Egy volt CIA ügynök a földönkívüliekről

 Az amerikai hadsereg egy volt híradós és CIA tisztjének vallomása a legutóbbi, amely megerősíti, hogy az amerikai kormány és a hadsereg elhallgatja a tényeket a földönkívüli űrhajókról és biológiai entitásokról.

A Nexus magazin 5. kötetének 5. számából (98. augusztus-szeptember)

Linda Moulton Howe  interjúja

Mióta új könyvem, a „Glimpses of Other Realities II. kötet: High Strangeness” 1998. április 1-jén megjelent az országos amerikai könyvesboltokban, számos volt katonától és hírszerzőről hallottam az ország minden tájáról. Azt mondják, hogy az új könyvemben szereplő dokumentumok és katonai megnyilatkozások, igaz információkat tartalmaznak az Egyesült Államok kormányának a Földdel kapcsolatban álló földönkívüliek eltitkolásáról.
Egy hónappal ezelőtt, májusban pedig telefonos kapcsolatba kerültem egy emberrel, akit a személyazonossága védelme érdekében egyszerűen csak "Kewper"-nek fogok hívni, az ő kérésére. Kewper főhadnagyként szolgált az amerikai hadsereg jelfeldolgozó alakulatánál, és 1957 és 1960 között CIA ügyintéző volt egy katonai bázison az USA délkeleti részén. Megadta a DD-214-es és a leszerelési igazolását, valamint egy 1956-os újságcikket a behívásáról. Ez a civil név és a hadsereg jelzőhadtestének bázisa, megegyezett a hadsereg leszerelési papírjaival.
Megnevezném a hadsereg bázisát, de ha tovább olvasol, látni fogod, hogy Kewper-t egy kormányzati megfigyelőcsoport arra kérte, hogy tartsa vissza ezt az információt, hogy megvédje a CIA jelenlegi érzékeny és titkos műveleteit ugyanezen a bázison 1998-ban.
Az 1957 és 1960 közötti időszakban Kewper, a CIA által neki kiadott hamis személyazonosság alatt, rádióműveleteket és kriptográfiát tanított a hadsereg híradós tisztjeinek. Az említett jelfeldolgozó iskola vezetője a második világháború alatt a Stratégiai Szolgálatok Hivatalának (OSS) dolgozott. Az OSS-t Központi Hírszerző Ügynökségre /CIA/ nevezték át 1947-ben. A tanítás mellett Kewper CIA főnöke a hadsereg bázisán felkérte, hogy segítsen elemezni az azonosítatlan repülő tárgyakra vonatkozó, szigorúan titkos ügyeket, amelyeket a légierő Kék Könyv programja keretében gyűjtöttek össze.
Amikor egy hónappal ezelőtt először beszéltem Kewperrel, azt mondta, hogy biztonsági esküje 30-35 évvel azután járt le, hogy 1960-ban kilépett a hadseregből és a CIA-től. Tehát ez az időszak 1995 körül ért véget. Ezért, -mondta - , most úgy érzi, hogy nem tesz semmi rosszat, ha velem beszélget a "földönkívüliekkel" kapcsolatos rendkívüli, első kézből származó ismereteiről és tapasztalatairól, ahogyan szerinte az általa elolvasott és elemzett szigorúan titkos aktákban említették őket. Egy hónappal ezelőtt azonban még nem volt biztos benne, hogy nyilvánosságra akarja hozni a dolgot.
Május 30-án, szombaton ismét felhívtam, hogy megkérdezzem, hajlandó lenne-e most egy rádióinterjút adni, amennyiben a valódi civil nevét nem adjuk ki. 1993 óta tudósítok tudományos és környezetvédelmi hírekről az országos Chancellor Radio Broadcasting Network számára. Kewper meglepett, amikor azonnal azt mondta: "Attól tartok, lehallgatják a telefonját". Május 25-én, hétfőn hívta egy férfi, aki nem magyarázta el, hogy ki ő, vagy kinek dolgozik, és nem szólította Kewpert név szerint, hanem egyszerűen csak beszélni kezdett. És ezt Kewper nekem jegyzőkönyvbe mondta, azzal a feltétellel, hogy kiszerkesztem azokat a témákat, amelyeket az ismeretlen hívó még mindig kényesnek tartott. Ezeket a szerkesztéseket zárójeles megjegyzések jelzik az alábbi interjúban, amelyet először az észak-amerikai „Dreamland” című rádióműsorban sugároztak 1998. május 31-én, valamint a Coast to Coast AM műsorvezetője, Art Bell által vezetett egész estés rádióműsorban 1998. június 1-2-án:
Linda Moulton Howe: Felvette a telefont, és azt mondták...?
Kewper: Igen, nem ismételték meg a nevemet. Csak annyit mondtak: "Úgy tudjuk, hogy beszélgetett valakivel Pennsylvaniában titkos anyagokról, és nagyra értékelnénk, ha nem hozná fel egy rádiós vagy televíziós interjúban a [hadsereg bázisának neve törölve] kapcsán azt a tényt, amit a telefonban említett, és azt is ami a [CIA légi logisztika törölve] kapcsolatban, vagy bármi mással kapcsolatban történik. Nagyon nagyra értékelnénk, mert ha ez adásba kerül, a riporterek és a szimpla érdeklődők megpróbálhatnak bejutni az ottani titkos területre, és persze a saját fizikai kárukra."
Nem mondták, hogy nem beszélhet a hatujjú humanoidról készült filmről?
Nem; semmi ilyesmi.
Nos, akkor csinálhatnánk ma egy interjút? Nem a névmegjelölés miatt, hanem azért, hogy bemutassam a rádióban, mint olyan személyt, aki szolgált, és elmondja, hogyan tudnád leírni ezt a filmet, és megpróbálhatja megadni az évet. Megtehetjük?
Igen, azt hiszem, amíg nem említek olyat...
Tehát megkapta azokat a jelentéseket, amelyeket a Kék Könyv programban gyűjtöttek össze; csak azokat hozták nyilvánosságra, amelyeket megmagyaráztak. Ön valójában azokat az aktákat kezelte, amelyek nem voltak megmagyarázva?
Igen. Valószínűleg nem az összeset, de legalábbis mi voltunk az egyik csoport, amelyik a megmagyarázatlant vizsgálta. Tudom, hogy amikor lezárták a Kék Könyv programot, azt mondták, hogy egyáltalán nem találtak semmi olyat, amit ne magyaráztak volna meg. És ez igaz is volt, mert mindent, amit nem tudtak megmagyarázni, elküldték a virginiai Fort Belvoirba, majd onnan továbbadták más katonai szerveknek. Az FBI is részt vett néhány dologban, tudom, mert az FBI-tól megjelentek néhány ember házánál.
Melyek voltak azok az évek, amikor személyesen dolgozott a CIA-nál, és az UFO jelenséggel kapcsolatos szigorúan titkos jelentéseket kezelte?
1957 és 1960 között. 1956-tól kezdve szolgáltam, de az első évben még nem foglalkoztam ezzel, tudja.
És mi volt a rangja, melyik katonai ágban?
A hadseregben voltam főhadnagy. Tulajdonképpen még mindig a hadsereg híradós alakulatánál voltam, de a CIA-nak is dolgoztam, két fizetést kaptam. Egyet a CIA-tól, egyet pedig a katonai szolgálatomért kaptam.
A munkája során, 1957 és 1960 között látott bármilyen 16 mm-es filmet ezzel a jelenséggel kapcsolatban?
Úgy érti, a roswelli ufókkal kapcsolatban?
Igen.
Az egyetlen film, amit láttam, az az elmúlt néhány évben megjelent film, amely egy földönkívüli boncolását mutatja be. Ugyanezt a filmet 1957-ben láttam. 

És milyen körülmények között látta ezt? 

Az ufók tanulmányozásához, a különböző észlelésekkel kapcsolatos mappák feldolgozásához és átnézéséhez, valamint ahhoz kapcsolódóan, hogy megpróbáljuk felfedni vagy kivizsgálni azokat a mappákat, amelyek a különböző észlelésekkel kapcsolatosak voltak. Úgy tűnik, hogy valaki a virginiai Fort Belvoirból elküldte ezt a filmet a főnökömnek. A csapat egy szombat reggel megnézte, és neki azonnal vissza kellett küldenie Fort Belvoirba. De mi láttuk azt a filmet. És több más, akkoriban szigorúan titkos UFO észlelésről is láttunk filmet. Volt egy filmünk, amely egy olyan ufót mutatott, amelyik egy erőmű fölött alakult ki vagy materializálódott egy nyugati államban, Oregonban, Washingtonban vagy Utahban, valahol azon a területen.
Úgy érti, hogy valaki csak úgy véletlenül lefilmezte?
 Igen. Valaki kipróbált egy vadonatúj kamerát, és ezt az erőművet filmezte. Először a környező hegyvidéki területeket, aztán átment ehhez az erőműhöz. Az erőműnek volt egy kéménye, és füstölgött. És egy kicsit távolabb, ahol a füst felszállt, kis fehér, kerek... mintha egy kis felhődarabot láttunk volna. Egyre sűrűbb lett, és egyre kerekebb. És hamarosan apró kis ablakokat lehetett látni az alsó részén. Az "ablakok" kifejezést csak idézőjelbe használom. Egyre határozottabbá vált, nemsokára egészen ezüstösnek tűnt, majd elkezdett repülni, lassan.
Tehát a Központi Hírszerző Ügynökségnél végzett munkája során, nevezzük úgy, hogy egy nehéz, ezüstös korongnak tűnő dolog tényleges materializálódása volt filmre véve, ami szó szerint csak úgy előbukkant egy gőzfelhőnek tűnő anyagból?
Igen; csak egy kicsit távolabb a kémény által kibocsátott felhőből. Szóval akkoriban azt gondoltuk, hogy ezeknek az idegeneknek valamilyen módon materializálódniuk kell, vagy egyik területről a másikra utazniuk az erőműben lévő áramot felhasználva, hogy valahogyan átalakítsák az elektromosságot... valami elektromágneses vagy szilárd anyaggá.
Hogyan mutatták be önnek a hatujjú humanoid film boncolásáról készült filmet? Mi volt a magyarázat arra, hogy ez hogyan történt?
Azt mondták, hogy ezt Roswellben végezték el, ugyanazon vagy az azt követő napon, amikor az űrhajót éjszaka elszállították; hogy valamikor a következő nap folyamán ezt a boncolást ott a katonai bázison végezték, és a városban is végeztek egy boncolást, egy kis klinikán vagy kórházban.
Ez ellentmond annak az állítólagos operatőrnek a boncolásról készült filmmel együtt adott kijelentésének, aki azt mondta, hogy ott volt, és lefilmezte a roncsokat és azokat a tárgyakat, amelyeken a szimbólumok voltak, és hogy körülbelül két héttel később, úgy tudom, felkérték, hogy menjen valahová egy boncolást filmezni. Hogyan lehet összeegyeztetni ezt a két információt?
A filmben is megemlítik, hogy azt Új-Mexikóban készítették. A film nagy részét ott, a Roswell melletti katonai bázison forgatták, néhány kisebb részét a helyi kórházban vagy klinikán.
És mi volt az eligazítás a hatujjú humanoidokról? Hogyan írták le őket? Volt valami információ?
Kevés információ volt ezzel kapcsolatban. A film akkoriban körülbelül 10 éves volt, és csak annyit mondtak, hogy ez az egyetlen film az idegenekről és a testről. Vannak képek, amelyeket különböző magánemberek készítettek, és amelyeken ezek az idegenek az űrhajójukon kívül sétálgatnak, vagy valami ilyesmi, de ez az egyetlen filmünk van, ami közeli képet mutat az idegenekről, és pontosan megmutatja, hogyan néznek ki. Tehát, ha még több olyan észleléssel találkoznak, amit emberek küldtek be, és amiben leírják ezt a bizonyos lényt, akkor ezek alapján össze tudják hasonlítani őket.

A film, amit látott, fekete-fehér vagy színes volt?
Fekete-fehér volt.
És látott valaha színes filmet vagy fényképet ezekről a lényekről?
Nem, a lényekről nem. Az egyetlen színes film, amire emlékszem, az az űrhajó materializálódásáról készült.
Ön a CIA-nak dolgozott, és ez a Kék Könyv programhoz kapcsolódott. Hogyan mutatták meg önnek ezt a filmet? Milyenek voltak a vetítési körülmények? Washingtonban volt? Délen volt? 

Igen ezt leküldték…/Kewper kérésére törölték a helyszínt az interjú bevezetőjében említett névtelen telefonhívás miatt/, és megnéztük. Aztán a főnökömnek másnap azonnal vissza kellett küldenie egy különleges futárral, amely Fort Belvoir és a CIA főhadiszállása között közlekedett.
Hányan voltak ott?
Körülbelül 20-an. Összesen 26 ember vett részt a csoportunkban, de én azt mondanám, hogy körülbelül 20-an láttuk. Néhányan akkoriban a tengerentúlon voltak. Sok ufós kép, amit kaptunk, nem az Egyesült Államokból származott; európai, közép-amerikai, mexikói és dél-amerikai UFO észlelések voltak. Az egyik egy olasz film volt. Azt hiszem, azért kaptuk meg a CIA-nál, mert voltak létesítményeink ezekben a külföldi országokban, hogy megpróbálhassuk ellenőrizni a dolgokat; a világ minden részén voltak embereink.
Tehát ez volt az első vizuális tapasztalata valami nem emberi dologgal. Emlékszik arra, hogy mit gondolt akkoriban?
Igen, eléggé zavarba jöttem. Azt gondoltam: Hogy lehet ez? Hogy jöhetnek ide ezek a lények? Hogyan lehetnek teljesen mások, mint az ember?
 ...de hasonlítottak ránk, mint egyfajta humanoidok.
Hasonlítottak ránk. Az a bizonyos földönkívüli, a hatujjú mondhatni, hogy nem hasonlított teljesen ránk, de úgy nézett ki, mint egy miniatűr ember, kisebb fejjel, de nem volt az a nagy, keskeny arca a nagy szemekkel. Nem voltak fülei, mint nekünk; volt egy kis kör a koponyája belsejében lévő lyuk körül. A fülei nem úgy néztek ki, mint nekünk. Az orra alapvetően úgy nézett ki, mint nekünk, de a szája sokkal kisebb volt.
Emlékszik arra, hogy ezt a filmet 1957-ben mutatták-e be Önnek, 10 évvel 1947 után? Voltak-e akkoriban a hírszerző ügynökségeknek ismeretei bármilyen kommunikációról ezekkel a lényekkel, arról, honnan származnak?
Igazából semmi. Amíg ott voltam, a három év alatt, soha nem láttunk semmilyen információt arról, hogy honnan jöttek, és mit csinálnak itt. Soha semmit nem hoztak nyilvánosságra ezzel kapcsolatban. A főnököm és én is kíváncsiak voltunk erre: Miért voltak itt? Miért jöttek ide? Honnan jöttek? Abban az időszakban, amennyire én tudom, a kormánynak fogalma sem volt arról, hogy honnan jöttek vagy hogy mit akartak itt csinálni.
Katonai és CIA szempontból fenyegetésnek tekintették őket?
Nem igazán, de volt egy megkérdőjelezhető fenyegetés, ezen feltevés alapján dolgoztak azon, hogy megpróbálják növelni a különböző radarokat az országban, hogy jobban érzékelhessék, ha az űrből érkeznek, és képesek legyenek valamiféle felderítést kérni a légierő legközelebbi bázisairól, hogy ellenőrizzék, vagy lőjék le őket, vagy bármi más.
A boncolásról készült film vetítésén túl, kaptak-e valaha eligazítást vagy bármilyen más információt 1957 és 1960 között?
Azt mondanám, hogy nem, ez idő alatt nem. Csak a különböző külföldi, néhány hazai, de főleg külföldi észleléseket tekintettük át. Voltak embereink a tengerentúlon, akik elmentek és interjút készítettek azokkal az emberekkel, akiknek fényképük volt idegenekről a csészealjon kívül, de abban az időben semmi. Alapvetően csak a boncolásról készült filmet láttam arról a bizonyos lényről; de, ahogy említettem, amikor 1958-ban az 51-es körzetben jártam, láttam egy másik típusú lényt, akinek csúcsos arca, nagy szemei és kis álla volt, akit mindig is "Szürkének" neveztek, azt hiszem.
Oké, le tudná írni ezt az élményt?
Az 51-es körzetben tartottuk a találkozót, ahol az ország összes CIA-s embere találkozott, és ott voltak a távol-keletiek is, és így tovább. Részt vettünk ebben a Kék Könyv programban, és ott akarták tartani, így néhányan közülünk, akik közvetlenül részt vettek benne, csak öten voltunk, akik a…-ról [a katonai bázis neve törölve] mentünk. A találkozókat a légierő főépületeiben tartották, egy kis bázison.
A Nellis légibázison, Nevadában.
Igen. De mi kimentünk a Groom Lake területére és két körzetbe, ami ott volt. Megmutatták nekünk, de csak nekünk, és nem a távol-keleti vagy közép-amerikai CIA-soknak. Ők nem mentek ki oda; csak mi öten voltunk ott. Az 51-es körzetben szálltunk le a fő leszállópályán. Aztán beszálltunk egy furgon típusú kis mikrobuszba. Ezután nem álltunk meg, hogy más épületekbe is bemenjünk.

