Egy beépített NSA ügynök: Dan Sherman

  

Dan Sherman törzsőrmester a légierő elektronikus hírszerzési (ELINT) elemzője volt.  1992-ben
jelentkezett a Nemzetbiztonsági Ügynökség főhadiszállásán egy újabb ELINT-tanfolyamra, amikor közölték vele, hogy egy másik programban vesz részt "fedett módon", miközben a tervezett tanfolyamán vesz részt.
Ezt az észvesztő titkos programot "Project Preserve Destiny" /a továbbiakban: PPD/ (A végzet megőrzése program) néven emlegették, amelynek kimondott célja az volt, hogy a világ összes rádiós és egyéb elektromágneses alapú kommunikációjának közelgő összeomlása ellenére, fenntartsák a kommunikációt a földönkívüliekkel. /Szerk: Nem tudni, miért feltételeztek teljes összeomlást a 60-as években, de valószínűleg a kor atomháborús fenyegetése nagyban hozzájárulhatott. A program létrehozása ugyanakkor tisztán mutatja, hogy a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel és az állandó kapcsolattartás telepatikusan,pszichésen működik, nélkülöz mindenféle elektronikus eszközt, még úgy is, hogy Dan Sherman története egyébként egy megtévesztő hadjárat volt/ Az ET-kkel való "kommunikáció" (legalábbis ebben a projektben) telepatikus úton, egy kifinomult számítógépes monitor segítségével történt.  Sherman őrmesternek azt mondták, hogy az NSA azonosította őt, mint aki "különleges" képességekkel rendelkezik (hasonlóan a ma, címlapokon oly sokat szereplő távérzékelőkhöz), akiket - e titkos tanfolyam protokolljai szerint - "Intuitív Kommunikátor"-nak minősítenék.  Ez egy 8-10 hetes tanfolyam volt Ft. Meade-ben egy másik titkos, de hagyományos területen végzett nappali kiképzése után.
A kiképzés után Sherman PPD-feladatait a légierő két bázisán végzett hagyományos, szigorúan titkos feladatokkal "leplezték le".  Munka közben értesítést kapott (nyilvánvalóan pszichésen) arról, hogy hamarosan megkezdődik egy kommunikáció.  Ekkor megnyitott egy speciális "üres" ablakot a számítógépes terminálon, és abba gépelte be a közleményt.  Becsukta az ablakot, és az információt elküldte egy ismeretlen helyre.  A "kommunikáció" tartalma többnyire számokból állt.  A legtöbbjüket nem értette, de néhányat felismert, mint koordinátákat.  A munkája hasonló volt egy hajó kommunikációs tisztjéhez, aki morzejeleket fogad. Soha nem látott idegeneket ... csak "intuitív módon" kommunikált velük.
Elmondása szerint, az utolsó néhány hónapjában kezdett olyan adatokat kapni, amelyeket eltérítésnek vélt. Ekkor kezdtek kérdések megfogalmazódni benne, és ki akart lépni a programból. Kérését többször is elutasították, és végül egy hamis "homoszexuális" történetet kellett kitalálnia, hogy elbocsássák. A férfi házas. Leszerelése idején már több mint 12 éve szolgált a légierőnél. Hősiességéért elismerésben részesült, és megkapta az AF Commendation Medal-t és az AF Achievement Medal-t két tölgyfakoszorúval.  Megkapta az AF Outstanding Unit Awardot is, három tölgyleveles csillaggal, valamint kitüntetést kapott a Perzsa-öbölbeli háborúban végzett szolgálataiért.
Az egész történet egyik legbizonytalanabb része, hogy a programba való beavatásáért felelős kapitány azt mondta neki, hogy őt (és másokat) már a születése előtt felkészítették erre a szerepre az idegenek. Nyilvánvaló, hogy az édesanyja 1963-as elrablása során a genetikai struktúráját kissé megváltoztatták, hogy lehetővé tegyék számára az idegen kommunikáció fogadását (miután speciális kiképzést kapott, beleértve speciális gyógyszereket is, amelyekkel bekapcsolta ezeket a képességeket). Mint ahogy Bob Lazar is kijelentette, hogy kezeskedik azért, amivel dolgozott, de azért nem, amit a kormányzati tájékoztatókban olvasott, Sherman úr azt mondta, hogy gondolatokat cserélt olyanokkal, akiket nem emberi entitásoknak vélt.  De mivel fizikailag soha nem látta őket, nem tud kezeskedni a légierő történetéért.  Azt sem tudja alátámasztani, amit ez a kapitány mondott erről a titkos génmódosító programról.  [Valójában azt mondta, hogy időnként a kapitány megjegyzései szinte "konzervszerűek" voltak, úgy hangzottak, mintha begyakorolták volna a szöveget. Talán a kapitány csak egy újabb játékos volt a játékban, aki azt mondta, amit a felettesei mondtak neki].
Sherman azt állítja, hogy az idegenekkel való kommunikáción kívül nem mutatott semmilyen bizonyítékot pszichikai képességre. Mióta elhagyta a hadsereget, nem kapott több "üzenetet", és nem volt több kapcsolata a korábbi kormányzati kapcsolattartóival sem a csoportban.  Egyetlen kormányügynök sem fenyegette meg, hogy hallgasson, de attól tart, hogy a "hagyományos" szigorúan titkos munkájáról való bármilyen helytelen tájékoztatás bajba sodorhatja.
Állítása szerint az idegenekkel való kommunikációja kétirányú volt.  Összetett lényeknek nevezi őket. Bár vizuálisan nem tudja leírni őket, "mentálisan merevek, fegyelmezettek és érzelemmentesek". Ugyanakkor együttérzést érzett rajtuk. "Szinte olyan volt, mintha ez lenne a természetük, de felülírták ezt a tulajdonságukat, mert úgy érezték, hogy ez gyengeség". Egy földönkívüli elmondta neki, hogy "a kezdetek óta" látogatják a Földet. "Valamikor a múltban tudatták a jelenlétüket az őseinkkel, de az egész valahogy elsikkadt. Ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban is szelektívek maradnak a kinyilatkoztatásaikban. Három történelmi kultúrára voltak hatással.  Hogy melyikekre, azt nem mondták, de én más információk alapján extrapoláltam. Nekem soha nem mondták, hogy milyen "esemény" fog bekövetkezni a jövőben, amikor az elektromágneses kommunikáció megszűnik, de vannak saját elképzeléseim más információk alapján, amelyeket az évek során megismertem."
Azzal, hogy most előállt, Sherman úr reméli, hogy története más bennfenteseket is arra ösztönöz, hogy hasonlóan cselekedjenek. "Az általam közölt információk fontosak abban az értelemben, hogy valakinek el kell kezdenie beszélni... valakinek belülről. A 'Preserve Destiny' csak egy a sok idegen projekt közül, amelyben gyanítom, hogy az amerikai kormány - és más kormányok is - erősen érintettek. Azzal, hogy nyilvánosságra hoztam, amit tudok, megpróbáltam fellépni a "szürke láng" őrzői ellen az NSA, a CIA, az USAF, az NRO és más ügynökségek szent csarnokaiban. Remélhetőleg ez megnyitja az ajtót más bennfentesek előtt is, hogy átnézzenek rajta, és nyugodtabban lépjenek ki a napfényre.  Ha nem, akkor 'ők' továbbra is el fogják hallgatni saját létezésünk leglenyűgözőbb aspektusait ... hogy mások is léteznek !" /Szerk: Dan Sherman története könyv formában is megjelent „Above Black” címmel/

Színre lépése után több tucat e-mailben feltett kérdést kapott, az alábbi válogatásban 45 kérdésre válaszol.
1) Azt mondod, hogy egy idegen entitás közölte veled, hogy ők már „kezdettől fogva” látogatják ezt a bolygót. Milyen régen volt ez a "kezdet" a Földön az idegenek szerint?
 
