folytatott beszélgetéseket lehet nyomon követni. A Francia Guyana-i megfigyelőállomást valószínűleg a műholdak elindításához használják, mivel a francia Ariane űrcég indítóbázisa van itt. /A képen a francia lehallgató állomások elhelyezkedése látható, országon belül és kívül./

Noha a francia megfigyelő program állítólagos létezéséről vannak beszámolók, a lehetséges lehallgatások szabályszerűségére, konkrét céljaira vagy a forgalom mennyiségére vonatkozóan nincs információ, kivéve az "üzenetek" számát.

A francia DGSE jelentések szerint megállapodást kötöttek a német külföldi hírszerző ügynökséggel, a Bundesnachrichtendienst-rel (BND) a projekt részleges finanszírozásának ellenében megszerzett információk megosztására.

A francia és a német hírszerző ügynökségek közötti hivatalos együttműködés a műholdas globális megfigyelés terén nyilvánvalóan létezik - egy a Journal Officiel de la RŽépublique FranŽçaise-ban megjelent beszámoló szerint.

Ezeket a műholdakat képi felderítésre használják, és a fényképeket megosztják a németországi, spanyol és olasz hírszerző ügynökségekkel - mondta Guisnel úr a "Les pires amis du monde" című könyvében. Nem világos, hogy a műholdak felhasználhatók-e a kommunikáció lehallgatására.

Európában és az Egyesült Államokban számos kormányzati és ipari forrás szerint, a nyugati szövetségesek körében széles körben elterjedt a "barátságos kémkedés" mind politikai, mind gazdasági célokból. Az Európai Parlament STOA-jelentése részletezi az amerikai megfigyelési műveleteket, ám az USA más nemzeteket is nyilvánosan felszólított a globális hírszerzési adatok gyűjtésére, beleértve az Egyesült Államok polgárainak és cégeinek tevékenységét.

Az Egyesült Államok Nemzeti Ellenőrző Központja (NACIC) 1995 júliusában, az ipari kémkedésről szóló kongresszusnak készített éves jelentésében leírja, hogy az "... ipari kémkedést végző külföldi kormányok" valós és legfontosabb aggodalomra okot adó kérdések, mégis az egyes országokat csak a jelentés minősített változatában nevezték meg.

"Számos más ország különböző szintű és típusú fenyegetést jelent az Egyesült Államok gazdasági és technológiai információira nézve. Néhány ország vagy az Egyesült Államok hosszú távú szövetségese, vagy semleges. (IV.a szakasz).

A jelentés figyelmeztet, hogy az állami tulajdonú telefonszolgáltatók a kémkedés hagyományos célpontjai, mivel ezek tömeges számítógépes adatátvitelt, elektronikus leveleket, valamint faxforgalmat bonyolítanak. "Mivel igen könnyen hozzáférhetők és elfoghatók, a vállalati távközlés - különösen a nemzetközi - rendkívül kiszolgáltatott és jövedelmező információforrást nyújt".

Az Egyesült Államok Szövetségi Vizsgáló Irodája szerint számos ország gazdasági kémkedést gyakorol az amerikai cégek ellen, köztük Franciaország, Németország, Izrael, Kína, Oroszország és Dél-Korea. Ezt Edwin Fraumann, egy New York-i székhelyű FBI ügynök írta egy közigazgatási cikkben, a Public Administration Review-ban, melyet az Amerikai Közigazgatási Társaság 1998 januárjában publikált.

Fraumann úr kijelentette, hogy a francia hírszerző ügynökök lehallgatják az állami Air France utasszállítóval repülő amerikai üzletembereket, de ugyanígy a telefonbeszélgetéseket és a faxkommunikációt Franciaországban. A cikk azzal vádolta meg Németországot, hogy egy felügyeleti posztot működtet Frankfurton kívül, amely figyelemmel kíséri az USA telefonbeszélgetéseit és az amerikai számítógépes rendszerekbe való behatolási kísérleteket.

A német hírszerző ügynökség vezetője, Bernd Schmidbauer 1998. február 14-én kiadott, egy Frankfurter Allgemeine cikkben tagadta az FBI vádjait. Ennek ellenére kijelentette, hogy a német cégek elleni külföldi kémkedés komoly és költséges problémát jelent.