Egy viszonylag jó felbontású, 2003-as felvétel az 51-es körzetről

Körülbelül 10 mérföldre vittek el minket, valami ilyesmi, és megálltunk az első különleges körzetnél. És bevittek minket egy területre, ahol U-2-esek és SR-71-es Blackbirdek is voltak, azt hiszem, akkoriban repültek velük. Rövid ideig voltunk ott, aztán visszaszálltunk a buszra, és még körülbelül nyolc mérföldet mentünk a harmadik és egyben utolsó területre, ahol szigorúan titkos anyagokat tároltak. Ott megálltunk, és először bementünk egy irodai részlegbe, majd egy ezredes fogadott és körbevezetett minket. Először is levitt minket egy sétálóúton egy hangár területére, amelyet kivájtak. Lehet, hogy kezdetben természetes barlang volt, de legalábbis a hegyoldal területéből vájták ki. Nem volt hatalmas nagy.
Ez volt a Papoose-hegység?
Nem igazán tudom. Nem hiszem, hogy valaha is megkérdeztem volna, hogy mik azok a hegyek.
Oké, de hogy tisztán lássam, egy ezredes csatlakozik önhöz, a főnökéhez és három másik CIA-s emberhez a programjukban?
Igen.
Csak hatan voltak?
Igen. Ahogy áthaladtunk a különböző területeken, természetesen voltak más munkások és tudósok, akik különböző dolgokon dolgoztak, és irodai személyzet.
És megértette, hogy mi volt az oka annak, hogy a főnöke elküldte önt az ezredeshez erre a túrára?
Igen. Azt akarták, hogy lássuk az űrhajókat, hogy amikor képeket nézegetünk, és megpróbáljuk megkülönböztetni a hamis képeket a valóditól, ez segítségünkre legyen. Ez volt a fő oka annak, hogy körbevezettek minket a területen, hogy lássuk a különböző típusú űrhajókat, hogy ki tudjuk választani a [hamisított] "szemeteskukákat" a valódi űrhajók közül.
Tehát hatan, az ezredessel, a főnökével, önnel és ezzel a három másik CIA-s férfival, akik részt vettek ebben a programban, elmennek, szó szerint besétálnak egy hegy egy kivájt területére?
Igen.
Le tudná írni, hogy pontosan mit látott?
Amint beértünk, az első dolog, amit láttunk, két kis űrhajó volt.
Milyen színűek voltak?
Nem igazán fényesek és ragyogóak, de alapvetően ezüstszínűek.
Mekkora volt az átmérőjük?
Körülbelül 18 vagy 20 láb. /kb. 5-6 méter/ Elég kicsik voltak.
Megengedték, hogy odamenjen és megérintse őket?
Nem. Egy sétálóúton voltunk, és nem tudtunk lemenni oda, ahol az űrhajók elhelyezkedtek.
Hányat láttak még?
Azt hiszem, legalább hetet. Volt néhány nagyobb, ami hátul, a vége felé volt, ezek valószínűleg 50-60 láb átmérőjűek voltak. /kb. 15-18 méter/
Látott valami jellegzetességet ezeken? Különbözött egyik a másiktól?
Mindegyik korong alakú volt, de némelyiknek nagyobb volt az alsó része, ami ugyanúgy lefelé nyúlt, mint a teteje. És különböző színűek voltak. A hátul lévő nagyobbaknak egészen mély, sötétszürke színűk volt, néhány másik pedig világosabb, de talán olyan világos- vagy középbarna. A nagyobbaknak hátul elég nagy felső és nagy alsó egységei voltak, és fémlábakon ültek, hogy a földtől távol tartsák őket.
És az ezredes megpróbálta megmagyarázni, tudott, vagy értett valamit a földönkívüli űrhajók meghajtási rendszeréről?
Megemlítette, hogy elektromágneses/antigravitációs típusú hajtóművekről van szó. Néhány űrhajónak más meghajtási rendszere is volt, de nem ment bele nagy részletességgel más meghajtásokba. Úgy tűnik, hogy az egyik egységen antianyag meghajtás volt, valami ilyesmi.
És láttam, hogy megpróbálták visszafejteni az egyik űrhajót, ezért egy részét szétszedték. Megpróbálták kitalálni, hogyan működik, és ő elmagyarázta nekünk, hogy abban a dologban valójában nem volt fizikai motor. Az egész korong olyan volt, mint egy elektronikus áramkör, és az idegeneknek a korong belsejében kellett lenniük, hogy az áramkör teljes legyen, és így tudjon repülni. Az 51-es körzet emberei tudták ezt, mert megpróbálták rávenni, hogy repüljön. Olyan volt, mint egy akkumulátoros elektromos egység; antigravitációs/elektromágneses meghajtással működött. Az egészet belülről nikkel borította, és olyan volt, mint egy hatalmas áramkör, egy elektronikus áramkör. És az idegenek kellettek ahhoz, hogy az áramkört befejezzék, mert ők közvetlenül bele voltak kötve: olyan fejpántot viseltek, amin detektorok voltak, és „ujjszerű tábla” vezérlésük volt, amivel irányítani tudták az űrhajót.

Azok a kézlenyomatos, hatujjas vezérlőpanelek, amelyek a boncolási filmhez tartoztak?
Igen.
És látta a paneleket a járművel együtt?
Igen. Ott voltak az űrhajóval. Megpróbálták kitalálni az elektronikus áramköröket, mert nem volt semmilyen vezeték. De később a Groom Lake bázison volt néhány tudós, akik mikroszkóp segítségével átvizsgálták az ujjbegy egység vezérlő kábelezését, és apró szálakat találtak, amelyek onnan indultak ki. Akkor jöttek rá, hogy egy optikai szál típusú elektromos átvitel volt az egész hajón.
Mindezt fény segítségével.
Igen, fény volt. A jelentés, amit eredetileg olvastam, azt írta, hogy amikor belenéztek az űrhajó belsejébe, az egész áramkör, száloptikából származó halvány fényben izzott. Ennek a visszafejtéséből kaptuk a fényszálas optikát.
Mit mondott önnek az ezredes ezekről a korongokról, hová mennek tovább?
Csak annyit mondott, hogy ezek azok az űrhajók, amelyeket a világ különböző részeiről szereztünk meg és foglaltunk le. Úgy tűnik, néhányat közülük még a tengerentúlról is hoztak valamikor, de úgy értesültem, hogy a legtöbbet az Egyesült Államokon belül fogták el. Aztán megemlítette, hogy visszamegyünk az általános irodai területre, egy másik kisebb hangárba, hogy megnézzük azt a lényt, azt a földönkívüli lényt, aki akkor ott volt.
Próbálja meg elmondani, mi történt ezután.
Oké. A hangár területéről, ahol a csészealjak voltak, kimentünk egy fedett sétányra, és egy irodakomplexumba mentünk, úgy nevezném, mert egy csomó kis szoba és iroda volt. Volt egy speciális helyiségük a megfigyelésre, amiben egyirányú ablakok voltak - inkább tükrök. Az ablakon keresztül beláthattunk ebbe a kis irodába, és az a lény, aki ott volt, nem láthatott minket a tükrön keresztül, mert az ő oldalán volt a tükör.
És mi történt?
Azt mondták, hogy bemehetünk, és beszélhetünk ezzel a lénnyel, és én akkor úgy döntöttem, hogy nem megyek be. Évekkel később azt kívántam, bárcsak megtettem volna, de úgy döntöttem, hogy nem megyek be, mert azt mondták nekünk, hogy a lény telepatikusan beszél. Az ezredes több kifejezést is hozzáfűzött a telepatikuson kívül, de a lény nem beszélt olyan módon, amit mi a fülünkkel hallhattunk volna. Ezért úgy döntöttem, hogy kimaradok, a másik négy ember pedig bemegy.
A főnöke, a másik három CIA-s fickó és Jim ezredes?
Igen.
Pontosan le tudná írni a lényt, ahogyan ezt látta és hallotta?
Az ezredes "Szürkének" nevezte. Nagy feje és nagy szeme volt, olyan ferde, nagy szemei. Úgy nézett ki, mintha napszemüveget viselne, mert a lencséi nagyon sötétek voltak. Az arca vékony volt, egészen a csúcsos álláig, csak egy kis orr-résszel, egy apró szájnyílással, és a feje oldalán csak lyukak voltak a fülnyílásoknak.
 Körülbelül milyen magas volt?
Kb. 5 láb, vagy valami ilyesmi. /150 cm/
Milyen volt a bőrfelülete színe és állaga?
Nem olyan sima, mint a mi bőrünk.
Mi történt a főnökével, a három CIA-s fickóval és Jim ezredessel abban a szobában, amikor kommunikáltak a lénnyel?
A főnököm megkérdezte tőle: "Mit keresel itt? És miért jöttél ide?" Az egyetlen válasz, amit kapott, az volt: "Nem azért vagyunk itt, hogy meghódítsuk a Földet. Nem azért vagyunk itt, hogy elpusztítsunk bármit is. Azért vagyunk itt, hogy tudást adjunk az embereknek, hogy még több tudást szerezzenek különböző területeken."
Ő [a CIA főnöke] azt mondta, hogy valószínűleg olyan 16 vagy 20 betűs neve lehetett, ahonnan ő jött, de nem emlékezett arra, hogy mit mondott a lény. Miután kijött, és elmentünk, megkérdeztem, és azt mondta: "Nem emlékszem, mi volt az, de egy nagyon hosszú név volt, amit megadott nekünk arról, honnan jött". Azt kérdezte, hogy az ez a galaxis rész-e, vagy az ő bolygója. Azt mondta, a lény azt válaszolta neki, hogy az egy galaxis rész, ahonnan ő származik. Nem a mi galaxisunkból, hanem egy másik galaxisból.
Egy másik galaxisból?
Igen.
Amikor a lény "telepatikusan" közölte a főnököddel, hogy nem azért van itt, hogy bárkit is bántson, hanem hogy tudást adjon át, akkor hogyan adhatna át nekünk tudást, ha nem teszi magát nyilvánossá a Földön?
Emlékszem, hogy a főnököm megemlítette, hogy amikor ezt mondta, a válasz hangvétele azt jelezte, hogy a lény elferdíti az igazságot, vagy hazudik, tudja, hogy nem teljesen az igazat mondja.
A főnöke és a többiek elmagyarázták önnek, hogyan zajlott a telepatikus folyamat? Mit tapasztaltak?
Azt mondták, hogy határozottan nem hallottak semmit a fülükön keresztül, és hogy a hang, amit hallottak, többé-kevésbé közvetlenül magában az elmében volt. Az ujjukat a fülükbe dughatták, és akkor is hallották a lényt. Az egyikük kipróbálta; bedugta mindkét fülét, hogy hallja-e még a lényt, és hallotta.
Ó, az üvegen keresztül látta, hogy az egyik férfi tényleg a fülébe dugta az ujját?
Igen, hogy valóban hallja-e a lényt, és nem hallotta, csak azt hallotta, amit a lény az elméjében mondott.
 Milyen volt a lény hangja az elméjében?
Azt mondta, hogy a hang majdnem úgy hangzott, mint egy elektronikusan reprodukált hang. És most már persze vannak számítógépeink, amelyek képesek beszélni hozzánk, és számítógépes hang veszi fel a telefont. Akkoriban az ilyesmi még csak gyerekcipőben járt a számítógépeinknél. Azt mondta, hogy nem úgy hangzott, mint egy emberi hang: úgy hangzott, mint egy elektronikus hang.
Sem férfi, sem női?
Egyik sem, valahol a kettő között.
Miért zavarná önt egy telepatikusan kommunikáló lény koncepciója?
Nos, természetesen, ez olyasvalami, amivel még soha nem találkoztam; így bizonyos fokig zavarna, tudja.
Megtudta valaha a CIA-nak végzett munkája során, hogy mi volt a kapcsolat a hatujjú lények és a szürke lény között?
Nem, soha.
Valaki elmagyarázta, hogy miért tartották ott egyáltalán ezt a lényt?
Nem. Nem mondták el, hogy miért tartják ott, hogy mióta van ott, vagy bármi ilyesmit. Azt hiszem, az egyik válasz az volt, hogy "Erről nem beszélhetünk". Azt hiszem, ez volt a fő válasz.
És mi volt az elképzelés, hogy az 51-es körzetben ki ellenőrizte ezt a lényt? Melyik ügynökség?
Valójában a légierő volt. A légierő ezredesével beszéltünk.
Elmagyarázta önnek ez az ezredes vagy bárki más, hogy mi volt az ő megítélése erről a szürke lényről abból a szempontból, hogy jelent-e fenyegetést?
Nem, nem igazán tekintették nagy fenyegetésnek, de közben mindig is ott volt, hogy: "Nem tudjuk biztosan, de nem gondoljuk, hogy ártalmasak lennének ránk, de nem tudjuk biztosan. Nem mondhatjuk biztosan, hogy nem akarnak megszállni, vagy nem akarnak mindannyiunkat ellenőrizni, és nem akarják ellenőrizni a hadseregünket". Mert még abban az időben is, a csészealj észlelések mindig titkos területek és egyéb katonai bázisok körül voltak. Szóval majdnem úgy tűnt, mintha felderítést végeztek volna, tudja.
1960-ban, amikor kilépett a hadsereg híradós alakulatától és a CIA-tól, kapott további eligazítást a lényekről, és "földönkívüliekként" emlegették őket?
Igen, "földönkívüliekként" hivatkoztak rájuk. Egyiküket többnyire "Szürkének" nevezték.
Az 51-es körzetben lévőt?
Igen. Csak "Szürkeként" emlegették.
Voltak élő hatujjú humanoidok valahol?
Nem, nem tudok róla. Ez volt az egyik kérdés, amit a katonának tettem fel az úton, hogy ez is egy ilyen lény volt-e. Említette, hogy van egy lényük, amit meg fogunk nézni, és megkérdeztem, hogy ugyanaz a lény volt-e, mint Roswellben. Azt mondta, hogy nem. Megkérdeztem, hogy volt-e olyan lényük, mint Roswellben, és azt mondta, hogy nem.
Amikor megmutatták önnek a hatujjú humanoid filmet, a bevezetőben meghatározták, hogy pontosan honnan hozták?
Csak annyit, hogy „Roswell közeléből”.
De nem részletezték?
Nem, nem. Nem pontosították, hogy ez volt-e az az űrhajó, amit Roswell közelében elfogtak; ezt nem pontosították. Csak annyit mondtak, hogy "Roswell közelében", és úgy tudom, hogy volt két vagy három űrhajó, amit ott fogtak el 1947 nyarán.
Beszélt valaki az időjárási ballon történetről, amit szándékosan lebegtettek, hogy elhomályosítsák...?
Igen, beszéltek, és azt mondták, hogy az egy fedősztori volt. Az időjárási ballon egy fedősztori volt.
Hogy elfedjék azt a tényt, hogy földönkívülieket és űrhajókat találtak.
Igen. És megkérdeztem tőlük, hogy miért titkolták ezt. Ez 10 évvel később történt...
1957-ben?
Igen, 1958-ban [az 51-es körzet meglátogatása során] megkérdeztem tőle [Jim ezredestől]: "Miért titkoljátok ezt továbbra is?". Nos, azt mondta, hogy eredetileg azért titkolták el, mert a hidegháború épp akkor kezdődött, és valaki a kormányban - biztos vagyok benne, hogy valószínűleg Truman elnök volt az - szigorúan titokban tartotta ezt a dolgot, mert a hidegháború kezdete és az idegenek röpködése miatt úgy gondolta, hogy ez egyszerre túl sok lenne az amerikai közvéleménynek. De ezt fenntartották, és még a mai napig is eltussolják a dolgot ballonos történetekkel.
Most 1998-at írunk. Ez 40 évvel azután van, hogy először látták a 16 mm-es fekete-fehér filmet a hatujjú humanoid boncolásáról, és úgy tűnik, még mindig a hallgatás és a tagadás politikája uralkodik ezzel a földönkívüli kölcsönhatással kapcsolatban. Mit gondol, miért nem mondta el a kormány az Egyesült Államoknak és a világnak, amit tud?
Azt hinné az ember, hogy mostanra már megteszik. De tudom, hogy a hidegháború korszakában, az 1950-es években, amikor én is részt vettem benne, a CIA sok esetben lépett kapcsolatba azonosítatlan repülő tárgyakkal, és még az oroszokkal is együtt dolgozott a hidegháború idején, hogy lássuk, mi van náluk, mivel az oroszok is felvették a kapcsolatot az ufókkal, nekik is voltak UFO észleléseik. Azért léptek kapcsolatba velünk, mert azt gondolták, hogy valamilyen fejlett repülő járművünk lehet, és felhívtak minket, hogy figyelmeztessenek, tartsuk távol őket a területüktől, mert azt gondolták, hogy ezek a mi járműveink. Mi megmondtuk nekik, hogy nem a mieink.
Ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok titokban megpróbáltak beszélni egymással egy földönkívüli jelenlétről, volt-e valaha további információ az elmúlt 40 év során arról, hogy mára a kormányunk mit értett meg ezeknek a lényeknek a napirendjéről vagy szándékairól?
Tudom, hogy a Szovjetunióval együtt dolgoztunk ezen, különösen a Gorbacsov-ügy óta, és barátságosabbá váltunk; és hogy Oroszország is részesedett a műholdról és földről indítható részecskesugár fegyverekben. Valójában mi adtuk nekik részecskesugár fegyvert, hogy képesek legyenek lelőni bármelyik csészealjat.
De miért próbáltuk volna lelőni az űrhajókat, ha úgy véltük, hogy ezek a lények jóindulatúak?
Nos, ez lehet, hogy valami olyasmi, ami azóta történt. Azt hiszem, ez a Szovjetunió felett történt, mert tudom, hogy volt egy nagy űrhajójuk, ami majdnem olyan volt, mint egy anyahajó, és megpróbálták lelőni, de az a valami néhány másodperc alatt, egyszerűen kilőtte az összes őt üldöző repülőgépet valamilyen lézerrel vagy bármi mással, ami [az idegen űrhajónak] volt, halálsugarakkal vagy ilyesmivel.
Honnan származik ez az információ?
Egy barátomtól tudom, a főnököm fiától. Amikor 1993-ban beszélt velem, megemlítette, hogy volt egy csúnya incidens, amikor az idegenek valóban megtámadtak valamilyen katonai bázist, ahonnan felküldték a repülőgépeket, hogy megtámadják [az anyahajót].
Megtudta valaha, hogy milyen lény volt azon az űrhajón?
Nem, nem tudtam. Senki sem tudta. Ez csak átrepült, senki sem szállt le, így senki sem tudhatta, hogy valójában mi volt ott. De azt tudom, hogy a nagy űrhajó sok kisebb csészealjat tartalmazott; majdnem olyan volt, mint egy repülőgép-hordozó, mint amilyenen nálunk a repülőgépek vannak.
Tehát összefoglalva, 1957-től 1960-ig látta ezeket a szigorúan titkos jelentéseket földönkívüli lényekről, technológiákról és űrhajókról. Valóban látott 16 mm-es fekete-fehér boncolási filmet a hatujjú humanoidról, amikor a CIA-nál dolgozott. Valóban elment Nevadába, a Nellis légibázisra és az 51-es körzetbe, ahol személyesen látott legalább hét különböző űrhajót és egy élő lényt, amelyet "Szürkének" írtak le, nagy fekete szemekkel, és amely különbözött a hatujjú humanoidtól. És mégis, amikor Ön 1960-ban otthagyta a hadsereg jelhírszerző alakulatát és a CIA munkáját, még mindig nem értették, hogy mi a kapcsolat e lények között, vagy hogy miért voltak ott.
Igen, ez így száz százalékig igaz. Abban az időben egy kérdőjel volt, egy nagy kérdőjel, hogy miért vannak itt. Néhány esetben - nyilvánvalóan az amerikai észlelések némelyikében - rendkívül barátságosak voltak.
Barátságosak voltak?
Igen, barátságosak. És persze ott voltak az elrablási ügyek, amik később kiderültek. Abban az eredeti Blue Book dossziéban, amit én akkoriban láttam, nem volt semmi. Tudom, hogy később elég sokan állították, hogy elrabolták őket.
És látott valaha utalásokat állatcsonkításokra vagy szokatlan halálesetekre?
Igen. Abban az időben, azt hiszem, Coloradóban volt. Láttam néhányat. Az állatok különböző részeiből mintákat vettek - némelyikből a gyomrot, másokból a nemi szerveket -, és [az állatokat] nyilvánvalóan valamilyen lézerfegyverrel csonkították meg, amely nagyon pontos vágási éleket hagyott maga után.
Olvasott ilyen esetekről az 1957 és 1960 közötti időszakban?
Igen, különösen Coloradóból.
Akkoriban is?
Igen.
És voltak-e találgatások a Központi Hírszerző Ügynökség vagy a hadsereg részéről, a szokatlan állatpusztulások és a földönkívüliek közötti kapcsolatról?
Igen. Az egyetlen gondolat akkoriban, ha jól emlékszem, az volt, hogy ők [a földönkívüliek] mintákat vettek ezekből a különböző állatokból a Földön, csak azért, hogy többé-kevésbé megnézzék, milyen különböző funkcióik vannak...
Úgy gondolja, hogy ezt a történetet ma teljes egészében el kellene mesélni?
Szerintem igen. Azt hiszem, ez elsősorban a magyarázathoz lenne hasznos. A mai napig rengeteg észlelésünk van.
És ezért beszélget velem?
Igen.