Ezt nem mondták el nekem, de nem azért, mert nem kérdeztem. A második [idegen] kapcsolatfelvétel, amelyet rám bíztak, időnként nagyon őszinte volt, amikor kérdezősködtem. Ami nem volt gyakori. De én mindig tudtam, hogy mikor nem fogok választ kapni, mert vagy azt mondta, hogy "Folytassa a következő kommunikációval", vagy pedig teljesen lezárta azt. Ez nagyon frusztráló volt.  Ezért mindig ideges voltam, nem tudtam, hogy rákényszerítettem-e arra, hogy "lezárja".  Tudom, biztos jó lenne, ha mindenre tudnék válaszolni. De sajnos nem tudok. Szinte olyan volt, mintha azért mondta volna ezeket a dolgokat, hogy bizonytalanságban tartson, mert soha nem kaptam meg a "teljes történetet". Mint ahogy ez mindenre igaz volt. Valószínűleg szándékosan!
 2) Az idegenek, akikkel "kommunikáltál", hozzájárultak az emberiség megteremtéséhez?
Megint ismeretlen. De más dolgok miatt, amiket mondtak, nem hiszem.
3) Azt mondtad, hogy három kultúra volt, amelyre az idegenek hatással voltak, és hogy volt egy elképzelésed arról, melyek ezek.  Melyek ezek?
 Az évek során sok könyvet olvastam másoktól, és megpróbáltam valamilyen jelentést tulajdonítani nekik, azon dolgok alapján, amit tudok.  Nagyon is lehetséges, hogy az általuk befolyásolt három kultúra /mindhárom különböző módon/ az egyiptomi, a maja és az inka. Úgy érzem, lehetséges, hogy a baszk népet is befolyásolták valamilyen módon.  Ismétlem, ezek csak találgatások. De biztos vagyok benne, hogy sok ember ugyanígy vélekedne.
 4) Ön szerint miért tartja titokban az NSA ezt a PPD programot?
 Az én feltételezésem az, hogy az ok, amiért az Intuitív Kommunikátorok kiképzése az első helyen áll az – hogy ha a lakosság megismerné - nem lenne üdvözlendő. Azonban az egyenes válasz a kérdésedre, hogy "nem tudom biztosan". Nagyon ritkán vannak olyan emberek, akik beavatottak az információkba - mint én voltam, - akik MINDENBE beavatottak! Én egyszerűen csak egy "eszköz" voltam (nélkülözhetetlen, de mégis csak egy eszköz).
5) Ön szerint mi az az "esemény", amely kiváltja az elektromágneses kommunikáció összeomlását?
 Hosszasan gondolkodtam ezen a kérdésen. Úgy érzem, hogy ez valószínűleg egy olyan esemény lesz, amely természetesen következik be.    Azért mondom ezt, mert ha ez egy nukleáris háború vagy valami más, az ember által előidézett dolog lenne, honnan tudhatná bárki is, hogy ez évekkel azelőtt fog bekövetkezni, hogy ténylegesen megtörténne? Ne feledjük, a PPD az 1960-as évek elején kezdődött, hogy felkészüljön valamire a jövőben. Az idegenek akikkel kommunikáltam, fejlettek voltak.  De nem hiszem, hogy meg tudták volna jósolni a jövőt, hacsak nem egy kiszámítható körülményrendszerre épült. Mint például egy póluseltolódás, aszteroida becsapódás, stb. Ezek mind olyan események, amiket - ha valaki eléggé tájékozott - évekre előre meg lehet jósolni.  Tehát az én gondolataim szerint valami ilyesmi lehet. Mindez azon alapul, amit nekem mondtak azzal kapcsolatban, hogy miért képeztek ki. Ez az, hogy képes leszek kommunikációt biztosítani egy olyan világban, ahol a szokásos módszerek nem léteznek. De mi van, ha ezt csak "mondták", és valójában egészen más az oka? Itt kezd frusztrálóvá válni a dolog, mert fogalmam sincs, hogy melyik az igaz. Azt azonban tudom, hogy az egyik földönkívüli kapcsolatom több alkalommal is elhitette velem, hogy a Föld a jövőben valami nagy felfordulást fog átélni. Ismétlem, semmi konkrétum. (Az élet biztosan könnyű lenne, ha mindent elhinnénk, amit a hadseregben tapasztalunk. De ez nem így van.)
 6) Tudsz valamit az idegenek eltérítések céljairól?
 Ez egy nehéz kérdés. Én két különböző bázison állomásoztam, mint küldetésre kész Intuitív Kommunikátor. A másodikon kezdtem megkapni -- mint a kommunikációm tárgyát -- azt, amiről úgy tűnt, hogy "elrablási" adatok. Akkoriban úgy gondoltam, hogy ezek eléggé felzaklatóak, és ezért döntöttem úgy, hogy megpróbálok felmentést kapni MINDEN eszközzel!  Nem akartam részt venni egy ilyen műveletben, annak ellenére, hogy anyám (állítólagos) elrablásának közvetlen következményeként kaptam ezt a képességet. Mélyebben érint téged, amikor olyan adatokról jelentesz, amelyek "megmaradt fájdalom szinteket" mutatnak. Ez zavaró volt számomra. Úgy éreztem magam, mint Frankenstein rádiós embere, aki jelentést tesz a feletteseinek, hogyan halad a "teremtés". Teljesen visszataszító volt számomra.
De mi van akkor, ha csak azért küldtek nekem "teszt" információkat, hogy teszteljék az elszántságomat, bármit is kapok, azt előítéletek nélkül jelenteni fogom-e. Az általam kapott információkban sehol nem szerepel, hogy "Figyelem! Ez egy elrablási adat!" Ez csak a tartalomból derült ki. Szóval ki tudja, tényleg? Ismétlem, a "valóság", aminek ki voltam téve, igaz volt - vagy sem? Minden relatív a hadsereg különleges programjainak világában.
Tehát a rövid válasz az, hogy nem tudom az eltérítések általános okát. Egyszerűen azért, mert az én anyámat is el kellett rabolni, úgy gondolom, hogy ez valóság, és valószínűleg több oka is volt. Úgy hiszem, több idegen program van elrejtve a hadseregben, mindegyik teljesen különálló tervekkel és küldetésekkel. Néhányuk lehet, hogy autonóm módon, egymástól is különbözik. Megkockáztatom a feltételezést, hogy a múltban volt néhány felsőbb ember, akik mindegyiket irányították, és akik tudtak mindegyik létezéséről. De az idő múlásával, mivel ezek az emberek kihaltak, a programok a szigorú felosztás miatt szétforgácsolódtak és elszigetelődtek egymástól, és már nem volt közös vezetésük. Ez az én elméletem.
 7) Kapott valaha olyan információkat az idegenektől, amelyek kapcsolatban állhattak a HAARP programmal?