Franciaország, valamint az Európai Parlament kritizálta az Egyesült Államok globális megfigyelési műveleteit, és elhatárolódott az Egyesült Államokkal való határokon átnyúló hírszerzési műveletekben való együttműködésről, attól tartva, hogy ez a polgárok magánéletének elvesztését és az európai vállalatok utáni kémkedést okozhatja.

Számos francia kormánytisztviselő azt mondta, hogy az ország 1999 januárjában úgy döntött, hogy liberalizálja kriptográfiai politikáját, és ösztönzi a titkosítás használatát, részben az Egyesült Államok lehallgatási képességei miatt.

A francia Le Monde napilap szerint Hubert VŽédrine francia külügyminiszter 1998 novemberében azt mondta, hogy az ECHELON fenyegetésének ellensúlyozása "aggodalomra ad okot" a francia kormány számára.

Franciaország és az Egyesült Államok már régóta nem bíznak egymásban hírszerző ügyekben, mióta a hidegháború idején, Franciaország a Szovjetunióhoz való közelítés „harmadik útjának” politikáját alakította ki. Az 1990-es évek elején Franciaország elutasította az FBI kezdeményezését a terroristákról szóló nemzetközi adatbázis létrehozására, mivel a francia tisztviselő szerint a programban az amerikai fél lett volna az irányító.

A közelmúltban "barátságos kémkedés" történt, amely feszültségeket váltott ki Európa és az Egyesült Államok között. 1995 decemberében legalább öt amerikai nagykövetségi alkalmazottat kilakoltattak Franciaországból azzal vádolva őket, hogy az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének ügynökei. A szokatlanul nyilvános esemény a francia elnökválasztási kampány során az Egyesült Államok hírszerzési tisztviselőjét arra késztette, hogy kijelentse (a The Washington Post felé), hogy ez károsította az USA-francia hírszerzési együttműködést. Emellett 1997 márciusában egy amerikai állampolgárt kilakoltattak Németországból, mert megpróbálta megvesztegetni a német gazdasági minisztérium tisztviselőjét.

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság néhány tisztviselője szerint vonakodnak elfogadni az európai rendőrségi ügynökségek megállapodását az elfogási tevékenységekben való együttműködésről, amelyet egyes tisztviselők és az Egyesült Királyságban működő polgári szabadságjogi szervezet, a Statewatch szerint az FBI közreműködésével fejlesztettek ki.

Néhány bizottsági tisztviselő szerint azonban az FBI nem vett részt a terv kidolgozásában -  írja az Európai Miniszterek Tanácsa "A távközlés jogszerű lehallgatásáról az új technológiák keretében" című határozatában (ENFOPOL 98, 2. változat) -, de lehetséges, hogy az FBI részt vett egy "szakértői csoportban" a lehallgatás technikai követelményeivel kapcsolatban (amint azt a Statewatch dokumentálta).

Európában felszólaltak az európai hírszerzési együttműködés ügyében. Jacques Baumel a Nyugat-Európai Uniótól, az európai katonai szövetség 1996-os munkadokumentumában azt írta, hogy: "A hírszerzés régóta alapvetően katonai ügy, attól függően, hogy az emberek milyen információkat szolgáltatnak. Manapság eszköz a döntések támogatására. amelyek természetesen magukba

foglalják a katonai fenyegetéseket is, de most nagymértékben új fenyegetéseket és konfrontációkat is magukban foglalnak gazdasági, politikai vagy vallási területeken. "

Az egységes valuta, az euró 1999-es létrehozása iránt tanúsított politikai és gazdasági egység kiterjeszthető más területekre, például a megfigyelési technológiák közös európai megközelítésére, amelyet Franciaország megpróbálhat irányítani.

Európának a megfigyelési technológia fejlesztésére irányuló törekvéseiben nagy motivációt jelent, az Egyesült Államok állítólagos képességeinek ellensúlyozása. Európa arra is készül, hogy megerősítse információbiztonságát, például titkosítási technológiával, hogy megvédje az esetleges amerikai kommunikációs lehallgatást.

Ezen túlmenően az európai intézmények egyes frakciói megkísérelik megtörni az európai és az amerikai rendőrség és hírszerző ügynökségek közötti megállapodásokat, attól tartva, hogy egy ilyen program polgári szabadságjogi visszaélésekhez vezethet.

Forrás:

http://www.bugbrother.com/echelon/frenchelon.html