Epilógus

 
Kewpertől megtudtam, hogy felvette a kapcsolatot a városában működő telefontársaság egyik vezetőjével, hogy érdeklődjön a május 25-én hozzá intézett névtelen hívás forrása felől. Azt mondták neki, hogy a forrás a Wackenhut Corporation biztonsági vállalat, amely a Nemzeti Felderítő Hivatalnak és más érzékeny katonai és hírszerző ügynökségeknek dolgozik az Egyesült Államokban.
Több mint 50 évvel az 1947-es roswelli incidens után az egyik fő kérdés: Mit tudnak az Egyesült Államok, Anglia, Ausztrália más amerikai szövetséges kormányának bennfentesei és Kewper szerint még Oroszország is fenntartja a hallgatás és tagadás orwelli politikáját, amelyben a hazugságoknak hivatalos igazsággá kell válniuk...
Bármilyen találkozás olyan entitásokkal, amelyekről ismert, hogy földönkívüli eredetűek, nemzetbiztonsági kérdésnek tekintendő, és ezért szigorúan titkosnak minősül. A nagyközönség vagy a sajtó semmilyen körülmények között nem szerezhet tudomást ezen entitások létezéséről. A kormány hivatalos politikája szerint ilyen lények nem léteznek, és a szövetségi kormány egyetlen ügynöksége sem foglalkozik jelenleg a földönkívüliekkel vagy azok leleteivel kapcsolatos kutatásokkal. Ettől a kinyilvánított politikától való bármilyen eltérés, teljes mértékben tilos.
Mi kell ahhoz, hogy ez a Harry S. Truman amerikai elnök, 1947-ben kiadott rendelete által kezdeményezett politika megváltozzon? Milyen katonai-ipari érdekek fűződnek az elnyomás fenntartásához, és miért? Úgy tűnik, az egész globális emberi családnak joga van tudni, hogy nem vagyunk egyedül ebben az univerzumban, és hogy a földönkívüli biológiai entitások és más dimenziójú entitások már évezredek óta kölcsönhatásban vannak ezzel a bolygóval, befolyásolva biológiai, társadalmi és vallási fejlődésünket. De miért?

A szerzőről:

Linda Moulton Howe az amerikai Stanford Egyetemen végzett, és mesterdiplomát szerzett kommunikációból. Tudományos és környezetvédelmi riporterként dolgozik rádióban és televízióban. Dokumentumfilmjei, az A Strange Harvest és a Strange Harvests 1993, az állatcsonkítások világméretű jelenségét vizsgálta. Könyvei között szerepel az An Alien Harvest, Glimpses of Other Realities; Volume I: Facts & Eyewitnesses, és legutóbb a Glimpses of Other Realities Volume II: High Strangeness .

Howe asszony kutatásai olyan változatos témákat ölelnek fel, mint a gabonakörök, a chupacabra rejtélye, az emberiség rejtett történelme, valamint az ufók és az ET-k bizonyítékai, beleértve az állítólagos roswelli UFO-baleset töredékeinek kutatását, valamint a bolygónkkal kölcsönhatásban álló nem- emberi intelligenciák kapcsolatos kormányzati ismereteket és azok eltussolását.

Forrás: http://www.ufoarea.com/conspiracy_ebehowe.html

Hidegfúzió és nullponti energia

 1996. június 23-án Dr. Bob Hieronimus élő rádióadásban, hidegfúziós különkiadást vezetett Dr. Eugene Malloveval, John O'M. Bockrisszal és Dr. Hal Puthoffal. Az alábbiakban a Dr. Puthoffal készült különálló interjú átirata következik.
Hal Puthoff tudattal kapcsolatos kutatásai a 60-as évek végén és a 70-es évek elején keltették fel a figyelmünket. Barátunk, Ingo Swann, a 21st Century Radio-ban való többszöri szereplése során említette Hal Puthoff jelentőségét a távérzékelés kutatásában, és lehet, hogy később, még ma este érintjük ezt a témát, de a legtöbb időt az alternatív energiaforrásokra fogjuk fordítani, mint a hidegfúzió, a nullponti energia és a nanotechnológia.

Dr. Hal Puthoff az Institute for Advanced Studies igazgatója Austinban, Texasban. Elméleti és kísérleti fizikus, szakterülete az alapvető elektrodinamika. Jelenlegi kutatási érdeklődési köre a kvantumvákuum-állapotok elméleti tanulmányozásától az anyag rendelkezésre állásán át, a gravitációra, a tehetetlenségre és az energiakutatásra vonatkozó elméleti tanulmányokig, valamint az energiatermelés innovatív megközelítéseinek laboratóriumi vizsgálatáig terjed. Dr. Puthoff 1967-ben végzett a Stanford Egyetemen, szakmai háttere több mint három évtizedes kutatói tevékenységet ölel fel a General Electricnél, a Sperrynél, a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél /!!!/, a Stanford Egyetemen, az SRI Internationalnál, 1985 óta pedig az austini Institute for Advanced Studies igazgatója. Több mint 30 tanulmányt publikált az elektronsugaras eszközökről, lézerekről és a kvantum nullponti energiahatásokról, szabadalmait a lézerkommunikáció és az energia területén adta ki, és társszerzője a „Fundamentals of Quantum Electronics” című tankönyvnek. Puthoff rendszeresen dolgozik különböző kormányzati ügynökségeknek, a végrehajtó hatalomnak és a Kongresszusnak tanácsadóként a csúcstechnológiákkal, és a jövőbeli technológiai trendekkel kapcsolatban. Számos szakmai szervezet tagja és tisztségviselője.

 /Szerk: Kevesen tudják, hogy Dr. Harold Puthoff társalapítója a Tom DeLonge /a képen/ féle To The
Stars Academy-nak, mely az UFO jelenségek nyilvánosságra hozatala érdekében tevékenykedik. Az 1970-es és 80-as években Puthoff egy, a CIA/DIA által finanszírozott programot irányított az SRI International-nál a paranormális képességek vizsgálatára, Russell Targgal együttműködve a Stargate Project részeként Uri Geller, Ingo Swann, Pat Price, Joseph McMoneagle és mások állítólagos pszichikai képességeit tanulmányozta. Mind Puthoff, mind Targ meggyőződött arról, hogy Geller és Swann valódi pszichikai képességekkel rendelkezik. /
Üdvözöljük a 21st Century Radio and TV News-ban, Dr. Puthoff.
Örülök, hogy itt lehetek, Bob.
Még akkor is, ha az olyan propagandisták, mint Rush Limbaugh azt mondják, hogy az ökológiai katasztrófák nem többek, mint a baloldali média megnyilvánulásai, amelyek célja a nagyvállalatok megadóztatása, a környezetünk nincs jó állapotban. És mégis van remény van arra, hogy az új energiatechnológiák sokat tehetnek azért, hogy ne kerüljünk egy ökológiai visszafordíthatatlan zónába. Mielőtt áttekintjük a hidegfúziót és a nullponti energiát, értékelné általánosságban annak lehetőségét, hogy az új energiatechnológiák átírhatják a környezeti problémáinkat?
Igazából, Bob, eléggé biztos vagyok benne, hogy ez lesz a helyzet. Mielőtt ismertük az atomenergiát, azt gondoltuk, hogy kifogyunk a szénből, és talán az olaj sem tart már sokáig, aztán jött az atomenergia. Most kiderült, hogy az atomenergiának megvannak a maga előnyei és hátrányai, ahogyan azt Ön is tudja. De mégis, ez egy új energiaforrás volt, amire korábban nem gondoltunk, de ha már megvolt, ki tudtuk használni. Úgy gondolom, hogy jelenleg egy új szakaszba lépünk, amelyben rengeteg új energiakutatás folyik, legyen szó napenergiáról, szélenergiáról és így tovább...vagy az úgynevezett nullponti energiáról is, amiről ma este beszélni fogunk. Úgy gondolom, hogy ez sok reményt hordoz magában a jövőbeli környezeti helyzetet illetően, és amennyire tudjuk, ez egy teljesen ártalmatlan energiaforrás, már ami az ökológiai aggályokat illeti.
Kezdjük a beszélgetést a nullponti energiáról, és az egyik cikkéről, amit nemrég olvastam. Ön azt állította, hogy a kvantumelmélet szerint az üres tér nem igazán üres, hanem hatalmas mennyiségű kiaknázatlan elektromágneses energiát tartalmaz, amit zéróponti energiának vagy ZPE-nek neveznek. Definiálná nekünk ezt az energiát, kérem?

Örömmel. Ahogy ön mondja, ez az üres tér energiája. Már a görögök idejében vitatkoztak arról, hogy a tér valóban üres-e vagy sem. Démokritosz úgy gondolta, hogy üres, és így van hely az atomoknak, hogy ide-oda döcögjenek. Aztán jött Arisztotelész, aki azt mondta, hogy nem, szerinte a tér tele van valamivel, mert a hőenergiának hullámai vannak, és ezeknek valamiben kell haladniuk. Ez a vita ide-oda ment, de végül, amikor a kvantumelméletet kidolgozták, teljesen világossá vált, hogy a tér, ha mikroszkopikus léptékben nézzük, inkább olyan, mint egy vízesés alja, ahol rengeteg habos, forrongó tevékenység zajlik, nem pedig valami nyugodt, üres tér. Valójában John Wheeler /a képen/ mutatott rá, hogy például egy kávéscsészényi térfogatban, az üres térben elég energia van ahhoz, hogy a világ összes óceánja elpárologjon. Ez egyébként nem egy szélsőséges elképzelés. Ez a modern kvantumelmélet egyik alapkoncepciója.
De honnan származik ez az energia?
Nos, kiderült, hogy az Univerzumban minden részecske rendelkezik valamilyen töltéssel, legyenek azok az elektronok és protonok a testünkben, vagy a Napban, és aztán egészen addig, ameddig a kozmoszban el tudunk látni. Kiderült, hogy mindezek a részecskék egy aprócska kvantumbillegésen vagy kvantumtáncon mennek keresztül, és e folyamat során energiát sugároznak ki. Bármelyik részecske megrezdül ettől az energiától, és visszasugározza azt, így kozmológiai léptékben ez egyfajta elektromágneses megfelelője annak, mintha mikrofont tennénk egy hangszóró mellé, és a hangszóró visítana. Van egy óriási visszacsatolási rendszerünk, amelyben az összes részecske ezt a kvantum zéróponti energiát termeli, amely folyamatosan erősíti önmagát, akárcsak a mikrofonban lévő sípolás.