Az egyetlen dolog, amit tudok erről a projektről, az egy cikk volt, amit nemrég egy magazinban olvastam. Emlékszem, arra gondoltam, hogy ez egy elsődleges kormányzati "fekete" küldetés. Nagyon is lehet, hogy valahogyan kapcsolódik a PPD-hez. De sajnos nem tudok róla semmit. A könyvben egy cégről beszélnek, ami a "zajszűrésre" specializálódott, és arról, hogy valószínűleg kísérleteznek is ezzel. Elárulom, hogy sokkal több alkalmazás van, amiben elektromágneses energiát használnak, és biztos vagyok benne, hogy még a felszínét sem karcoltuk meg ennek. A kormány erősen részt vesz az ilyen típusú kísérletekben. Biztos vagyok benne! A könyvben végigveszem az összes spekulációmat.
 8) Én egy "elrabolt" vagyok. Tényleg hajlandó megosztani a tapasztalatait?
 Megpróbálok kiadni egy könyvet, amely megosztja tapasztalataim érdekesebb aspektusait. Ahogy a Glenn-nel készült interjúban is elhangzott, sok jogi következménye van a kiadásnak, bizonyos információknak, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy hol állomásoztam, és azon információknak, melyek véletlenül nyilvánosságra kerülhetnek más, nem idegen, de még mindig nagyon titkos feladataimmal kapcsolatban.  Ez egy kihívás, de remélem, hogy képes leszek rá, és hamarosan sikerülni fog.
 9) A PPD program kapcsolódik a távérzékeléshez?
 Először egy olyan fickó találkozott velem, aki könyvet írt a távérzékelésről, és aki vendége volt a helyi városháza típusú műsorunknak, aminek a címe - eléggé találóan - "Town Hall" /Városháza/. Addig még csak futólag sem hallottam róla. Nem látok semmi hasonlóságot. Ami az egyéb hasonlóságokat illeti, nem tudok róla eleget ahhoz, hogy kommentáljam. Érdekes lenne beszélni egy távérzékelővel, és beszélni a biztonsági szempontokról, programjukról és annak összefüggéseiről. Biztos vagyok benne, hogy ez egy "fekete" program volt.
 10) Voltak más kódszavak is a PPD-vel kapcsolatban?
 Nem voltak más önmagukban hivatalos kódszavak, amelyek a PPD-hez kapcsolódtak volna. Voltak elnevezéseink, pld. "ferde" és "szürke", amikor az idegenekre utaltunk (bár az nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki ezt a témát közvetlenül megvitassa). Mindenféle kódszavunk volt, amivel dolgoztam, és amik körülöttem voltak, a szigorúan titkos "fekete" küldetésekkel kapcsolatban. Nyilvánvalóan ezek nem képezik vita tárgyát.
11) Az első PPD ellenőrző tisztje is a légierőnél volt?  Az összes ellenőrző tisztje a légierőnél volt? Hajlandó megnevezni a PPD-ellenőrök nevét?
 Minden ellenőrző tisztem a légierőnél volt. Csak hárman voltak.    Gondolkodtam azon, hogy milyen következményei lennének, ha megnevezném ezeket az embereket. Úgy döntöttem, hogy csak azért nem teszem, mert ez valószínűleg több kárt okozna, mint hasznot.    Valószínűleg többet árulna el, mint amit szeretnék a többi mellékküldetésről, amelyeken dolgoztam (azaz a "feketékről").  Tagadnának minden érintettséget, ezért úgyis zsákutcába jutnánk.
 12) Hol zajlott a kiképzése? A FANNEX-en? Egy vállalkozó telephelyén? Látta valaha is a kiképzőjét?
A képzésemmel kapcsolatos részleteket a hamarosan megjelenő könyvben részletesen ismertetem. Engem a BWI repülőtéren lévő Holiday Inn-től 20 perces autóútra képeztek ki. Ez minden, amit tudok a tényleges helyszínről. Minden délután a légierő kék furgonja jött értem a szállodám elé, és egy teljesen mesterségesen megvilágított épületben szálltam ki. A furgonból egyenesen egy ajtóhoz mentem, és egy lifttel lementem egy földalatti létesítménybe, amiről feltételezem, hogy egy földalatti létesítmény volt. Csak azt a tantermet láttam, ahová a lift vezetett.
Nem, egyszer sem láttam az oktatómat, de láttam egy másik diákot, amíg ott voltam. Nem beszélhettünk egymással egész idő alatt, amíg ott voltam.  Csak bólogattunk egymásnak, és ennyi. Egész idő alatt fejhallgatón keresztül oktattak minket.
 A FANX-on kaptam meg a másik képzésemet, amíg ott voltam. A tanfolyam neve EA-280 volt.
 [Glenn Campbell megjegyzése: A FANX nyilvánvalóan egy épület vagy komplexum az NSA főhadiszállásán, a Fort Meade-ben, Marylandben./
 13) Bevontak-e civil vállalkozókat?
 Soha nem láttam civil vállalkozókat. De ez nem jelenti azt, hogy nem dolgoztak semmin, a program során. Mint tudja, minden eléggé el van különítve. A PPD-nél ez fel volt nagyítva n-edik fokig!
14) A Silicon Graphics munkaállomásokat használták a projektben?
 Igen, a Silicon Graphicsot nagymértékben használtuk.
15) Talán némi genetikai vizsgálat hitelessé tehetné a történetét. Volt már valaha ilyen vizsgálata? Hajlandó lenne alávetni magát ennek? A genetikai kutatások egyre bővülnek, ugrásszerűen fejlődnek, és szerintem nagyon is lehetséges, hogy genetikai furcsaságokat találunk. Bár ez magas költségekkel jár, nem látom, hogy komoly ufológus csoportoknak miért okozna problémát, hogy segítsenek az ilyen potenciális bizonyítékok költségeiben. /Szerk: Éppen a magas költségek okozzák a legtöbb problémát. Az ufókutató csoportok elsöprő többsége minimális, többnyire alapítványi pénzekből, támogatásokból finanszírozza kutatásait./
Én hajlandó lennék erre. Fizetni azonban biztosan nem fogok érte! Már gondoltam erre korábban is. Különösen azóta, hogy a genetikai kutatás olyan forró témává vált a rejtélyek megoldása terén. Nem sokat tudok róla, de nem kell tudni, hogy mit keresünk, mielőtt rákeresünk valamire a DNS-sel kapcsolatban?  Mindenesetre, ha valaki szeretne végezni néhány vizsgálatot ezen a területen, és hajlandó kifizetni a számlát, én benne vagyok!
16) Art Bell-nél és több más rádióműsorban hallottam olyan embereket, akik azt állították, hogy részt vettek a kormány távérzékelő programjában. Megdöbbentett, hogy ezeknek az embereknek jelentős százaléka komoly pszichológiai problémákkal hagyta el a programot, melyekben a hagyományos pszichológia és pszichiátria nyilvánvalóan nem tudott segíteni. Vajon milyen mértékű és milyen természetű változásokat hoztak önöknél a PPD tapasztalatok?
 Amennyire én tudom, sem érzelmileg, sem más módon nem szenvedtem el semmilyen káros hatást. Mentálisan erős ember voltam egész életemben.
 17) Az idegeneknek van lelkük?
 Nem tudhatom, hogy a kapcsolataimnak volt-e "lelke" vagy sem. De a személyes tapasztalataim alapján úgy érzem, hogy van. Hiszem, hogy mindannyiunknak ugyanaz a Teremtője. És hiszem, hogy az általuk mutatott intelligenciával rendelkező lényeknek lélekkel kell rendelkeznie.    Ismétlem, nincs módom bizonyítani téziseimet ebben a kérdésben.  Gondolom, a végén majd kiderül, nem igaz?
 18) A PPD azt sugallja, hogy szövetség van az idegenek és az Egyesült Államok kormánya között. Kaptál valamilyen idővonalat azokról az eseményekről, amelyek ezt a szövetséget létrehozták?
 Csak annyit, hogy a program a 60-as évek elején kezdte meg a genetikai irányítási fázist. Nem emlékszem, hogy a "szürke" kapcsolatomtól vagy a PPD tisztjeimtől tudtam meg a következőket, de azt hiszem, hogy az egész idegen/ember kommunikáció 1947-ben kezdődött, ahogy azt most mindenki hiszi. Ne feledjétek, én jóval a roswelli felhajtás előtt tudtam meg ezt. Abban az időben ez nem tűnt olyan nagy dolognak a dátumokat illetően. Ha lett volna idő, akkor óvatos lettem volna, hogy jobban emlékezzek a körülményekre.
 19) Van valami utalás lezuhant korongokra?
 Soha nem hallottam ilyesmiről.
 20) Mit hoz ez az idegenek számára?  Milyen hasznuk származik belőle?
 Ha valóban a mi DNS-ünket használják fel valamire, akkor logikus lenne, hogy azt akarják, mert ha a kormány nem lenne szövetségben velük, akkor minden bizonnyal sokkal több zavaró tényezőbe ütköznének.  Emlékezzünk, a 20. század közepe előtt egy rakás idióta voltunk intellektuálisan. Feltételezem, hogy eléggé zavartalanul voltak képesek körülöttünk mozogni. Amint megjelent a műholdas fényképezés, atomfegyverek, stb., túl sokat kellett védekezniük a mindennapi rutinjuk során (bármi is volt az).
 21) Elmondták valaha is, hogy kinek vagy minek adták be az „üzeneteket?  Bármilyen név elhangzott (pl.: MJ-12, Rothchildok, Trilaterális Bizottság, stb.)?
Bárcsak tudnám! Azt tudom, hogy az „üzenetek” szinte kivétel nélkül az NSA-nál kötöttek ki. De hogy hol, a kirakós-palota útvesztőjében, fogalmam sincs!
 22) Amikor ön és az ellenőrök találkoztak, miről beszéltek?
Nem vagyok benne biztos, hogy az "ellenőrök" alatt kit értesz. A PPD tisztjeimmel nagyon ritkán találkoztam. A folyosókon találkoztunk, és ennyi volt. Csak azt beszéltük meg, ami szükséges volt, amikor találkoztunk.  Ez hozzájárult ahhoz az érzéshez, hogy teljesen egyedül vagyok.
 23)  Az ellenőrök kifejeztek-e valaha is valamilyen "félelmet" az ügyeikkel kapcsolatban?
 Ismét feltételezem, hogy a PPD tisztjeiről beszélsz, akikkel dolgom volt.    Az első operatív tisztem kissé "zöldfülűnek" tűnt, és /az Ön szavaival élve/ "félelemmel" szemlélte az egészet. Ami segített nekem abban, hogy egy kicsit nyugodtabb lettem, azt hiszem.
24) Minden tiszt kapitány volt? Én a hadseregnél százados voltam, és nehezen tudok elképzelni, egy ennél alacsonyabb szintű tisztet PPD felelősséggel.
Ezt én is furcsának találtam. Igen, mindannyian századosok voltak.  De ha belegondolsz, hogy ne keltsenek a sorrendben gyanút jobb, ha egy százados foglalkozik ilyen ügyekkel, mintha egy "tiszthelyettes" behívna egy műszaki őrmestert az irodájába, hogy foglalkozzon vele. Találkoztam néhány borzasztóan fontos feladatot ellátó századossal a hírszerzés területén. Szóval ez nem volt annyira szokatlan abban a környezetben, ahol dolgoztam.
 25) Az irányítója jelen volt a kiképzéseken?
 Nem, soha.
 26) Jártas volt a "kommunikációban"?
 Ez lehetetlen lenne genetikai képesség nélkül.
 27)  Meglepte a megerősítésem a PPD-nek nevezett programról? A forrásom mindenképpen meglepett.
Kétlem, hogy bármi köze lenne a "szürke" programhoz.  De igen, egy kicsit meglepő volt.
 28) Kíváncsi vagyok, hogy az alábbi kifejezések/ideák mondanak-e Önnek valamit: Kapu (vagy kapuk), Bázispont, 2. fázis vagy a Gömb?
 Sajnálom, egyik sem cseng ismerősen.
29) Van valami világos elképzelésed arról, hogy mikor következhet be a megjósolt kataklizma?
Nem. Nem kaptam semmilyen idővonalat.
30) Csak a "szürkékkel" álltál kapcsolatban, vagy más fajok is jelen voltak?
 Hiszem, hogy vannak más "fajok" is, nemcsak azok, akikkel kommunikáltam. De úgy érzem, hogy csak egy fajjal kommunikáltam.    (Csak két különálló entitással volt kapcsolatom a PPD-s érintettségem alatt.)
31) Gondolod, hogy a "szürkék" képesek az időutazásra?
Az én spekulációim szerint igen. De nem abban az értelemben, hogy vissza tudnak menni a múltunkba, és nem keveredhetnek a jövőnkbe.  De azt hiszem, hogy az "idő" ugyanolyan akadály számukra, mint amilyen számunkra jelenleg.
32) Ismeri a "kettős identitás" élményét, amelyekről néhány elrabolt személy beszámolt?
Egyáltalán nem ismerek semmilyen elraboltakkal kapcsolatos információt, mivel nem érdeklődtem a tanulmányozásuk iránt. És semmit sem tudtam meg az elrablásokról azon kívül, amit a kommunikációim során kaptam.  
És az az információ nem személyes jellegű volt, hanem inkább általános információ.
33) Milyen formában kaptál kompenzációt a munkádért?
A díjazásom ugyanolyan volt, mint minden más katonáé - teljes mértékben a rangodtól és szolgálati éveidtől függött. Nem kaptam külön ösztönző fizetést, sajnos.
34) Miért egyezett bele a munkába?
Nem volt más választásom. Abban az időben, amikor beavattak a programba, nagyon lenyűgözött az idea, hogy képes leszek kommunikálni egy másik fajjal. Szóval nem álltam úgy, hogy visszautasítottam volna, még ha lett volna is választásom. A képességeim megvoltak és vannak, a PPD program támogatói számára árucikknek számítottam. Nem volt könnyű kikerülni a hadseregből, higgye el nekem!
35) A PPD az NSA programja volt, vagy a légierő programja, amelyet az NSA "kapott"? A légierő alkalmazottai voltak-e a kapitányok, akiket a PPD-hez rendeltek, mind "hírszerzők"? Voltak-e olyanok, akiket az AIA-hez, Rómába, vagy a NAIC-hez osztottak be? Kapott-e valaha is betekintést a parancsnoki láncba?
Azt hiszem, ez egy NSA-program volt, amelyet a légierő személyzete vezetett. A légierő valószínűleg csak a korábbi időkből örökölte meg, amikor a légierő volt az elsődleges ügynökség, a felelős az ilyen dolgokért. Idővel, azt hiszem, az NSA vette át a PPD felelősségét. Nem tudom megtippelni, hogy ki irányítja a többi küldetést. De tekintve az NSA küldetését, a PPD megfelelne, mint az ő irányításuk alatt álló program.
 36) A kommunikációs csatorna nagyon kis sávszélességű átviteli csatornának tűnik. Hogyan segíthetné ez a kormányt egy katasztrófa esetén? És feltételezem, hogy az idegeneknek is kell, hogy a rendszer működjön.  A sávszélesség alatt azt az adatmennyiséget értettem, ami küldhető adatmennyiség. A kommunikáció úgy hangzik, mintha nem sok adatot lehetne küldeni, és így nem lenne alkalmazható a parancsnoki és irányítási forgatókönyvekhez. Mit gondolsz? /Szerk: Az illető ezzel a kérdéssel rátapintott a lényegre, sarokba szorítva Shermant/
Abban az értelemben, hogy nem lehet egyszerre 10 MHz információs sávszélességet küldeni, és egy számítógép tárolja az összes információt későbbi felhasználásra, igazad van. De biztos vagyok benne, hogy hatalmas mennyiségű potenciális "sávszélesség" van, mert az általam átadott információk nagy része számokból állt. Ha van egy numerikus kódjuk az információra, akkor azt elég gyorsan és sokszor át lehet adni, és rengeteg információt lehetne átadni, ha az számokkal lenne kódolva. De soha nem lenne olyan gyors, mint egy hagyományos adatkapcsolat, igazad van. De ne feledd, ez egy tartalék módszer arra az időre, amikor a hagyományos adatkapcsolatok nem lesznek elérhetőek. Jobb, mint a semmi, nem gondolod?
37) Említettek valaha neveket a kommunikációban?
Soha.
38) Mit gondolsz, mi a végső célja az idegen jelenlétnek?
Nem hiszem, hogy van "végső" cél. Hiszem, hogy sok okuk van a látogatásra, amiért meglátogatnak minket. Hiszem, hogy kapcsolatban állnak a kormányunkkal és más kormányokkal is, sokféleképpen, különböző célokat szem előtt tartva. Ezek egyike a PPD volt.
39) Ön szerint mi a PPD valódi célja? Ha a hatálya az egész emberiségre kiterjed, akkor ez feltételezné a külföldi kormányok részvételét? Vannak arra utaló jelek, hogy más kormányok is részt vesznek benne?
Úgy gondolom, hogy a PPD-vel kapcsolatban valószínűleg több cél is létezik. Tényleg úgy gondolom, hogy az egyik az, hogy megkönnyítsék a kommunikációt a jövőben a hagyományos kommunikáció elvesztése esetén, egy katasztrofális esemény miatt.  Én személy szerint úgy érzem, hogy ez valószínűleg egy meteor- vagy aszteroida becsapódás lesz. Ez a egyetlen dolog, ami tudomásom szerint ki tudja törölni az összes kommunikációt. Lehet, hogy marad némi maradék, mint például az elektromágneses energia felhasználásával kapcsolatos kísérletek, zajszűrés, stb. Ezek azonban csak sejtések a részemről.
Igen, úgy érzem, hogy vannak más IC-képes emberek más országokban.    És valószínűleg más országok is részt vesznek ebben a programban. De csak néhány.
40) Azok a szélességi/hosszúsági fokok, amelyeket kaptál, mind CONUS-országok voltak?
Az összes általam személyesen megnézett földrajzi szélesség/hosszúság valóban a CONUS-ban volt. De nem sok mindent néztem meg.
41) Hová fordították le ezeket a szélességi/hosszúsági fokokat?    Milyen típusú tevékenység kapcsolódott ezekhez a koordinátákhoz?
Amikre emlékeztem, és később utánanéztem, azok Floridában, Wisconsinban és az állam északi részén voltak, New York északi részén.    A tevékenységre nem emlékszem. Nem hiszem, hogy bármi emlékezetes lett volna, vagy hogy én emlékeznék rá.
42) Vannak elrabolt barátaim, akik néha azonnal szokatlan kormányzati tevékenységet tapasztalnak egy esemény után.  Gondolod, hogy a kormány képes észlelni az idegeneket?
Ez egy érdekes elmélet. Nem hiszem, hogy a kormány képes lenne észlelni őket, ha nem akarnák. Ettől függetlenül nem vagyok benne biztos, hogy a kormány megpróbálja. Legalábbis az elrablásokat nem, amit az a "faj" hajt végre, akivel én kommunikáltam. Talán más "fajok".
 