Paul LaViolette-től olvasta a „Beyond the Big Bang”-et, /A Nagy Bummon túl/ ugye?
Igen, olvastam.
Mi volt a véleménye erről a könyvről?
Úgy gondolom, hogy bár ez egyfajta ellentétben áll az uralkodó mainstream nézettel, ezek azok a fajta elképzelések, amelyeknek úgy tűnik, hogy manapság reneszánszát éljük. Mindenképpen üdvözlöm az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy új utakat nyisson a dolgok szemlélésére. Még nem alakítottam ki végleges véleményt arról, hogy szerintem igaza van-e ebben. De azt hiszem, ez az a fajta gondolkodás, ami a tudományt ma nagyon izgalmassá teszi.
Igen, ez valóban így van. Visszatérve a nullponti energiára, lehet-e ilyen energiát gyakorlati felhasználásra termelni?
Körülbelül egy évtizeddel ezelőttig úgy gondolták, hogy a válasz nem. Ennek az volt az oka, hogy például hőfürdő vesz körül minket, és a fizikusok a "hőenergia kitermelésére" tett kísérletekből megtanulták, hogy a [környezeti hő] felhasználásához mindig több energiára volt szükség, mint amennyit ki lehetett belőle nyerni. Tehát bár megtehetjük ezt hűtőszekrényekkel, fűtőberendezésekkel és így tovább, akkora energiát kell befektetnünk, mint amekkora energiát kapunk érte. Azt feltételezték, hogy a környező nullponti energia, amely mindenütt jelen van, talán olyan, mint egy hőfürdő, és nem lehet megcsapolni. De még '84-ben volt egy Bob Forward nevű kutató a Hughes laboratóriumban, aki rámutatott, hogy létezik egy Casimir-effektusnak nevezett hatás, amely valójában megmutatta, hogy mikroszkopikus szinten mind kísérletileg, mind elméletileg megerősített, hogy a háttérenergiából valóban át lehet alakítani valamennyit más formába. Miután ezt felismerték, akkor az volt a helyzet, hogy az elvi bizonyíték megvolt, így most a fizikusok és a hozzám hasonló mérnökök érdeklődnek az iránt, hogy kiderítsék, hogyan lehet ezt hatékonyan megtenni, és milyen technológiákra van szükség ahhoz, hogy ezt piacképes energiaforrássá lehessen alakítani. A területen dolgozó emberek számára ez most ott tart, mint a napenergia vagy a termonukleáris fúzió vagy bármi más: az elv bizonyított, most már csak az a kérdés, hogy hogyan lehet megvalósítani.
A tehetetlenség a világegyetem szerkezetének egy olyan finom tulajdonsága, amely fizikusok generációit hozta zavarba Newtontól Einsteinig. (Puthoff dolgozatából olvastam fel.) Ezt a részt megértettem! De a „The Science” című lapban megjelent cikkben Ön és társszerzői, Bernhard Haisch és Alfonso Rueda a tehetetlenség problémáját a Lorentz-erő nullponti mezőjeként követték nyomon. Kérem, magyarázza el, hogy ez hogy van.
Szívesen megteszem. Ez az egyik legizgalmasabb munka, amin én és a kollégáim dolgoztunk. Emellett egy olyan problémát is megoldott számunkra, ami szerintem érdekelné Önt. Valahányszor felvetettük az energia megcsapolásának ötletét, és hogy még az üres térben is rengeteg energia van, úgymond a szemünk előtt, a kérdés mindig az volt, hogy ha ennyi energia van ott, akkor miért nem veszem észre? És valójában kiderült, hogy ez a tehetetlenségi tanulmány volt az első olyan eset, amikor egy laikus emberrel is lehetett beszélni, és rávenni, hogy vegye észre, hogy igenis tud róla. Ha például egy vonaton vagy buszon állsz, az egy rántással elindul, és hirtelen hátra esel az olyan, mintha egy 200 kilós ember jött volna neked, és leütött volna. Tehát meg kell kérdezned magadtól, hogy "mi az, ami valójában ledöntött engem a földre?". Valójában az, hogy nekimentél a nullponti energia falának, ami visszatartott és ledöntött. Tehát legközelebb, amikor egy repülőgépen ülsz, és azon kapod magad, hogy hátraszorulsz az ülésedben, valójában érzed, mondhatnánk, a vákuum zéróponti energiából fújó szelet. Ez a vákuum Lorentz-erő, ez a kifejezés csak egy szabványos kifejezés a mágneses erőre, amit a mérnökök jól ismernek a laboratóriumban - és valahányszor egy töltött részecske mágneses mezőben mozog, érzi ezt az erőt. Nos, kiderült, hogy az ilyen nullponti ingadozásokhoz kapcsolódó mágneses mező mindig ott van, és mivel a testünk töltött részecskékből áll - még a semleges neutronok is töltött kvarkokból állnak -, kiderült, hogy érzik a Lorentz-erőt. Valahányszor megpróbáljuk felgyorsítani a testet, ott van ez az ellenálló erő, amely visszatart, és ezt tapasztaljuk tehetetlenségként. Amikor tehát megpróbálod az autódat az utcán mozgatni, amikor lemerült az akkumulátora, az összes erőfeszítés, ami ahhoz kell, hogy megmozdítsd, az az a tény, hogy valójában a vákuummal szemben nyomod. Ellentétben a közönséges széllel, amely csak állandó sebességgel mozog, ezt az erőt nem érezzük állandó sebességnél, de érezzük, amikor megpróbálunk felgyorsítani egy tárgyat.
Oké, itt egy nagy kérdés. A távoli anyagszerkezet kvantumfluktuációi, és az ehhez viszonyított gyorsulás a lassító erőt eredményezi, amit mi "tehetetlenségnek" nevezünk. Most azt mondja, hogy e felfedezés következményei messzemenőek a gravitációs hatások tekintetében, és általában a gravitációs tömeg tekintetében. Kérem, tekintsük át ezt a következtetést.
Ahogy Ön is megjegyezte, a tehetetlenség és a gravitáció fogalmával a fizikusok Mach, Einstein és Newton óta küzdenek. Mostanáig általában azt feltételeztük, hogy a gravitáció és a tehetetlenség csak valami olyasmi, amivel megrekedtünk. Hogy ez van: ennyi, nem tudunk vele mit kezdeni, senki nem készít antigravitációs gépeket, nem szabadulnak meg a tehetetlenségtől az űrhajóink. Tehát még az Einstein által az általános relativitáselméletben végrehajtott újítások ellenére is, amelyek kiterjedtek - most már értünk bizonyos fogalmakat arról, hogy a tér görbült, és ez megmondja a részecskéknek, hogy merre mozogjanak, és így tovább -, ez még mindig fenomenológiai szinten történt. Amikor elkezdtük kutatni az ilyen jelenségek alapjául szolgáló nullponti energiát, rájöttünk, hogy a gravitáció, a tehetetlenség és számos más jelenség valójában ennek a mögöttes energiafürdőnek a következményei és eredményei, mondhatnánk, amiben vagyunk. És így, ennek a tudásnak a birtokában és néhány egyenletet kidolgozva arról, hogy milyen hatásai vannak, most már ott tartunk, hogy megfontolhatjuk: oké, ha megértjük, hogy a gravitációt hogyan hozza létre ez a mögöttes energia, és ha megértjük, hogy a tehetetlenség ennek a mögöttes energiának a következménye, akkor most már újfajta kérdéseket tehetünk fel. Tudjuk-e manipulálni ezt az energiát? És a válasz igen. És ha ez így van, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy egy napon képesek leszünk gravitációs hatásokat vagy ellengravitációs hatásokat előidézni, vagy csökkenteni a tehetetlenséget, és így tovább. Egy olyan szintre érkeztünk a szokásos nézeten felül, ahol ahelyett, hogy csak azt mondanánk: nos, megrekedtünk a gravitációval, vagy megrekedtünk a tehetetlenséggel, most már egy mélyebb szintre jutottunk, ahol esetleg beszélhetünk ezen erők manipulálásáról. És természetesen ennek nagyon széleskörű következményei vannak.
Talán később kitérhetnénk arra, hogy ezek milyen következményekkel járnának az űrutazásban. Azt is megjegyzi, hogy "a tehetetlenség és a vákuumfluktuációk közötti szoros kapcsolat felfedezésének talán legfontosabb aspektusa az, hogy a modern elmélet szerkezetét felépítő független fizikai fogalmak száma eggyel csökken". Miért olyan fontos ez?
Minden egyes alkalommal, amikor a tudományos elméletet úgy fejlesztjük tovább, hogy csökkentjük az általunk létezőnek vélt dolgok számát, olyan megértést kapunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy először is elkezdjük mélyebben értékelni, hogy pontosan mi is történik, másodszor pedig elkezdjük mérnöki kézbe venni, hogyan manipuláljunk valamit. A régi időkben úgy gondolták, hogy a hő egy különfajta folyékony erő, amely a testekben lakozik. Egyesek forróak voltak, mások hidegek, és így tovább. Abban az időben, a megértés nélkül nehéz volt például arra az ötletre jutni, hogy gőzgépet építsünk. De aztán ahogy csökkentjük a független változók számát rájövünk, hogy a hőnek valójában egyszerűen ahhoz az energiamennyiséghez van köze, amellyel történetesen mondjuk a gázmolekulák rendelkeznek, miközben körbe-körbe futnak, és egymásnak ütköznek, és nekimennek a falaknak, és ahogy ezt megértjük, akkor elkezdhetünk azon gondolkodni, hogyan használhatjuk ezt az erőt arra, hogy egy dugattyút működtessünk, és valamiféle motorokat építsünk. Az emberek különböző nézőpontokból közelítik meg a kérdést. Egyesek szemében a változók számának csökkentése és a megértésük tisztázása nagyon esztétikus és magával ragadó vállalkozás, de a gyakorlatias gondolkodásúak számára ez azt is jelenti, hogy lehetőségük van egy kis mérnöki munkára és szórakozásra, amikor dolgokat készítenek.
Nos, most már rátérhetünk a hidegfúzióra. Ma este korábban Dr. Malloveval és Dr. Bockrisszal áttekintettük a hidegfúzióban elért eredményeket. Az Önök szemszögéből mi a hidegfúzió?
Azt hiszem, ezen a ponton talán kisebbségi véleményem van. Valójában nem hiszem, hogy fúzióról van szó. Az emberek egyik panasza a fúzióval kapcsolatban az, hogy mivel sok hő keletkezik, az ember azt várná, hogy sokkal több radioaktivitás, sokkal több neutron, röntgensugárzás és így tovább keletkezik, és mégis a ténylegesen kijövő hő mennyisége rendkívüli, legalábbis ahogyan azt néhány kísérletben állítják, az úgynevezett fúziós termékek számához képest. Tehát én azt a lehetőséget fontolgatom, hogy bár lehet, hogy alacsony szintű fúzió zajlik, és Bockris professzornak az elemek transzmutációjára vonatkozó adatai áttekintésével úgy tűnik, mintha fúzió zajlana, mégis úgy gondolom lehetséges, hogy a nagyobb mennyiségű hőenergia, ami keletkezik, egy nullponti energiakicsatolási folyamat eredménye. És rajtam kívül van néhány kutató, aki megpróbálta kidolgozni az elméletet, hogy ez hogyan lehetséges. Úgy gondolom, hogy az úgynevezett hidegfúziós jelenségek nagyon összetettek, és egynél több folyamatot foglalhatnak magukban. Persze, mivel zérópont energia soviniszta vagyok, szerintem ez zéróponti energia. Talán megbocsátható, ha azt mondom, hogy "nos, a hidegfúzió valószínűleg a nullponti energiából származik", de valójában ezen már túlléptünk, és tettünk néhány előrejelzést, amelyeket laboratóriumban próbálunk ellenőrizni. Ezen a ponton, hogy őszinték legyünk, azt kell mondanunk, hogy még nem tudjuk, mi ez a jelenség. Ismerjük néhány jellemzőjét. Valószínűleg a transzmutációk miatt némi fúzió is lejátszódhat a rendkívüli mennyiségű hő tekintetében, bár lehet, hogy néhány új nukleáris folyamat, amit még nem értünk, felelős a hőért, van néhány jó érv arra is, hogy miért szabadulhat fel nullponti energia is.
Úgy gondolja, hogy a hidegfúziót valaki, mondjuk, az áramszolgáltatók fogják kereskedelmileg irányítani?
Ez tényleg nehéz kérdés.
Nos, extra pontokat kap, ha erre a kérdésre válaszol!
Van rá néhány válaszom. (Nevet)
Oké!
Mint kiderült, a hidegfúziós folyamat, vagy ha még kiterjeszthetem a nullponti energiával kapcsolatos folyamatokra is, néhány olyan kísérlet, amelyben ezek a hatások látszólag megfigyelhetők, valóban afféle garázs szintű kísérletek. Ha valaki talál egy jó, szilárd, robusztus megvalósítást, akkor ez az a fajta dolog, amivel szerintem sokan foglalkozhatnának a garázsukban, és legalábbis kis léptékű alkalmazások esetén nem az áramszolgáltatókhoz fordulnának. Most úgy gondolom, hogy mivel az áramszolgáltatóknak nagy gazdasági struktúrájuk van, és így tovább, természetesen ők is belevágnak majd, mint bárki más, de szerintem ez olyan, mint a rádiózás: igen, vannak kereskedelmi rádióállomások, de sok rádióamatőr is van, akik saját berendezéseket építenek, és beszélgetnek egymással, és így tovább. Úgy gondolom van rá esély, mint a szél- és napenergia esetében, hogy lesznek kisebb vállalkozók, akik valóban betáplálnak energiát a hálózatba, ahogyan a szélerőművek üzemeltetői is teszik. Úgy gondolom tehát, hogy bár az energiavállalatok egy bizonyos ponton bekapcsolódhatnak, kisebb léptékű vállalkozói tevékenységeket is látni fogunk.....
Amikor a hidrogénatom gondolata először  jelent meg abban a formában, ahogyan gyakran látjuk a tankönyvek borítóin, ahol úgy néz ki, mint egy apró kis naprendszer, ahol az elektronbolygó köröz a mag,a nap körül, az egyik kérdés akkoriban az volt: miért nem sugározza el egyszerűen az elektron az energiáját, és miért nem spirálozik bele az atommagba, hasonlóan ahhoz, ahogyan a műholdjainknak is vannak bizonyos veszteségeik, és spiráloznak bele a bolygóba? Akkoriban a válasz egyszerűen az volt, hogy nos, ez csak a kvantumelmélet varázsa, nem engedelmeskedik a klasszikus szabályoknak, és a hidrogénatomok valamiért olyanok, mint egy kis perpetuum mobile. De valójában a nullponti energia megközelítése szempontjából most már felismertük - a számításokat elvégeztük, sőt, magam is publikáltam róla -, és valóban azt várjuk, hogy egy elektron a hidrogénatomban kisugározza az energiáját, de energiát vesz fel a háttérben lévő nullponti energiából, és ezért az tartja fenn. Ez a fizika szempontjából azt jelenti, hogy megmutatja, miért tekinthetők az atomok perpetuum mobile-nak, csakhogy mindig van egy energiafelvételük a háttérből, hogy pótolják a veszteségeket. A hidegfúzió egyik általunk vizsgált megtestesülése az a lehetőség, hogy amikor a hidrogénatomok fémrácsokba kerülnek, megváltoznak ennek az egyensúlynak a feltételei. És ennek eredményeképpen számításokat lehet végezni, amelyek azt mutatják, hogy némi energia felszabadul. Itt van egy olyan eset, amikor a hidrogénatommal nagyon okosan játszva van esélyünk arra, hogy bizonyos feltételek mellett megváltoztassuk a pályáját, és esetleg energiafelszabadulást érjük el.
Említette, hogy nem hisz abban, hogy a hidegfúzió a villamosenergia-ipari vállalatok végét fogja jelenteni. A Chris Birddel folytatott beszélgetései során megjegyezte, hogy a közel-keleti arab olajtermelőket be kellene vonni a befektetési képbe, és nagyon érdekesnek találtam, hogy miért. Mert ez megakadályozná, hogy az útjában álljanak.
Pontosan erről van szó. Az üzleti tervünkben, abból kiindulva, hogy ezt valóban piacra tudjuk dobni, megnéztük az összes lehetséges "ellenséget", és minden esetben van mód arra, hogy egy győztes-győztes helyzetet dolgozzunk ki. Ami tehát az itt jelenlévő átlagos olajvállalatokkal való beszélgetést illeti, volt alkalmam beszélgetni Scotty Hahnnal, a Penzoil elnökével, valamint számos más olajvállalat kutatási igazgatóival, elnökeivel és alelnökeivel, és beszélgetni velük a nullponti energia jövőjéről. Azt mondták, hogy mindenképpen üdvözölnék, mert jelenleg, amikor az olajat kiveszik a földből, és gyógyszereket, műanyagokat gyártanak, akkor nagy haszonkulccsal rendelkeznek, és nem használnak fel sokat az erőforrásból. De amikor az autókba és a lakásokba teszik, az olyan, mintha Van Goghokat és Picassókat égetnénk el, hogy fűtsük a házunkat.
Valóban.
Azt mondták, hogy velünk nem lesz gondjuk, de azokkal az emberekkel, akik kiveszik a földből, lehet, hogy gondjuk lesz. Tehát ott a mi megközelítésünk egyszerűen az, hogy elmegyünk hozzájuk, és tudatjuk velük, hogy ez történik. Ha tőkét kovácsolnak a fejlesztésből, akkor az olaj csökkenésével, és a befektetéseikkel még mindig nyerni fognak.
Nos, kifutunk az időből, és még sok kérdésem lenne. Hadd tegyek fel egyet. Véleményem szerint a tudatosság a kulcsa az emberi létezésnek. Ezzel nem értenek egyet az olyan nagy intézmények, mint a Johns Hopkins Egyetem. Ön szerint a tudat megszűnik-e az agy nélkül?
Én azon a véleményen vagyok, hogy nem szűnik meg létezni. Ha szükséged van egy szubstruktúrára, vagy szubsztrátumra, akkor természetesen a vákuumenergia annyi energiát és aktivitást ad, amennyire szükséged van. Számos fizikus van, aki ezeket az új területeket kutatja. Tisztában vagyok vele, hogy nincs időnk erről beszélni.
Talán majd máskor?
Rendben!
Csatlakozna hozzánk a közeljövőben?
Nagyon szívesen.
Köszönöm.