43)  Lehet, hogy az önök kommunikációja részben a kormánynak való elszámolás az idegenek tevékenységéről?  Emlékezzünk csak a "bízz, de ellenőrizd" kifejezésre?
Nem hinném. Úgy érzem, hogy a kormány teljes mértékben együttműködik velük ebben az ügyben, és ez fordítva is igaz. A kommunikációmat csak a pontosság miatt figyelték, amennyire én érzem.
44) Ön még a kiképzési szakaszban volt, amikor a tesztüzenetek címzettje volt? Kapott visszajelzést a pontosságáról?
Az egész program tulajdonképpen egy képzési forgatókönyv. Aszerint, amit nekem mondtak arról, hogyan fognak minket (azaz az intuitív kommunikátorokat) a jövőben kommunikációs célokra használni. Azt hiszem, folyamatosan figyelték a pontosságomat. Soha nem kaptam visszajelzést, de azt hiszem ez azért volt, mert soha nem volt rá szükségem. Ami a "pozitív" visszajelzéseket illeti, úgy vélem, nem feltétlenül kellett hogy tudjam, hogy figyelnek, és ezért soha nem reagáltak pozitív visszajelzéssel.
45) Tekintettel arra, hogy más nemzeti titkok iránt érzékeny, miért fedte fel a legnagyobb titkot? Mi az Ön motivációja? Mit remél elérni? Miért nem beszél az "Aurora" repülőgépről?
Ironikus, hogy valóban ez a legnagyobb titok. De azért van, hogy beszélhetek róla, mivel nem mernének utánam jönni, félnek, hogy legitimálnák a történetet. Ezt fedem fel, és nem más "titkokat", mert az összes többi titok, amit ismerek, -- veszélyeztetné a nemzetünk biztonságát. Ezt senkinek sem szabadna megtennie, függetlenül az indítékaitól. Azt akarom, hogy az emberek tudják, mi folyik azon a területen, amiről én tudok, mert arról van szó, hogy itt az ideje, hogy az emberek megtudják.  Bár nem lehetek 100%-ig biztos abban, hogy mi a PPD végső célja, viszonylag biztos vagyok abban, hogy semmi köze a nemzetbiztonsághoz. Legalábbis nem a hagyományos értelemben, a "nemzetbiztonság" definíciója szerint. Remélem, hogy másokat is ráveszek arra, hogy beszéljenek, azzal, hogy én is beszéltem, és létrehozzák (vagy állandósítsák) más megnyilatkozások láncolatát. Én is többet akarok tudni erről! Különösen azokról a dolgokról, amelyek összefügghetnek azzal a programmal, amelyen dolgoztam.
/Szerk: Mint a kérdésekre adott válaszokból látszik, Sherman semmiféle konkrétummal nem szolgál. Egy részükre nem tud válaszolni vagy csak találgat, a maradék válasznak különféle hírforrásokból utánanézhetett, vagy eleve közszájon forgó információkat pufogtat. Szinte biztosan dezinformátor/

Forrás: http://www.stealthskater.com/Sherman.htm

http://www.aliensonearth.com/misc/1997/sep/d08-001.shtml 

Bázis a Marson vagy csak a kozmikus sugarak?

 A Google Mars képeit böngészve David Martines kutató kiszúrt valamit a Marson. Becslése szerint az állomás körülbelül 213 méter hosszú és 46 méter széles, tehát nagyjából 9755 m2, /ami körülbelül 45 átlagos, egyenként 216 m2 alapterületű ház, együttes alapterületének felel meg/.
A témával az amerikai MSNBC hírcsatorna is foglalkozott, 2011. június 7.-én, itt David Martinest is megszólaltatták a felfedezésével kapcsolatban. Az alábbi videóban ez a hírbejátszás látható, magyar felirattal.

Egy nappal később, a Fox News vendégeként Michio Kaku, a hírneves fizikus is kifejtette álláspontját az ügyben, és bár a videó angol, összefoglalva az alábbiakat nyilatkozta:

„Valószínűleg ez egy kozmikus sugárzás nyomvonala volt, ami átment a kamerán, és a digitális szoftver felnagyította a pixeleket, amik így egy csíkként ábrázolódtak….ezek a sugarak rendszeresen áthaladnak a kameráinkon, állandóan látjuk ezt. A kozmikus sugárzás aktívitása ott sokkal nagyobb, mint a Földön, mivel a légköri sűrűség 1%-a a földinek. A szoftver tömöríti ezt, majd kitágítja, nagyobb lesz.”

Michio Kaku magyarázatából tehát kiderül, hogy a struktúra nem is a felszínen van, hanem a légkörben, arra mintegy csak rávetül. Később David Martines eredeti videója törölve lett. Ha a felvétel szimplán egy kozmikus sugárzás lenyomata, mi szükség volt erre?
Egy héttel később, 2011. június 15.-én, a NASA volt tanácsadója, a közkedvelt Richard Hoagland a Coast To Coast AM rádiócsatornában kommentálta a felfedezést:

„…a digitális adatvesztés egy sor fehér pixel, közöttük fekete pixelekkel elválasztva, 1 pixeles rácsnak mutatkozik. A Google Marson talált struktúra azonban egyáltalán nem felel meg annak, ahogy egy digitális hiba kinéz. Három dimenziósnak tűnik, színesnek és csőszerűnek. Mint egy bázis, egy 700 láb hosszú dolog, amit az Antarktiszon építenél, vagy máshol, egy másik bolygón a srácoknak. Aztán előjön a Mars Reconnaissance Orbiter főnőke, és azt mondja: „Ó, ez csak a kozmikus sugárzás becsapódása” Nos, sajnálom, nem az. Milyen sugárzás találta el a CCD képalkotó rendszert? Az ilyen hibák már jóval azelőtt kiesnek, hogy a NASA vagy az ESA a képet feltenné a Google Earth-re.”

Egyébként a struktúra a mai napig megtekinthető a Google Mars térképen, az alábbi koordinátán: 49'19.73 "N 29 33'06.53 "W

 

Egy különutas "ufókutató": Jacques Vallee

 

Jacques Vallee /1939-    / olyan UFO-klasszikusok szerzője, mint „A jelenség anatómiája” /Anatomy of a Phenomenon/, „A tudomány kihívásai” /Challenge To Science/ (amelyet feleségével, Janine-nel közösen írt), „Útlevél Magoniába” /Passport To Magonia/, „A megtévesztés hírnökei” /Messengers of Deception/, „Szembesítések” /Confrontations/, „Dimenziók” /Dimensions/ és a”Kinyilatkoztatások”/ Revelations/.  A kiváló francia származású tudós matematikából szerzett diplomát a Sorbonne-on, majd a Lille-i Egyetemen asztrofizikából, és miután az Egyesült Államokba költözött, a Nortwestern Egyetemen szerezte meg Ph.D.-jét informatikából. Vallee szorosan együttműködött a néhai dr. Allen Hynekkel, a légierő "Blue Book" programjának korábbi csillagászati tanácsadójával. „A valóság peremén” (The Egde of Reality,1975) című kötetben közösen folytatott dialógusaik elgondolkodtatóan élvezetesek.
Vallee a NASA-nak is dolgozott, a Mars első számítógépes térképének társfejlesztője volt. Később egy, az Arpanet (az internet prototípusa) kiépítésére irányuló projektet igazgatta, 1987 óta pedig kockázati tőkebefektető az Euro-America-nál, kezdőtőkét biztosít és számos vállalat igazgatója, mint a SangStat Medical, egy biotechnológiai cég a kaliforniai Menlo Parkban és a franciaországi Nantes-ban; az Accuray, egy robotsebészetre szakosodott orvosi eszközgyártó cég; az Ixys, egy félvezetőkkel foglalkozó cég, stb
Weboldala: www.jacquesvallee.net
Brent Raynes az “UFO: The Science & Phenomena Magazine” szerkesztője kérdezi Jacques Valleet. 

Az UFO: The Science & Phenomena Magazine 2001. október-novemberi számában (Vol. 16, No. 5), a 20. éves Society for Scientific Exploration konferencián való részvételét részletesen bemutattuk. Ebben a cikkben - amely egy olyan konferencia összefoglalója volt, ahol tudósok különböző nézőpontjairól volt szó, a megmagyarázhatatlan jelenségek különböző területeivel kapcsolatban, beleértve a gabonaköröket és a parapszichológiát - megjegyezték, hogy az Ön nyilvános megjelenése ritka esemény volt. Továbbá, a cikk idézte Önt, amikor azt mondta: "Nem érdekel többé az ufológusokkal való beszélgetés, mert nem tanulok tőlük semmit." /Szerk: Komoly tudós ilyet nem mond, mert sose tudhatja honnan kap fontos információkat, ezzel éppen azt a kört zárja ki, amely kör saját kutatásait is előmozdíthatná/ Nemrégiben egy másik rendezvényen is részt vett, hogy beszéljen az ufókról, egy UFO-konferencián, Virginia Beach-en, Virginia államban, 2005. december 2-án és 3-án.
-    Összefoglalná nekünk általánosságban az okokat, miért nem tolerálja a fősodratú ufológusokat, és kerüli a konferenciáikon való részvételt, de az imént említett másik két konferencián részt vett?  
-    Volt egy másik része is annak, amit akkoriban mondtam - nevezetesen, hogy többet tanultam a tanúktól, mint az ufológusoktól. Ez ma is igaz.    Amikor elkezdtem ezt a kutatást a 1960-as években, sokat tanultam az olyan csoportoktól, mint a NICAP és az APRO, amelyek megpróbáltak dokumentálni és egy nyitott szemléletmódot támogattak.  Ez az 1980-as évek végén változott meg, amikor az ufológia dogmák halmazává vált (pl. Roswell, emberrablások), ahol kevés hely maradt a nyitott szemléletű kutatásnak, és szinte semmi hely nem maradt a terepkutatásnak. Sok független ufókutató ma már nincs köztünk, elszigetelt egyének dolgoznak az UFO-konferenciákon kívül, a szervezett csoportokon kívül, mint például a „Láthatatlan Kollégium”, Allen Hynek idejében. Az ARE konferencia ritka lehetőség volt arra, hogy az általam tisztelt kollégákkal józanul beszélgessek, egy józan környezetben.  
-    Az ARE UFO-konferenciájával kapcsolatban, milyen jelentős benyomásokkal, gondolatokkal, vagy tapasztalatokkal távozott?  És tenne-e valamilyen javaslatot vagy ajánlást a jövőbeni hasonló jellegű konferenciákhoz?  
-    Az ufók által bemutatott jelenség sokkal átfogóbb, mint a jelenlegi spekulációk az űrből jött "földönkívüliekről”. Kérdéseket vet fel a tudattal, a valóság természetével és az ember földi történelmével kapcsolatban. Örülök minden lehetőségnek, amikor e tudományágak szakembereivel találkozhatok, és tanulhatok tőlük. Így volt ez például a "Tudat, tudomány, tudatosság" című konferencián is, amelyet 2 évvel ezelőtt tartottak Portóban, ahol Dr. Eric Davis és én egy új modellt mutattunk be az azonosítatlan légi jelenségek tanulmányozására. A Virginia Beach-i ARE konferencia ehhez hasonló lehetőség volt, mert a résztvevők rengeteg ismeretet hoztak magukkal a pszichika működéséről és a spirituális hagyományokról. Figyelembe kell vennünk ezt a tudást, ha azt szeretnénk, hogy bármilyen előrelépést tegyünk.  
-    Az A.R.E. előadása során arról beszélt, hogyan kezdett érdeklődni az UFÓ jelenségek iránt, miután Ön és az édesanyja, ha jól emlékszem, véletlenül láttak egy ufót a házuknál, a franciaországi szülővárosában, amikor még tinédzser volt. Megosztaná az olvasóinkkal, hogyan alakította ki a későbbi, fokozott érdeklődését az olyan dolgok iránt, mint a csillagászat és az űrkutatás?
-     A mi élményünk hasonló volt, mint amit tanúk ezrei éltek át Európában akkoriban. A megfigyelés körülbelül 10 percig tartott, és egy diáktársunk is megerősítette, aki látta a tárgyat saját házából, egy mérfölddel arrébb. Volt ideje elővenni a binokulárját, és a jelenséget azonos szavakkal írta le: egy ezüstös korong, kupolával a tetején, amely körülbelül 1000 láb magasan lebegett. Akkor meggyőztem magam arról, hogy az objektum valamiféle prototípus volt. Persze, most már tudjuk, hogy nincs ilyen repülőgép!  Már akkor is érdekelt a csillagászat és a fizika. De ez a rejtély mindenképpen hatással volt rám: megtanított arra, hogy még sok felfedezni való van..