Forrás: http://www.planetarymysteries.com/hieronimus/zeropoint.html

Az ECHELON volt ügynöke: Margaret Newsham

 Bo Elkjær és Kenan Seeberg írása /1999.12.21/
LAS VEGAS (Ekstra Bladet): "Bár rosszul éreztem magam amiatt, amit csináltunk, nagyon elégedett voltam a munkám szakmai részével. Nem akarok dicsekedni, de nagyon jó voltam abban, amit csináltam, és valójában úgy éreztem, hogy az ECHELON az én gyerekem"."

Az Ekstra Bladet Margaret Newshammel Las Vegas külvárosában lévő otthonában találkozik. Nyilvánvaló okokból kihagyjuk a város nevét, ahol megpróbál normális életet élni. A múltjáról soha nem beszélt a szomszédainak.
Egy olyan múltról, amelyben Margaret Newsham szoros kapcsolatban állt a világ legtitkosabb magjával. Ő segített kiépíteni az ECHELON nevű elektronikus megfigyelőrendszert.
Ma már megszakította a kapcsolatot a kémvilággal, és állandó félelemben él, hogy az NSA vagy a CIA "bizonyos elemei" megpróbálják elhallgattatni. Ennek következtében egy töltött pisztollyal alszik a matraca alatt, és legjobb barátja Gunther úr - egy 120 kilós német juhászkutya, akit egy jó barátja a nevadai állami rendőrségnél őrző- és harci kutyának képzett ki.
A kutyát még érkezésünk előtt elküldte egy "bébiszitterhez", mivel "nem enged be idegeneket a házamba" - mondja halvány mosollyal.
Newsham eddig csak egyszer mesélt az ECHELON-kémként végzett munkájáról: 1988-ban az amerikai kongresszus által tartott zárt, szigorúan titkos meghallgatáson. Ma Margaret megtöri tizenegy év hallgatását, és a sajtónak először mesél a világ legkiterjedtebb kémhálózatában végzett munkájáról. Annak ellenére döntött úgy, hogy beszél az Ekstra Bladetnek, hogy orvosa azt tanácsolta neki, ne találkozzon velünk. "Mivel magas a vérnyomásom, az orvosom szerint kockázatos lenne beszélnem önökkel, de ezt a kockázatot hajlandó vagyok vállalni".
Halálos ítélet
Newsham a poklok poklát élte át, mióta kirúgták a Lockheed Martin cégtől, ahol az ECHELON globális megfigyelőhálózatához tervezett programokat. Amikor 1984-ben felkérték, hogy dolgozzon egy programon, visszautasította, mert úgy vélte, hogy az árthat az amerikai kormánynak. Nem sokkal később az ECHELON lehallgatói a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (NSA) gondoskodtak arról, hogy a Lockheed Martin kirúgja. Közvetlenül ezután beperelte volt munkaadóját jogtalan elbocsátásért, és kapcsolatba lépett a belső biztonsági bizottsággal, a DCAA-val, amely megszervezte a zárt tárgyalásokat.
"Azóta úgy érzem, hogy olyan nagy nyomás alatt vagyok, hogy ez végzetes hatással van az egészségemre" - mondja Margaret Newsham, aki eddig túlélt egy rohamot, amely miatt teljesen lebénult. Már csak a hallása maradt meg, amikor kórházba került.
"Hallottam, ahogy az orvos kimondja a halálos ítéletemet, miközben a férjem és három gyermekem mellettem állt. Az egyetlen dolog, ami életben tartott, az a gondolat volt, hogy ha meghalok, elveszítem az ügyemet. Ez a gondolat hozott vissza az életbe."
Miután visszanyerte mozgásképességét, Newshamet szívmegállás érte, két évvel ezelőtt pedig egy rosszindulatú daganat miatt műtéten esett át. Ma már azt mondja, hogy kölcsönkapott idővel él, ami talán megmagyarázza, miért döntött úgy, hogy most előáll.
Kémkedés a politikusok után
"Számomra itt csak két kérdés forog kockán: helyes vagy helytelen. És minél tovább dolgoztam a titkos megfigyelési programokon, annál inkább láttam, hogy azok nemcsak törvénytelenek, hanem alkotmányellenesek is."

Margaret Newsham nem büszke magára, amiért részt vett a hétköznapi emberek, politikusok,
érdekcsoportok és magáncégek elleni kémkedésben, ezt tette 10 éven át, 1974 és 1984 között. Mind a műholdakat, mind a számítógépes programokat a Lockheed kaliforniai, Sunnyvale-i központjában fejlesztették, 1977-ben pedig a világ legnagyobb lehallgatóállomásán, az angliai Menwith Hillben állomásozott./a képen/
"Azon a napon, amikor Menwith Hillben, a sok "tolmács" egyikével ültem, rájöttem, hogy mennyire rossz a helyzet. Ő olyan nyelvek szakértője volt, mint az orosz, a kínai és a japán. Hirtelen megkérdezte, hogy nem akarok-e belehallgatni egy beszélgetésbe, amely az Egyesült Államokban zajlott az amerikai szenátus épületének egyik irodájában. Ekkor tisztán hallottam egy dél-amerikai dialektust, amit azt hittem, hogy már hallottam korábban".
"Ki az?" Kérdeztem a tolmácsot, aki elmondta, hogy Strom Thurmond republikánus szenátor. „Ó, te jó ég!” - gondoltam. Nemcsak más országok után kémkedünk, hanem a saját állampolgáraink után is. Ekkor jöttem rá komolyan, hogy amit csinálunk, annak semmi köze az USA nemzetbiztonsági érdekeihez".
A tudás hatalom
A maga bonyolult egyszerűségében az amerikai hírszerző ügynökség, az NSA, Anglia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző szerveivel együtt olyan műholdakból és számítógépes apparátusból álló rendszert hozott létre, amely nagyjából a világ összes elektronikus kommunikációját képes megfigyelni: telefonbeszélgetéseket, e-maileket, telexeket és telefaxokat. Számos más ország is csatlakozott a rendszerhez harmadik vagy negyedik félként, köztük Dánia.
A rendszer alapkoncepciója az, hogy az ellenséges és a szövetséges országok minden fontos politikai mozgásához hozzáférjen, és szemmel tartson minden fontos gazdasági mozgást. A tudás hatalom, és ezt az NSA is tudja. Továbbá az NSA kémei az egyetlen olyan elsődleges hatóságként működnek, amely felügyeli, hogy ki milyen információt kap, és azt mire használják fel.
"Az ECHELON már akkor is nagyon nagy és kifinomult volt. Már 1979-ben nyomon tudtunk követni egy adott személyt, rá tudtunk fókuszálni a telefonbeszélgetésére, miközben kommunikált. Mivel műholdjaink 1984-ben már egy földön fekvő bélyeget is le tudtak filmezni, szinte elképzelhetetlen, hogy ma milyen kiterjedt lehet a rendszer".
Az ECHELON az NSA ötlete volt
Ki találta ki az ECHELON nevet?
"Az NSA. A Lockheed Martin alfanumerikus kódja a P415 volt".
Mit csináltak valójában?
"Sajnos nem mondhatom el az összes feladatkörömet. Még mindig köt a szakmai titoktartásom, és nem szeretnék börtönbe kerülni vagy bajba keveredni, ha érti, mire gondolok. Általánosságban elmondhatom, hogy én voltam felelős a különböző rendszerek és programok összeállításáért, az egész konfigurálásáért és a main frame-eken [nagy számítógépek] való működőképessé tételéért".
A rendszer melyik részét hívják ECHELON-nak?
"Magát a számítógépes hálózatot. A szoftverprogramokat SILKWORTH és SIRE néven ismerik, az egyik legfontosabb megfigyelő műholdat pedig VORTEX-nek hívják. Olyan dolgokat hallgat le, mint például a telefonbeszélgetések." /Szerk: A VORTEX kémműhold-család az 1980-as, 90-es években működött, magas Föld körüli pályán. Az NRO üzemeltette, és a Földről illetve az űrből/!!!/ érkező rádióadásokat hallgatták le. https://en.wikipedia.org/wiki/Vortex_(satellite)
A CIA által jóváhagyva
Ön az NSA ügynökeként dolgozott, ugyanakkor egy magáncég alkalmazásában állt.
"Igen, szinte lehetetlen különbséget tenni az NSA ügynökei és a Lockheed Martin, a Ford és az IBM által alkalmazott civilek között. A határvonalak nagyon homályosak. Az egyik legmagasabb biztonsági besorolást kaptam, amihez a CIA, az NSA, a haditengerészet és a légierő jóváhagyására volt szükség. A jóváhagyás egy hazugságvizsgáló tesztet és egy kibővített személyiségtörténeti tesztet is tartalmazott, amelyben a családomat és az ismerőseimet diszkréten ellenőrizte a biztonsági ügynökség."
Las Vegas neonfényei fölött elsötétül az ég, amikor Margaret Newsham a biztonsági előírások számtalan megsértéséről és arról a kollégájáról mesél, aki agykárosodást szenvedett, amikor részt vett a lopakodó bombázó kifejlesztésében. Bár Margaret teljesen kimerült, mégis megkönnyebbültnek tűnik.
"Ez az első alkalom, hogy bárkinek is elmondtam néhány dolgot. De most már hamarosan meg akarom kapni Gunther urat, hogy újra biztonságban érezzem magam.” Megméri a vérnyomását, és nagyon riadtnak tűnik.
"Jobb, ha holnap reggel elmegyek az orvoshoz, úgyhogy talán találkozhatnánk később a nap folyamán".
Amikor egy órával később visszatér Gunther úrral, a kutya minden szobát megvizsgál, mielőtt Margaret bemegy. Az utolsó dolog, amit tesz, mielőtt elalszik a franciaágyán, hogy ellenőrzi a pisztolyát, hogy biztosan meg van-e töltve.
Tények:
A Lockheed Martin az amerikai katonai szolgálatok és hírszerző szerveik, az NSA és a CIA legnagyobb lőszerbeszállítója. A nyolcvanas években a Lockheed Martin felvásárolta a LORAL Space Systems és a Ford Aerospace cégeket, amelyek szintén megfigyelő berendezéseket szállítanak a kémügynökségeknek. Margaret Newsham a Fordnál és a Lockheednél 1974 és 1984 között dolgozott. 1977-ben és 1978-ban a világ legnagyobb lehallgatóállomásán, az angliai Menwith Hillben állomásozott. Munkahelyi képzésben részesült az NSA főhadiszállásán, a marylandi Fort George Meade-ben, az Egyesült Államokban.
Az Ekstra Bladet birtokába jutott Margaret Newsham állomásoztatási parancsa az amerikai védelmi minisztériumtól. A nő TOP SECRET CRYPTO szigorú biztonsági besorolással rendelkezett.
Az Ekstra Bladet által a Pentagon adatbázisaiban talált információk szerint az NSA-nak 1995-ben 38 613 alkalmazottja volt. Ez a szám nem tartalmazza azt a sok magáncégnél dolgozó alkalmazottat, akik az NSA-nak dolgoztak.

Dánia harmadik félként csatlakozott az ECHELON-hálózathoz, és a legfontosabb dán lehallgatóállomás az Amager szigetén található Aflandshage-ben található. /a képen/
"Dánia miniszterei azt hisznek, amit akarnak. Én tudom, hogy az ECHELON létezik, mert segítettem a rendszer létrehozásában." Margaret Newsham, az ECHELON egykori kémje immár második napja mesél a kémkedés "fekete világáról" - és annak végzetes következményeiről az életére nézve. Kémkedő kollégáinak fele ma már halott.
"A megfigyelés hihetetlenül célorientált volt. Képesek voltunk egy személyt vagy szervezetet kiszemelni, és az összes elektronikus kommunikációt megfigyelni - valós időben - és folyamatosan. Az illetőt úgy figyeltük meg, hogy esélye sem volt felfedezni, és az információk nagy részét a rendelkezésünkre álló hatalmas digitális kapacitással villámgyorsan továbbítottuk egy másik állomásra. Minden házkutatási parancs nélkül zajlott."
Minden információt továbbítottak az NSA központjába, a marylandi Fort George Meade-be?
"Nem az összeset, de elég sokat."
A rendszer olyan programokat használ, amelyek képesek bizonyos kategóriák és szavak alapján virtuálisan átfésülni az étert?
"Igen, ez az egyik módja a működésének. Olyan, mint egy internetes keresőmotor. Ha a keresést bizonyos számokra, személyekre vagy kifejezésekre korlátozza, akkor olyan találatokat kap, amelyek mind azzal kapcsolatosak, amit beír.
A biztonság megsértése
"De nehezen tudok együtt élni azzal a ténnyel, hogy eladtam az életemet és a szólásszabadságomat az amerikai kormány legnagyobb hírszerző szolgálatának"." Összességében Margaret Newshamnek nehéz normális életet élnie, pedig leginkább erre vágyik. 1984-ben elbocsátották a Lockheed Martin cégtől, amely az NSA számára gyártott kémfelszereléseket. Végül nem volt hajlandó dolgozni egy olyan projekten, amely szerinte biztonsági kockázatot jelentett. "Megszüntettek", ahogy ők nevezték - és ő beperelte őket jogtalan elbocsátásért.
Milliárd dolláros csalók
"A Lockheed kaliforniai Sunnyvale-i központjában és az angliai Menwith Hillben is szinte minden nap tapasztaltam a biztonság megsértését. Néha teljesen abszurd volt. Egy grillpartin, amelyet a "láthatatlan" lopakodó bombázó kifejlesztéséért felelős részleg munkatársai tartottak, a grillező üst ugyanabból az anyagból készült, amely a bombázót láthatatlanná tette az ellenséges radarrendszerek számára. Egy másik alkalommal valaki kávésbögréket készíttetett, és mindegyiket szigorúan titkos ECHELON-állomások lenyomatai borították. De tényleges csalásban is részt vettek. A Lockheed Martin alákínált más cégeknek, hogy megszerezze az NSA projektekre vonatkozó szerződéseket, majd illegálisan pénzt és munkaerőt utaltak át a szerződés teljesítéséhez. Mivel több százmillió dollárral tudtak átverni másokat, bármire képesek voltak. Az én szememben veszélyeztették az Egyesült Államok kormányának biztonságát".
Tájékoztatták az amerikai kormányt a titkos projektekről?
"Nem. Ezért neveztük őket "fekete programoknak". A kormány nem igazán tudta, hogy mi történik, vagy hogy a sok milliárdot valójában mire használták fel. Én pedig nagyon lojálisnak éreztem magam mind a kormányhoz, mind az amerikai alkotmányhoz, amelyet folyamatosan megsértettek. A kémkedés világát "fekete világnak" is nevezték, mert a legtöbb műveletet titokban, minden ellenőrzésen kívül hajtották végre."
Elbocsátása óta Margaret Newshamre nagy nyomás nehezedik, mert a Lockheed Martin elleni ügye azt jelentheti, hogy egy nyílt bírósági eljárás fényt deríthetne az NSA "fekete programjaira". Az ügy többek között több mint 10 milliárd DKK (kb. 1,4 milliárd USD) értékű csalásról szól, és egyelőre ügyvédje 140 millió DKK (kb. 20 millió USD) értékű jogi segítséget nyújtott neki.
Idő előtti elhalálozások
Az ügy végzetes hatással volt az egészségére. '84 óta volt egy rohama, amitől teljesen lebénult, túlélt egy szívmegállást, és mindennek tetejébe még rákban is szenved. Ma már csak kölcsönzött időből él, és magas vérnyomással küzd.
"Az sem segített, amikor a férjem elvált tőlem, miután túléltem a szívmegállást. Ő a Lockheed Martin biztonsági főnöke, és szintén nagy nyomás alatt volt. Durván zaklatták a velem való kapcsolata miatt" - mondja Newsham.
Most egyedül él, és nehezen tartja a kapcsolatot három gyermekével és hat unokájával. Ma egy csendes Las Vegas-i külvárosban él. Még a szomszédai sem tudnak a múltjáról.
"Az NSA tevékenysége nemcsak engem érintett, hanem a Lockheednél dolgozó egykori kémkedő kollégáimat is. Az emberek közel fele, akikkel együtt dolgoztam a titkos programokon, ma már vagy halott, vagy halálos beteg. Például az ECHELON-projektben dolgozó egykori főnököm, Robert Looper idő előtt meghalt szívelégtelenségben, Kay Nickerson pedig, aki a lopakodó bombázó kifejlesztésén dolgozott, agykárosodásban halt meg".
De hogyan halhattak meg idő előtt?
"Nem tudom, hogyan magyarázzam meg, de egy alkalommal felfedeztük, hogy a Lockheed Sunnyvale-i központja egy erősen radioaktív hulladéklerakó tetején épült."
Miben haltak meg?
"Szívelégtelenségben, rákban, megmagyarázhatatlan rohamokban és agykárosodásban. Még én is idő előtt fogok rákban meghalni. De ott vannak az ügyvédeim, az orvosom, a gyermekeim és az unokáim, akik támogatnak. Ők azok az emberek, akiket szeretek."
Mi ad bátorságot a folytatáshoz?
"Az a tény, hogy az NSA, a CIA és az NRO (Nemzeti Felderítő Szervezet) illegális kémkedést folytat a világ többi része ellen. Azt mondják, hogy azért csinálják, hogy elkapják a kábítószer-bűnözőket, fegyverkereskedőket és hasonlókat. De ez nem jogosítja fel őket arra, hogy azt tegyék, amit tesznek. Folyamatosan megszegik a törvényt."
Az ECHELON Dániában
Dániában a vezető politikusok és miniszterek tagadják, hogy az ECHELON-ról az újságokban olvasottakon kívül bármi másról tudnának.
"Most akkor olvashatnak rólam. Én vagyok az élő bizonyíték az ECHELON létezésére. Én konfiguráltam és vezettem az ECHELON számos programját". Margaret Newsham megmutatja nekünk a parancsot, amely Menwith Hillbe vezényelte, az ECHELON egyes programjainak specifikációit és más belső dokumentumokat. A dániai Aflandshage lehallgatóállomáson "VAX RED" megjelöléssel találtuk meg a kidobott számítógép-maradványokat. Mond ez Önnek valamit?
"Igen, ami azt illeti, két dolgot jelent. Tudja, én magam is VAX számítógépeken dolgoztam, és ezeket használták az ECHELON programban.
"A vörös szín valószínűleg a minősítési szintre utal. Mert a biztonsági rendszer azon alapul, hogy csak nagyon kevés embernek van átfogó képe mindenről, ami történik. Ezért egyes alkalmazottaknak piros, másoknak lila, másoknak kék és így tovább. Ez azt jelenti, hogy ők csak a programok bizonyos részeivel dolgozhatnak, vagyis azokkal, amelyek az adott szín alá vannak besorolva. Ennek eredményeként nagyon kevés alkalmazottnak van teljes képe arról, hogy valójában mi történik. Mivel az én cédulámon az összes szín szerepelt, jó áttekintésem volt. Én voltam az is, aki a biztonsági mentéseket készítette."
A Nagy Testvér irányít minket
Megérti, hogy egyesek nehezen hiszik el, hogy egy ilyen rendszer valóban létezik?
"Igen, de ez a valóság. Kémkedünk a saját állampolgáraink és a világ többi része - még az európai szövetségeseink után is. Ha azt mondom, hogy 'Amnesty' vagy 'Margaret Newsham', azt lehallgatják, elemzik, koordinálják, továbbítják és regisztrálják - ha az érdekli a hírszerző ügynökségeket. Nemrégiben beszéltem egy radiológussal, aki pontosan ugyanazt tette, mint én, csak tíz évvel később, 1991-ben, a "Sivatagi Vihar" hadművelet során. Ha mindent elmondanék, akkor megértené, hogy az ECHELON olyan nagy, hogy a mérhetetlensége szinte felfoghatatlan". Margaret Newsham nem bánja, hogy az amerikai hírszerző közösségben páriának számít, amióta 1984-ben szakított az NSA-vel. Ez a szakítás a férjébe, az állásába és az egészségébe került.
Van valami, amit másképp csinált volna?
"Egy pillanatig sem. Fontos, hogy kiderüljön az igazság. Nem hiszem, hogy a jövőben el kellene viselnünk, hogy a "Nagy Testvér" irányítson minket. De most elviseljük."
Extra tények
Newsham tíz éven át dolgozott az amerikai Signal Science, Ford Aerospace és Lockheed Martin lőszer- és számítástechnikai cégeknek. Szerződésük volt az ECHELON műholdak és számítógépek fejlesztésére és korszerűsítésére, amelyeket a cégek az NSA hírszerző ügynökség számára terveztek. Az NSA szorosan együttműködik a CIA-val és az NRO-val (National Reconnaissance Organization). Newsham két éven át megosztva felelt az ECHELON számítógépes hálózatának mindennapi működéséért az angliai Menwith Hillben.
Az Ekstra Bladet birtokában lévő titkos dokumentumokban Menwith Hillt "a szolgálat legnagyobb állomásaként" említik.
Dánia harmadik félként részt vesz az UKUSA-ban, egy elektronikus megfigyelési megállapodásban.

"Kémkednek vállalatok és érdekcsoportok után" - mondja Duncan Campbell /a képen/, aki a dániai, Koppenhága melletti Aflandshage-ben lévő lehallgatóállomást vizsgálta. "Az aflandshagei létesítményeket alig lehet megkülönböztetni az új-zélandi ECHELON létesítménytől".
Duncan Campbell fizikus és technológiai szakértőnek nincsenek kétségei. Dánia az úgynevezett ECHELON-rendszer többi elsődleges résztvevőjével, az Egyesült Államokkal, Angliával, Ausztráliával, Kanadával, Hongkonggal és Új-Zélanddal együtt vesz részt az illegális megfigyelésben.
"A legjobb tippem az, hogy az aflandshagei létesítményeket nem sokkal a hidegháború vége után ráadásul kibővítették. 1990-ben vagy talán valamivel később."
Ez mit jelent?
"Nos, azt jelenti, hogy Aflandshage mindenesetre nem része a NATO Oroszország és a többi keleti blokk ország elleni védelmének, mint korábban. Minden jel arra utal, hogy a nagy parabola-antennákat és a hozzájuk tartozó épületeket ugyanúgy használják, mint a többi országban lévő létesítményeket: az átlagemberek telefon- és faxbeszélgetéseit továbbító kereskedelmi műholdak kommunikációjának lehallgatására. És a lehallgatott információk továbbítására."
A demokratikus elvek megsértése
Duncan Campbell fizikus végzettsége mellett újságíró is, és szorosan együttműködött brit nők egy csoportjával, akik az ECHELON-rendszer legnagyobb lehallgatóállomása ellen tiltakoznak. Ez egy gyönyörű területen, az angliai Birmingham közelében lévő Menwith Hillen található.
A nők ravasz trükkök segítségével már több mint százszor surrantak be a bázisra, és több ezer titkos dokumentumot vittek el a titkos bázisról. Ezeknek a papíroknak a segítségével, valamint a névtelen ügynököktől származó információkból Campbell olyan egyedülálló tudásra tett szert, amelynek eredményeként tavaly, az Európai Parlament megrendelésére átfogó jelentést készített a globális megfigyelésről.
"A probléma az, hogy a legtöbb demokratikus országban a törvények védik a magánélet szentségét, és nem engedik meg, hogy állampolgáraik törvényes politikai tevékenységét megfigyeljék és regisztrálják. Ahhoz, hogy valakit megfigyelhessenek, alapos gyanúra van szükség, és bírói felhatalmazás kell hozzá. Az ECHELON teljes mértékben megsérti ezeket az elveket. Rengeteg kategóriát kódoltak a rendszerbe, és minden kategória alatt még több kódszó található. A szavak közül sokat a mindennapi beszélgetésekben is használnak. Nemcsak az átlagemberek jogait sértik; az ECHELON olyan érdekcsoportokat is megfigyel, mint az Amnesty International, a Greenpeace és a magánvállalatok. Számos példa van ipari kémkedésre, amikor az amerikai hírszerzés műholdakról lehallgatott információkat adott át amerikai vállalatoknak."
Törvényszegők
Hogy lehet ilyen biztos benne, hogy ez lehetséges?
"Láttam a rendszereken belül készült felvételeket, amikor azok működtek. Mindkettő az angliai Menwith Hillből és az új-zélandi Waihopából. Az új-zélandi TV-Free-nek sikerült a Waihopa bázison forgatni, és a műveleti szobában szinte egyáltalán nem volt személyzet. A folyamat teljesen automatizált és villámgyorsan működik. Ezen kívül készítettem egy dokumentumfilmet is, amelyhez egy apró parabola antennát állítottunk fel a bázis mellett a Menwith Hillen. Az általa elfogott információk hihetetlenek voltak, miután úgy állítottuk be, hogy ugyanazt a műholdat hallgassa, amelyre a bázison lévő nagy parabola antennák irányulnak."
Nem ésszerű, hogy a rendszer alkalmas terroristák és hasonlók megfigyelésére?
"Dehogynem. De a világon minden különbség megvan a hagyományos megfigyelés és a megfigyelés e rendszere között, amelyben a törvényt következetesen és folyamatosan megszegik azok az emberek, akiknek biztosítaniuk kellene, hogy mások betartsák a törvényt. Szimplán és egyszerűen olyan információkat cserélnek, amelyek gyűjtése az egyes országok helyi hírszerző szervei számára illegális."
Még mindig ECHELON a neve?
"Az ECHELON kódnév csak egy része az egész rendszernek, és minden jel arra utal, hogy kódot váltottak. Legutóbb úgy hallottam, hogy 'Magistrand' volt."

Forrás: https://cryptome.org/jya/echelon-baby.htm

Egy beépített NSA ügynök: Dan Sherman

  

Dan Sherman törzsőrmester a légierő elektronikus hírszerzési (ELINT) elemzője volt.  1992-ben
jelentkezett a Nemzetbiztonsági Ügynökség főhadiszállásán egy újabb ELINT-tanfolyamra, amikor közölték vele, hogy egy másik programban vesz részt "fedett módon", miközben a tervezett tanfolyamán vesz részt.
Ezt az észvesztő titkos programot "Project Preserve Destiny" /a továbbiakban: PPD/ (A végzet megőrzése program) néven emlegették, amelynek kimondott célja az volt, hogy a világ összes rádiós és egyéb elektromágneses alapú kommunikációjának közelgő összeomlása ellenére, fenntartsák a kommunikációt a földönkívüliekkel. /Szerk: Nem tudni, miért feltételeztek teljes összeomlást a 60-as években, de valószínűleg a kor atomháborús fenyegetése nagyban hozzájárulhatott. A program létrehozása ugyanakkor tisztán mutatja, hogy a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel és az állandó kapcsolattartás telepatikusan,pszichésen működik, nélkülöz mindenféle elektronikus eszközt, még úgy is, hogy Dan Sherman története egyébként egy megtévesztő hadjárat volt/ Az ET-kkel való "kommunikáció" (legalábbis ebben a projektben) telepatikus úton, egy kifinomult számítógépes monitor segítségével történt.  Sherman őrmesternek azt mondták, hogy az NSA azonosította őt, mint aki "különleges" képességekkel rendelkezik (hasonlóan a ma, címlapokon oly sokat szereplő távérzékelőkhöz), akiket - e titkos tanfolyam protokolljai szerint - "Intuitív Kommunikátor"-nak minősítenék.  Ez egy 8-10 hetes tanfolyam volt Ft. Meade-ben egy másik titkos, de hagyományos területen végzett nappali kiképzése után.
A kiképzés után Sherman PPD-feladatait a légierő két bázisán végzett hagyományos, szigorúan titkos feladatokkal "leplezték le".  Munka közben értesítést kapott (nyilvánvalóan pszichésen) arról, hogy hamarosan megkezdődik egy kommunikáció.  Ekkor megnyitott egy speciális "üres" ablakot a számítógépes terminálon, és abba gépelte be a közleményt.  Becsukta az ablakot, és az információt elküldte egy ismeretlen helyre.  A "kommunikáció" tartalma többnyire számokból állt.  A legtöbbjüket nem értette, de néhányat felismert, mint koordinátákat.  A munkája hasonló volt egy hajó kommunikációs tisztjéhez, aki morzejeleket fogad. Soha nem látott idegeneket ... csak "intuitív módon" kommunikált velük.
Elmondása szerint, az utolsó néhány hónapjában kezdett olyan adatokat kapni, amelyeket eltérítésnek vélt. Ekkor kezdtek kérdések megfogalmazódni benne, és ki akart lépni a programból. Kérését többször is elutasították, és végül egy hamis "homoszexuális" történetet kellett kitalálnia, hogy elbocsássák. A férfi házas. Leszerelése idején már több mint 12 éve szolgált a légierőnél. Hősiességéért elismerésben részesült, és megkapta az AF Commendation Medal-t és az AF Achievement Medal-t két tölgyfakoszorúval.  Megkapta az AF Outstanding Unit Awardot is, három tölgyleveles csillaggal, valamint kitüntetést kapott a Perzsa-öbölbeli háborúban végzett szolgálataiért.
Az egész történet egyik legbizonytalanabb része, hogy a programba való beavatásáért felelős kapitány azt mondta neki, hogy őt (és másokat) már a születése előtt felkészítették erre a szerepre az idegenek. Nyilvánvaló, hogy az édesanyja 1963-as elrablása során a genetikai struktúráját kissé megváltoztatták, hogy lehetővé tegyék számára az idegen kommunikáció fogadását (miután speciális kiképzést kapott, beleértve speciális gyógyszereket is, amelyekkel bekapcsolta ezeket a képességeket). Mint ahogy Bob Lazar is kijelentette, hogy kezeskedik azért, amivel dolgozott, de azért nem, amit a kormányzati tájékoztatókban olvasott, Sherman úr azt mondta, hogy gondolatokat cserélt olyanokkal, akiket nem emberi entitásoknak vélt.  De mivel fizikailag soha nem látta őket, nem tud kezeskedni a légierő történetéért.  Azt sem tudja alátámasztani, amit ez a kapitány mondott erről a titkos génmódosító programról.  [Valójában azt mondta, hogy időnként a kapitány megjegyzései szinte "konzervszerűek" voltak, úgy hangzottak, mintha begyakorolták volna a szöveget. Talán a kapitány csak egy újabb játékos volt a játékban, aki azt mondta, amit a felettesei mondtak neki].
Sherman azt állítja, hogy az idegenekkel való kommunikáción kívül nem mutatott semmilyen bizonyítékot pszichikai képességre. Mióta elhagyta a hadsereget, nem kapott több "üzenetet", és nem volt több kapcsolata a korábbi kormányzati kapcsolattartóival sem a csoportban.  Egyetlen kormányügynök sem fenyegette meg, hogy hallgasson, de attól tart, hogy a "hagyományos" szigorúan titkos munkájáról való bármilyen helytelen tájékoztatás bajba sodorhatja.
Állítása szerint az idegenekkel való kommunikációja kétirányú volt.  Összetett lényeknek nevezi őket. Bár vizuálisan nem tudja leírni őket, "mentálisan merevek, fegyelmezettek és érzelemmentesek". Ugyanakkor együttérzést érzett rajtuk. "Szinte olyan volt, mintha ez lenne a természetük, de felülírták ezt a tulajdonságukat, mert úgy érezték, hogy ez gyengeség". Egy földönkívüli elmondta neki, hogy "a kezdetek óta" látogatják a Földet. "Valamikor a múltban tudatták a jelenlétüket az őseinkkel, de az egész valahogy elsikkadt. Ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban is szelektívek maradnak a kinyilatkoztatásaikban. Három történelmi kultúrára voltak hatással.  Hogy melyikekre, azt nem mondták, de én más információk alapján extrapoláltam. Nekem soha nem mondták, hogy milyen "esemény" fog bekövetkezni a jövőben, amikor az elektromágneses kommunikáció megszűnik, de vannak saját elképzeléseim más információk alapján, amelyeket az évek során megismertem."
Azzal, hogy most előállt, Sherman úr reméli, hogy története más bennfenteseket is arra ösztönöz, hogy hasonlóan cselekedjenek. "Az általam közölt információk fontosak abban az értelemben, hogy valakinek el kell kezdenie beszélni... valakinek belülről. A 'Preserve Destiny' csak egy a sok idegen projekt közül, amelyben gyanítom, hogy az amerikai kormány - és más kormányok is - erősen érintettek. Azzal, hogy nyilvánosságra hoztam, amit tudok, megpróbáltam fellépni a "szürke láng" őrzői ellen az NSA, a CIA, az USAF, az NRO és más ügynökségek szent csarnokaiban. Remélhetőleg ez megnyitja az ajtót más bennfentesek előtt is, hogy átnézzenek rajta, és nyugodtabban lépjenek ki a napfényre.  Ha nem, akkor 'ők' továbbra is el fogják hallgatni saját létezésünk leglenyűgözőbb aspektusait ... hogy mások is léteznek !" /Szerk: Dan Sherman története könyv formában is megjelent „Above Black” címmel/