-    Az Ön úttörő jelentőségű Passport to Magonia (1969) című könyvétől a Revelations-ig (1991), 
ellentmondásos és összetett szempontok széles skáláját dolgozta fel, globálisan átfogó, kulturális és történelmi perspektívából szemlélve ezeket a jelentett eseményeket, megvizsgálva a paranormális, spirituális, folklorista, okkult és sámáni beszámolókat. A "Kinyilatkoztatásokban" alternatívákat mutatott be a a népszerű földönkívüli hipotézisekkel szemben (mint a Földi Fény, a Féreglyuk-utazás hipotézis, stb). Valami olyasmit nyilatkozott, hogy kissé csalódott lenne, ha az évszázadok során feljegyzett tevékenységekről kiderülne, hogy valóban csak egyszerű földönkívüli látogatásokról szólna. Kérem, magyarázza meg.  
-    Amikor elkezdjük tanulmányozni ezt a jelenséget, az elsőszámú ET-hipotézis (nevezetesen az az elképzelés, hogy idegenek látogatnak meg minket egy másik bolygóról, a galaxisunkból, és épp most fedeztek fel minket) tűnik a legjobbnak. Az idő múlásával és a beszámolók felhalmozódásával, beleértve az emberek által jelentett pszichés hatásokról, világossá válik, hogy ez túlságosan korlátozottan magyarázza meg a tényeket. Mint mindig a tudományban, amikor egy ilyen helyzet adódik, vissza kell térni az alapokhoz és újra meg kell vizsgálni az adatokat.  
Meg kell nyitnunk a lehetséges hipotézisek teljes spektrumát, ahelyett, hogy egyszerűen kiválasztanánk az előfeltevéseinknek megfelelő adatokat. Mint tudják, elég sokat tanulmányoztam a pszichikai kutatásokról szóló tanulmányokat, a régebbi hagyományokat - beleértve a rózsakeresztes és ezoterikus irodalmat is - a pszichológiai kutatásokhoz kapcsolódó anyagokat kerestem. És ez mind ott van, bár úgy tűnik, hogy ezeknek a hagyományoknak a modern adeptusai elfelejtettek róla mindent. Talán az önök magazinja újra felébresztheti őket.  
-    Az évek során annyi lenyűgöző, fontos és elgondolkodtató dolgot írt az UFO- rejtélyről, gyakran járt az ufóval való találkozások helyszínein, személyesen kérdezte ki a szemtanúkat, és maga is megvizsgálta a találkozás helyszíneit. Nagyon fontosnak tartotta ezt a feladatot, hogy megpróbáljon a végére járni ezeknek a rejtélyeknek, és hiteles információkat szerezzen.

Három különböző alkalommal járt Brazíliában, hogy kivizsgálja a hihetetlen jelentéseket, itt emberek is megsérültek és halálesetek is előfordultak, ahogyan azt lenyűgöző könyvében, a „Szembesítésekben” (1990) leírta. Ön is írt előszót a néhai Bob Pratt, „UFO Danger Zone” (1996) című könyvéhez. Ő egy nagy szakértelemmel, tisztességgel és objektivitással rendelkező amerikai újságíró, aki számos utat tett Brazíliába is, az Ő történetei és képei töltik meg ezt a fantasztikus könyvet.  Bár ez érthető módon nem túl könnyű feladat, meg tudná osztani velünk a jelentőségét annak, ami Ön szerint e távoli, brazíliai régióiban történt?   
-    Bárki, aki elutazott a világnak arra a részére, és beszélt a helyi szemtanúkkal, azzal az érzéssel tért vissza, hogy alig kaparta meg a felszínt. Bob Pratt jól ismerte Brazíliát, és több hosszabb utazást tett oda, mint én. De ő is ugyanazt mondta volna önöknek. Nagyon elszomorodom, amikor rájövök, hogy nem fogom tudni többé kikérni a tanácsát. Az embernek meg kell tapasztalnia a jelenséget a különböző kultúrákban, hogy igazán megértsük a probléma valódi dimenzióját, amivel szembesülünk. Amit Brazíliáról mondunk, az Oroszországra vagy Kínára is érvényes.