Színre lépése után több tucat e-mailben feltett kérdést kapott, az alábbi válogatásban 45 kérdésre válaszol.
1) Azt mondod, hogy egy idegen entitás közölte veled, hogy ők már „kezdettől fogva” látogatják ezt a bolygót. Milyen régen volt ez a "kezdet" a Földön az idegenek szerint?
 
Ezt nem mondták el nekem, de nem azért, mert nem kérdeztem. A második [idegen] kapcsolatfelvétel, amelyet rám bíztak, időnként nagyon őszinte volt, amikor kérdezősködtem. Ami nem volt gyakori. De én mindig tudtam, hogy mikor nem fogok választ kapni, mert vagy azt mondta, hogy "Folytassa a következő kommunikációval", vagy pedig teljesen lezárta azt. Ez nagyon frusztráló volt.  Ezért mindig ideges voltam, nem tudtam, hogy rákényszerítettem-e arra, hogy "lezárja".  Tudom, biztos jó lenne, ha mindenre tudnék válaszolni. De sajnos nem tudok. Szinte olyan volt, mintha azért mondta volna ezeket a dolgokat, hogy bizonytalanságban tartson, mert soha nem kaptam meg a "teljes történetet". Mint ahogy ez mindenre igaz volt. Valószínűleg szándékosan!
 2) Az idegenek, akikkel "kommunikáltál", hozzájárultak az emberiség megteremtéséhez?
Megint ismeretlen. De más dolgok miatt, amiket mondtak, nem hiszem.
3) Azt mondtad, hogy három kultúra volt, amelyre az idegenek hatással voltak, és hogy volt egy elképzelésed arról, melyek ezek.  Melyek ezek?
 Az évek során sok könyvet olvastam másoktól, és megpróbáltam valamilyen jelentést tulajdonítani nekik, azon dolgok alapján, amit tudok.  Nagyon is lehetséges, hogy az általuk befolyásolt három kultúra /mindhárom különböző módon/ az egyiptomi, a maja és az inka. Úgy érzem, lehetséges, hogy a baszk népet is befolyásolták valamilyen módon.  Ismétlem, ezek csak találgatások. De biztos vagyok benne, hogy sok ember ugyanígy vélekedne.
 4) Ön szerint miért tartja titokban az NSA ezt a PPD programot?
 Az én feltételezésem az, hogy az ok, amiért az Intuitív Kommunikátorok kiképzése az első helyen áll az – hogy ha a lakosság megismerné - nem lenne üdvözlendő. Azonban az egyenes válasz a kérdésedre, hogy "nem tudom biztosan". Nagyon ritkán vannak olyan emberek, akik beavatottak az információkba - mint én voltam, - akik MINDENBE beavatottak! Én egyszerűen csak egy "eszköz" voltam (nélkülözhetetlen, de mégis csak egy eszköz).
5) Ön szerint mi az az "esemény", amely kiváltja az elektromágneses kommunikáció összeomlását?
 Hosszasan gondolkodtam ezen a kérdésen. Úgy érzem, hogy ez valószínűleg egy olyan esemény lesz, amely természetesen következik be.    Azért mondom ezt, mert ha ez egy nukleáris háború vagy valami más, az ember által előidézett dolog lenne, honnan tudhatná bárki is, hogy ez évekkel azelőtt fog bekövetkezni, hogy ténylegesen megtörténne? Ne feledjük, a PPD az 1960-as évek elején kezdődött, hogy felkészüljön valamire a jövőben. Az idegenek akikkel kommunikáltam, fejlettek voltak.  De nem hiszem, hogy meg tudták volna jósolni a jövőt, hacsak nem egy kiszámítható körülményrendszerre épült. Mint például egy póluseltolódás, aszteroida becsapódás, stb. Ezek mind olyan események, amiket - ha valaki eléggé tájékozott - évekre előre meg lehet jósolni.  Tehát az én gondolataim szerint valami ilyesmi lehet. Mindez azon alapul, amit nekem mondtak azzal kapcsolatban, hogy miért képeztek ki. Ez az, hogy képes leszek kommunikációt biztosítani egy olyan világban, ahol a szokásos módszerek nem léteznek. De mi van, ha ezt csak "mondták", és valójában egészen más az oka? Itt kezd frusztrálóvá válni a dolog, mert fogalmam sincs, hogy melyik az igaz. Azt azonban tudom, hogy az egyik földönkívüli kapcsolatom több alkalommal is elhitette velem, hogy a Föld a jövőben valami nagy felfordulást fog átélni. Ismétlem, semmi konkrétum. (Az élet biztosan könnyű lenne, ha mindent elhinnénk, amit a hadseregben tapasztalunk. De ez nem így van.)
 6) Tudsz valamit az idegenek eltérítések céljairól?
 Ez egy nehéz kérdés. Én két különböző bázison állomásoztam, mint küldetésre kész Intuitív Kommunikátor. A másodikon kezdtem megkapni -- mint a kommunikációm tárgyát -- azt, amiről úgy tűnt, hogy "elrablási" adatok. Akkoriban úgy gondoltam, hogy ezek eléggé felzaklatóak, és ezért döntöttem úgy, hogy megpróbálok felmentést kapni MINDEN eszközzel!  Nem akartam részt venni egy ilyen műveletben, annak ellenére, hogy anyám (állítólagos) elrablásának közvetlen következményeként kaptam ezt a képességet. Mélyebben érint téged, amikor olyan adatokról jelentesz, amelyek "megmaradt fájdalom szinteket" mutatnak. Ez zavaró volt számomra. Úgy éreztem magam, mint Frankenstein rádiós embere, aki jelentést tesz a feletteseinek, hogyan halad a "teremtés". Teljesen visszataszító volt számomra.
De mi van akkor, ha csak azért küldtek nekem "teszt" információkat, hogy teszteljék az elszántságomat, bármit is kapok, azt előítéletek nélkül jelenteni fogom-e. Az általam kapott információkban sehol nem szerepel, hogy "Figyelem! Ez egy elrablási adat!" Ez csak a tartalomból derült ki. Szóval ki tudja, tényleg? Ismétlem, a "valóság", aminek ki voltam téve, igaz volt - vagy sem? Minden relatív a hadsereg különleges programjainak világában.
Tehát a rövid válasz az, hogy nem tudom az eltérítések általános okát. Egyszerűen azért, mert az én anyámat is el kellett rabolni, úgy gondolom, hogy ez valóság, és valószínűleg több oka is volt. Úgy hiszem, több idegen program van elrejtve a hadseregben, mindegyik teljesen különálló tervekkel és küldetésekkel. Néhányuk lehet, hogy autonóm módon, egymástól is különbözik. Megkockáztatom a feltételezést, hogy a múltban volt néhány felsőbb ember, akik mindegyiket irányították, és akik tudtak mindegyik létezéséről. De az idő múlásával, mivel ezek az emberek kihaltak, a programok a szigorú felosztás miatt szétforgácsolódtak és elszigetelődtek egymástól, és már nem volt közös vezetésük. Ez az én elméletem.
 7) Kapott valaha olyan információkat az idegenektől, amelyek kapcsolatban állhattak a HAARP programmal?

Az egyetlen dolog, amit tudok erről a projektről, az egy cikk volt, amit nemrég egy magazinban olvastam. Emlékszem, arra gondoltam, hogy ez egy elsődleges kormányzati "fekete" küldetés. Nagyon is lehet, hogy valahogyan kapcsolódik a PPD-hez. De sajnos nem tudok róla semmit. A könyvben egy cégről beszélnek, ami a "zajszűrésre" specializálódott, és arról, hogy valószínűleg kísérleteznek is ezzel. Elárulom, hogy sokkal több alkalmazás van, amiben elektromágneses energiát használnak, és biztos vagyok benne, hogy még a felszínét sem karcoltuk meg ennek. A kormány erősen részt vesz az ilyen típusú kísérletekben. Biztos vagyok benne! A könyvben végigveszem az összes spekulációmat.
 8) Én egy "elrabolt" vagyok. Tényleg hajlandó megosztani a tapasztalatait?
 Megpróbálok kiadni egy könyvet, amely megosztja tapasztalataim érdekesebb aspektusait. Ahogy a Glenn-nel készült interjúban is elhangzott, sok jogi következménye van a kiadásnak, bizonyos információknak, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy hol állomásoztam, és azon információknak, melyek véletlenül nyilvánosságra kerülhetnek más, nem idegen, de még mindig nagyon titkos feladataimmal kapcsolatban.  Ez egy kihívás, de remélem, hogy képes leszek rá, és hamarosan sikerülni fog.
 9) A PPD program kapcsolódik a távérzékeléshez?
 Először egy olyan fickó találkozott velem, aki könyvet írt a távérzékelésről, és aki vendége volt a helyi városháza típusú műsorunknak, aminek a címe - eléggé találóan - "Town Hall" /Városháza/. Addig még csak futólag sem hallottam róla. Nem látok semmi hasonlóságot. Ami az egyéb hasonlóságokat illeti, nem tudok róla eleget ahhoz, hogy kommentáljam. Érdekes lenne beszélni egy távérzékelővel, és beszélni a biztonsági szempontokról, programjukról és annak összefüggéseiről. Biztos vagyok benne, hogy ez egy "fekete" program volt.
 10) Voltak más kódszavak is a PPD-vel kapcsolatban?
 Nem voltak más önmagukban hivatalos kódszavak, amelyek a PPD-hez kapcsolódtak volna. Voltak elnevezéseink, pld. "ferde" és "szürke", amikor az idegenekre utaltunk (bár az nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki ezt a témát közvetlenül megvitassa). Mindenféle kódszavunk volt, amivel dolgoztam, és amik körülöttem voltak, a szigorúan titkos "fekete" küldetésekkel kapcsolatban. Nyilvánvalóan ezek nem képezik vita tárgyát.
11) Az első PPD ellenőrző tisztje is a légierőnél volt?  Az összes ellenőrző tisztje a légierőnél volt? Hajlandó megnevezni a PPD-ellenőrök nevét?
 Minden ellenőrző tisztem a légierőnél volt. Csak hárman voltak.    Gondolkodtam azon, hogy milyen következményei lennének, ha megnevezném ezeket az embereket. Úgy döntöttem, hogy csak azért nem teszem, mert ez valószínűleg több kárt okozna, mint hasznot.    Valószínűleg többet árulna el, mint amit szeretnék a többi mellékküldetésről, amelyeken dolgoztam (azaz a "feketékről").  Tagadnának minden érintettséget, ezért úgyis zsákutcába jutnánk.
 12) Hol zajlott a kiképzése? A FANNEX-en? Egy vállalkozó telephelyén? Látta valaha is a kiképzőjét?
A képzésemmel kapcsolatos részleteket a hamarosan megjelenő könyvben részletesen ismertetem. Engem a BWI repülőtéren lévő Holiday Inn-től 20 perces autóútra képeztek ki. Ez minden, amit tudok a tényleges helyszínről. Minden délután a légierő kék furgonja jött értem a szállodám elé, és egy teljesen mesterségesen megvilágított épületben szálltam ki. A furgonból egyenesen egy ajtóhoz mentem, és egy lifttel lementem egy földalatti létesítménybe, amiről feltételezem, hogy egy földalatti létesítmény volt. Csak azt a tantermet láttam, ahová a lift vezetett.
Nem, egyszer sem láttam az oktatómat, de láttam egy másik diákot, amíg ott voltam. Nem beszélhettünk egymással egész idő alatt, amíg ott voltam.  Csak bólogattunk egymásnak, és ennyi. Egész idő alatt fejhallgatón keresztül oktattak minket.
 A FANX-on kaptam meg a másik képzésemet, amíg ott voltam. A tanfolyam neve EA-280 volt.
 [Glenn Campbell megjegyzése: A FANX nyilvánvalóan egy épület vagy komplexum az NSA főhadiszállásán, a Fort Meade-ben, Marylandben./
 13) Bevontak-e civil vállalkozókat?
 Soha nem láttam civil vállalkozókat. De ez nem jelenti azt, hogy nem dolgoztak semmin, a program során. Mint tudja, minden eléggé el van különítve. A PPD-nél ez fel volt nagyítva n-edik fokig!
14) A Silicon Graphics munkaállomásokat használták a projektben?
 Igen, a Silicon Graphicsot nagymértékben használtuk.
15) Talán némi genetikai vizsgálat hitelessé tehetné a történetét. Volt már valaha ilyen vizsgálata? Hajlandó lenne alávetni magát ennek? A genetikai kutatások egyre bővülnek, ugrásszerűen fejlődnek, és szerintem nagyon is lehetséges, hogy genetikai furcsaságokat találunk. Bár ez magas költségekkel jár, nem látom, hogy komoly ufológus csoportoknak miért okozna problémát, hogy segítsenek az ilyen potenciális bizonyítékok költségeiben. /Szerk: Éppen a magas költségek okozzák a legtöbb problémát. Az ufókutató csoportok elsöprő többsége minimális, többnyire alapítványi pénzekből, támogatásokból finanszírozza kutatásait./
Én hajlandó lennék erre. Fizetni azonban biztosan nem fogok érte! Már gondoltam erre korábban is. Különösen azóta, hogy a genetikai kutatás olyan forró témává vált a rejtélyek megoldása terén. Nem sokat tudok róla, de nem kell tudni, hogy mit keresünk, mielőtt rákeresünk valamire a DNS-sel kapcsolatban?  Mindenesetre, ha valaki szeretne végezni néhány vizsgálatot ezen a területen, és hajlandó kifizetni a számlát, én benne vagyok!
16) Art Bell-nél és több más rádióműsorban hallottam olyan embereket, akik azt állították, hogy részt vettek a kormány távérzékelő programjában. Megdöbbentett, hogy ezeknek az embereknek jelentős százaléka komoly pszichológiai problémákkal hagyta el a programot, melyekben a hagyományos pszichológia és pszichiátria nyilvánvalóan nem tudott segíteni. Vajon milyen mértékű és milyen természetű változásokat hoztak önöknél a PPD tapasztalatok?
 Amennyire én tudom, sem érzelmileg, sem más módon nem szenvedtem el semmilyen káros hatást. Mentálisan erős ember voltam egész életemben.
 17) Az idegeneknek van lelkük?
 Nem tudhatom, hogy a kapcsolataimnak volt-e "lelke" vagy sem. De a személyes tapasztalataim alapján úgy érzem, hogy van. Hiszem, hogy mindannyiunknak ugyanaz a Teremtője. És hiszem, hogy az általuk mutatott intelligenciával rendelkező lényeknek lélekkel kell rendelkeznie.    Ismétlem, nincs módom bizonyítani téziseimet ebben a kérdésben.  Gondolom, a végén majd kiderül, nem igaz?
 18) A PPD azt sugallja, hogy szövetség van az idegenek és az Egyesült Államok kormánya között. Kaptál valamilyen idővonalat azokról az eseményekről, amelyek ezt a szövetséget létrehozták?
 Csak annyit, hogy a program a 60-as évek elején kezdte meg a genetikai irányítási fázist. Nem emlékszem, hogy a "szürke" kapcsolatomtól vagy a PPD tisztjeimtől tudtam meg a következőket, de azt hiszem, hogy az egész idegen/ember kommunikáció 1947-ben kezdődött, ahogy azt most mindenki hiszi. Ne feledjétek, én jóval a roswelli felhajtás előtt tudtam meg ezt. Abban az időben ez nem tűnt olyan nagy dolognak a dátumokat illetően. Ha lett volna idő, akkor óvatos lettem volna, hogy jobban emlékezzek a körülményekre.
 19) Van valami utalás lezuhant korongokra?
 Soha nem hallottam ilyesmiről.
 20) Mit hoz ez az idegenek számára?  Milyen hasznuk származik belőle?
 Ha valóban a mi DNS-ünket használják fel valamire, akkor logikus lenne, hogy azt akarják, mert ha a kormány nem lenne szövetségben velük, akkor minden bizonnyal sokkal több zavaró tényezőbe ütköznének.  Emlékezzünk, a 20. század közepe előtt egy rakás idióta voltunk intellektuálisan. Feltételezem, hogy eléggé zavartalanul voltak képesek körülöttünk mozogni. Amint megjelent a műholdas fényképezés, atomfegyverek, stb., túl sokat kellett védekezniük a mindennapi rutinjuk során (bármi is volt az).
 21) Elmondták valaha is, hogy kinek vagy minek adták be az „üzeneteket?  Bármilyen név elhangzott (pl.: MJ-12, Rothchildok, Trilaterális Bizottság, stb.)?
Bárcsak tudnám! Azt tudom, hogy az „üzenetek” szinte kivétel nélkül az NSA-nál kötöttek ki. De hogy hol, a kirakós-palota útvesztőjében, fogalmam sincs!
 22) Amikor ön és az ellenőrök találkoztak, miről beszéltek?
Nem vagyok benne biztos, hogy az "ellenőrök" alatt kit értesz. A PPD tisztjeimmel nagyon ritkán találkoztam. A folyosókon találkoztunk, és ennyi volt. Csak azt beszéltük meg, ami szükséges volt, amikor találkoztunk.  Ez hozzájárult ahhoz az érzéshez, hogy teljesen egyedül vagyok.
 23)  Az ellenőrök kifejeztek-e valaha is valamilyen "félelmet" az ügyeikkel kapcsolatban?
 Ismét feltételezem, hogy a PPD tisztjeiről beszélsz, akikkel dolgom volt.    Az első operatív tisztem kissé "zöldfülűnek" tűnt, és /az Ön szavaival élve/ "félelemmel" szemlélte az egészet. Ami segített nekem abban, hogy egy kicsit nyugodtabb lettem, azt hiszem.
24) Minden tiszt kapitány volt? Én a hadseregnél százados voltam, és nehezen tudok elképzelni, egy ennél alacsonyabb szintű tisztet PPD felelősséggel.
Ezt én is furcsának találtam. Igen, mindannyian századosok voltak.  De ha belegondolsz, hogy ne keltsenek a sorrendben gyanút jobb, ha egy százados foglalkozik ilyen ügyekkel, mintha egy "tiszthelyettes" behívna egy műszaki őrmestert az irodájába, hogy foglalkozzon vele. Találkoztam néhány borzasztóan fontos feladatot ellátó századossal a hírszerzés területén. Szóval ez nem volt annyira szokatlan abban a környezetben, ahol dolgoztam.
 25) Az irányítója jelen volt a kiképzéseken?
 Nem, soha.
 26) Jártas volt a "kommunikációban"?
 Ez lehetetlen lenne genetikai képesség nélkül.
 27)  Meglepte a megerősítésem a PPD-nek nevezett programról? A forrásom mindenképpen meglepett.
Kétlem, hogy bármi köze lenne a "szürke" programhoz.  De igen, egy kicsit meglepő volt.
 28) Kíváncsi vagyok, hogy az alábbi kifejezések/ideák mondanak-e Önnek valamit: Kapu (vagy kapuk), Bázispont, 2. fázis vagy a Gömb?
 Sajnálom, egyik sem cseng ismerősen.
29) Van valami világos elképzelésed arról, hogy mikor következhet be a megjósolt kataklizma?
Nem. Nem kaptam semmilyen idővonalat.
30) Csak a "szürkékkel" álltál kapcsolatban, vagy más fajok is jelen voltak?
 Hiszem, hogy vannak más "fajok" is, nemcsak azok, akikkel kommunikáltam. De úgy érzem, hogy csak egy fajjal kommunikáltam.    (Csak két különálló entitással volt kapcsolatom a PPD-s érintettségem alatt.)
31) Gondolod, hogy a "szürkék" képesek az időutazásra?
Az én spekulációim szerint igen. De nem abban az értelemben, hogy vissza tudnak menni a múltunkba, és nem keveredhetnek a jövőnkbe.  De azt hiszem, hogy az "idő" ugyanolyan akadály számukra, mint amilyen számunkra jelenleg.
32) Ismeri a "kettős identitás" élményét, amelyekről néhány elrabolt személy beszámolt?
Egyáltalán nem ismerek semmilyen elraboltakkal kapcsolatos információt, mivel nem érdeklődtem a tanulmányozásuk iránt. És semmit sem tudtam meg az elrablásokról azon kívül, amit a kommunikációim során kaptam.  
És az az információ nem személyes jellegű volt, hanem inkább általános információ.
33) Milyen formában kaptál kompenzációt a munkádért?
A díjazásom ugyanolyan volt, mint minden más katonáé - teljes mértékben a rangodtól és szolgálati éveidtől függött. Nem kaptam külön ösztönző fizetést, sajnos.
34) Miért egyezett bele a munkába?
Nem volt más választásom. Abban az időben, amikor beavattak a programba, nagyon lenyűgözött az idea, hogy képes leszek kommunikálni egy másik fajjal. Szóval nem álltam úgy, hogy visszautasítottam volna, még ha lett volna is választásom. A képességeim megvoltak és vannak, a PPD program támogatói számára árucikknek számítottam. Nem volt könnyű kikerülni a hadseregből, higgye el nekem!
35) A PPD az NSA programja volt, vagy a légierő programja, amelyet az NSA "kapott"? A légierő alkalmazottai voltak-e a kapitányok, akiket a PPD-hez rendeltek, mind "hírszerzők"? Voltak-e olyanok, akiket az AIA-hez, Rómába, vagy a NAIC-hez osztottak be? Kapott-e valaha is betekintést a parancsnoki láncba?
Azt hiszem, ez egy NSA-program volt, amelyet a légierő személyzete vezetett. A légierő valószínűleg csak a korábbi időkből örökölte meg, amikor a légierő volt az elsődleges ügynökség, a felelős az ilyen dolgokért. Idővel, azt hiszem, az NSA vette át a PPD felelősségét. Nem tudom megtippelni, hogy ki irányítja a többi küldetést. De tekintve az NSA küldetését, a PPD megfelelne, mint az ő irányításuk alatt álló program.
 36) A kommunikációs csatorna nagyon kis sávszélességű átviteli csatornának tűnik. Hogyan segíthetné ez a kormányt egy katasztrófa esetén? És feltételezem, hogy az idegeneknek is kell, hogy a rendszer működjön.  A sávszélesség alatt azt az adatmennyiséget értettem, ami küldhető adatmennyiség. A kommunikáció úgy hangzik, mintha nem sok adatot lehetne küldeni, és így nem lenne alkalmazható a parancsnoki és irányítási forgatókönyvekhez. Mit gondolsz? /Szerk: Az illető ezzel a kérdéssel rátapintott a lényegre, sarokba szorítva Shermant/
Abban az értelemben, hogy nem lehet egyszerre 10 MHz információs sávszélességet küldeni, és egy számítógép tárolja az összes információt későbbi felhasználásra, igazad van. De biztos vagyok benne, hogy hatalmas mennyiségű potenciális "sávszélesség" van, mert az általam átadott információk nagy része számokból állt. Ha van egy numerikus kódjuk az információra, akkor azt elég gyorsan és sokszor át lehet adni, és rengeteg információt lehetne átadni, ha az számokkal lenne kódolva. De soha nem lenne olyan gyors, mint egy hagyományos adatkapcsolat, igazad van. De ne feledd, ez egy tartalék módszer arra az időre, amikor a hagyományos adatkapcsolatok nem lesznek elérhetőek. Jobb, mint a semmi, nem gondolod?
37) Említettek valaha neveket a kommunikációban?
Soha.
38) Mit gondolsz, mi a végső célja az idegen jelenlétnek?
Nem hiszem, hogy van "végső" cél. Hiszem, hogy sok okuk van a látogatásra, amiért meglátogatnak minket. Hiszem, hogy kapcsolatban állnak a kormányunkkal és más kormányokkal is, sokféleképpen, különböző célokat szem előtt tartva. Ezek egyike a PPD volt.
39) Ön szerint mi a PPD valódi célja? Ha a hatálya az egész emberiségre kiterjed, akkor ez feltételezné a külföldi kormányok részvételét? Vannak arra utaló jelek, hogy más kormányok is részt vesznek benne?
Úgy gondolom, hogy a PPD-vel kapcsolatban valószínűleg több cél is létezik. Tényleg úgy gondolom, hogy az egyik az, hogy megkönnyítsék a kommunikációt a jövőben a hagyományos kommunikáció elvesztése esetén, egy katasztrofális esemény miatt.  Én személy szerint úgy érzem, hogy ez valószínűleg egy meteor- vagy aszteroida becsapódás lesz. Ez a egyetlen dolog, ami tudomásom szerint ki tudja törölni az összes kommunikációt. Lehet, hogy marad némi maradék, mint például az elektromágneses energia felhasználásával kapcsolatos kísérletek, zajszűrés, stb. Ezek azonban csak sejtések a részemről.
Igen, úgy érzem, hogy vannak más IC-képes emberek más országokban.    És valószínűleg más országok is részt vesznek ebben a programban. De csak néhány.
40) Azok a szélességi/hosszúsági fokok, amelyeket kaptál, mind CONUS-országok voltak?
Az összes általam személyesen megnézett földrajzi szélesség/hosszúság valóban a CONUS-ban volt. De nem sok mindent néztem meg.
41) Hová fordították le ezeket a szélességi/hosszúsági fokokat?    Milyen típusú tevékenység kapcsolódott ezekhez a koordinátákhoz?
Amikre emlékeztem, és később utánanéztem, azok Floridában, Wisconsinban és az állam északi részén voltak, New York északi részén.    A tevékenységre nem emlékszem. Nem hiszem, hogy bármi emlékezetes lett volna, vagy hogy én emlékeznék rá.
42) Vannak elrabolt barátaim, akik néha azonnal szokatlan kormányzati tevékenységet tapasztalnak egy esemény után.  Gondolod, hogy a kormány képes észlelni az idegeneket?
Ez egy érdekes elmélet. Nem hiszem, hogy a kormány képes lenne észlelni őket, ha nem akarnák. Ettől függetlenül nem vagyok benne biztos, hogy a kormány megpróbálja. Legalábbis az elrablásokat nem, amit az a "faj" hajt végre, akivel én kommunikáltam. Talán más "fajok".
 
43)  Lehet, hogy az önök kommunikációja részben a kormánynak való elszámolás az idegenek tevékenységéről?  Emlékezzünk csak a "bízz, de ellenőrizd" kifejezésre?
Nem hinném. Úgy érzem, hogy a kormány teljes mértékben együttműködik velük ebben az ügyben, és ez fordítva is igaz. A kommunikációmat csak a pontosság miatt figyelték, amennyire én érzem.
44) Ön még a kiképzési szakaszban volt, amikor a tesztüzenetek címzettje volt? Kapott visszajelzést a pontosságáról?
Az egész program tulajdonképpen egy képzési forgatókönyv. Aszerint, amit nekem mondtak arról, hogyan fognak minket (azaz az intuitív kommunikátorokat) a jövőben kommunikációs célokra használni. Azt hiszem, folyamatosan figyelték a pontosságomat. Soha nem kaptam visszajelzést, de azt hiszem ez azért volt, mert soha nem volt rá szükségem. Ami a "pozitív" visszajelzéseket illeti, úgy vélem, nem feltétlenül kellett hogy tudjam, hogy figyelnek, és ezért soha nem reagáltak pozitív visszajelzéssel.
45) Tekintettel arra, hogy más nemzeti titkok iránt érzékeny, miért fedte fel a legnagyobb titkot? Mi az Ön motivációja? Mit remél elérni? Miért nem beszél az "Aurora" repülőgépről?
Ironikus, hogy valóban ez a legnagyobb titok. De azért van, hogy beszélhetek róla, mivel nem mernének utánam jönni, félnek, hogy legitimálnák a történetet. Ezt fedem fel, és nem más "titkokat", mert az összes többi titok, amit ismerek, -- veszélyeztetné a nemzetünk biztonságát. Ezt senkinek sem szabadna megtennie, függetlenül az indítékaitól. Azt akarom, hogy az emberek tudják, mi folyik azon a területen, amiről én tudok, mert arról van szó, hogy itt az ideje, hogy az emberek megtudják.  Bár nem lehetek 100%-ig biztos abban, hogy mi a PPD végső célja, viszonylag biztos vagyok abban, hogy semmi köze a nemzetbiztonsághoz. Legalábbis nem a hagyományos értelemben, a "nemzetbiztonság" definíciója szerint. Remélem, hogy másokat is ráveszek arra, hogy beszéljenek, azzal, hogy én is beszéltem, és létrehozzák (vagy állandósítsák) más megnyilatkozások láncolatát. Én is többet akarok tudni erről! Különösen azokról a dolgokról, amelyek összefügghetnek azzal a programmal, amelyen dolgoztam.
/Szerk: Mint a kérdésekre adott válaszokból látszik, Sherman semmiféle konkrétummal nem szolgál. Egy részükre nem tud válaszolni vagy csak találgat, a maradék válasznak különféle hírforrásokból utánanézhetett, vagy eleve közszájon forgó információkat pufogtat. Szinte biztosan dezinformátor/

Forrás: http://www.stealthskater.com/Sherman.htm

http://www.aliensonearth.com/misc/1997/sep/d08-001.shtml