-    Érdeklődéssel olvastam a „Szembesítésekben” arról is, hogy az ufókról készült összes negatívot,
amit a brazil újságírók és operatőrök készítettek, az 1977-es hatalmas UFO-hullám idején, (ahol sok UFO fényképet a brazil légierő készített) egy "meg nem nevezett amerikai cég" vásárolta meg. Ezek az információk maguktól az újságíróktól származnak? Van fogalmunk arról, melyik cég lehetett ez, és hová kerültek az értékes negatívok? A beszámolók és fényképek első közzététele után mennyivel történtek ezek a vásárlások?  
-    Számos kulturális és politikai ok akadályozza meg azt, hogy a súlyos adatok nagy része nyilvánosságra kerüljön. Ezt akkor értettem meg, amikor meghívtak bennünket, hogy egy egész napot töltsünk a legfőbb amazóniai bázison, és szabadon beszélhettünk az általuk készített jelentésekről, amiket megosztottak velünk.  
-    Úgy tűnik, hogy néhány titkos, brazil katonai jelentés kiszivárgott az évek során.  És feltehetően az ottani hadsereg komolyan érdekelt abban, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket a korábban titkosított dokumentumokat a nyilvánosság számára. Önt bátorítják ezek a fejlemények? Vagy úgy érzi, talán némi visszafogott optimizmussal, hogy az ilyen "kiszivárgott” vagy nyilvánosságra hozott jelentések az USA-ból jönnek?  
-    Örülök, hogy 25 év elteltével végre kiderült néhány információ. Azt szem előtt tartva, hogy a tudományos közösség nem mutat érdeklődést a további ismeretek iránt, azonban én kétlem, hogy a teljes történet egyhamar elérhető lesz. Nincs politikai vagy társadalmi ösztönzés további kérdések felvetésére.  
-    Az ARE konferencián érdeklődéssel hallottam az Ön előadásában, hogy a múltban, az 1980-as években tanácsadóként működött közre a Stanford Kutatóintézet távérzékelő programjában és megtudta, hogy sok távolbalátó (ezt a tényt soha nem hozták nyilvánosságra) tehetségét az ufóknak tulajdonították.  Kérem, meséljen erről egy kicsit többet, és az Önök érdeklődéséről a távérzékelés témája iránt.  
-    A Palo Alto-i Parapszichológiai Kutatócsoportnál már azelőtt ismertem a projekt alapítóit, mielőtt csatlakoztak az SRI-hez. Amikor 1971-ben elkezdték a munkájukat, történetesen én voltam az egyik vezető kutató az egyik számítógép-fejlesztő laboratóriumban. Így lettem informális (nem fizetett!) tagja a csapatnak. Amikor kiderült, hogy sok alanyuknak volt UFO-élménye, szigorúan bizalmasan bevontak a projektbe, hogy dokumentáljam a probléma ezen aspektusát.  
Ingo Swann és én sokat beszélgettünk, amikor először jött az SRI-hez, és elkezdtük a programot felépíteni, interjúkat készítettünk az intézet néhány tudósával. Elmondtam neki, hogy szerintem a problémát inkább információfeldolgozási problémaként kellene megközelíteni, mint jelfeldolgozási problémaként, mint ahogy az a fizikusok és mérnökök terveiben szerepelt. Megmutattam neki, hogy a szoftveres szakemberek az adatokat közvetlen, közvetett, virtuális címzéssel, stb. is kezelhetik. Ingo nekem köszönheti, hogy rávezettem őt a koordináták szerinti távérzékelésre, ahol a földrajzi koordináták alkotják a "címet". Később ezt kiterjesztették a célpontok más formáira is.
De a program során soha nem vizsgálták meg azt, ami szerintem az igazi áttörést jelenthette volna a kutatásban, mert a küldetésorientált szponzorok állandó nyomás alatt tartották őket. 10 évvel később - jóval az SRI elhagyása után - felkértek, hogy térjek vissza a projektbe, mint kutató tanácsadó. Tájékoztatást kaptam a Project Grill Flame-ről, és Ingo hivatalosan is kiképzett. Azt hiszem, én vagyok az egyetlen, aki nem írt könyvet a távérzékelésről! /Szerk: A Project Grill Flame-ről több irat is elérhető pdf-ben: https://archive.org/details/CIA-RDP96-00788R001800060001-7
-    Ön nagyon szkeptikus volt a regressziós hipnózis folyamatával kapcsolatban, amit arra használnak, hogy feltárják az UFO entitásokkal, az elrablások során történt találkozások feltehetően elveszett emlékeit. Meg tudná magyarázni, miért érzi így?  
-    Több mint 70 elrablási esetet tanulmányoztam, klinikai hipnózisra kiképzett pszichiáterekkel közösen. Ezek a szakemberek egyöntetűen elborzadtak, amikor megmutattam nekik mi az, amit néhány ufológus csinált, és amit az elvégzett regressziók után állítottak.  Esetről esetre nyilvánvalóvá válik, hogy a hipnózis NEM jó módszer a valódi emlékek visszahozására.  Ezt a pszichiátriai szakirodalom is megerősíti.

Dr. Lindner híres könyvében, „Az ötvenperces órában” /The Fifty-Minute Hour/ kifejti, hogy miért utasította el a hipnózis alkalmazását, amikor az FBI felkérte, hogy kezeljen egy magas rangú mérnököt, aki azt állította, hogy pszichikai úton más bolygókra utazik. A hipnózis egy lehetséges fantáziavilágot, egy lehetséges fantáziává változtathat, ami visszafordíthatatlanná válik. Szánalmas leveleket kaptam híres eltérítettektől, akik arra kértek, hogy segítsek nekik egy új kezelési formát találni, mert továbbra is traumatikus élményeket élnek át, amelyek nem illenek bele a merev elrablási modellbe. Sajnos ezeket az embereket nem lehet szakszerű módon újra hipnotizálni, miután alávetették őket annak a nevetséges folyamatnak, amit manapság rutinszerűen követnek az ufológiában a „kutatás" nevében.  
Ma már több ezer elrabolt személy esett át regressziós hipnózison, és semmit sem tudunk a jelenség természetéről, az állítólagos űrhajókról, vagy a hozzájuk kapcsolódó, velük kapcsolatos entitásokról. Továbbra is hiszem, hogy az elrablás élménye a szemtanúk valóságának része, ahogyan Dr. Simon mondta nekem, amikor két napot töltöttünk Betty és Barney Hillnél, New Hampshire-ben. De a hipnózis a legtöbb esetben nem a legmegfelelőbb terápia, és nem is a legjobb módja annak, hogy feltárjuk azt, mi történt velük valójában.

Forrás: http://www.stealthskater.com/Documents/Vallee_03.pdf

Ismeretlen űrhajók a Föld körül-John Lenard Walson

 

 

Ami itt most bemutatásra kerül, az egészen figyelemre méltó. Úgy tűnik, hogy a felettünk lévő csillagok némelyike egyáltalán nem is csillag... amint azt látni fogjuk. Egy John Lenard Walson nevű férfi felfedezett egy új módszert a kistávcsövek képességeinek bővítésére, és képes volt olyan optikai felbontást elérni - majdnem a diffrakciós határon -, amely általában nem elérhető. Ezzel az újonnan felfedezett képességel, éjjel és nappal számos furcsa és eddig nem látott objektumot vett videóra a Föld körüli pályáról. Az így készült asztrofotós videofelvételeken egy sor olyan gépet, hardvert, műholdat, űrhajót és lehetséges űrhajót fedezett fel, amelyek egyébként "csillagoknak" tűnnek... ha egyáltalán láthatók.
Több száz műhold van Föld körüli pályán, amint azt az alábbi összefoglalóban olvashatjuk. Azonban azok a képek, amelyeket itt bemutatásra kerülnek, egyértelműen olyan nagy és méretes gépekről szólnak, amelyeket eddig még nem láthattunk.
Kezdjük egy John Lenard Walson által videóra vett, pályán keringő objektummal. Ez a Nemzetközi Űrállomás... az ISS.

A fenti képet és annak relatív méreteit szem előtt tartva, most kérdezd meg magadtól, hogy mi ez?....

Ha ezt érdekesnek találod, itt van még néhány példa a felettünk lévő űrobjektumok sokaságára, amelyeket John Walson rögzített.

Ha esetleg bárki kíváncsi arra, hogy néz ki az űrsikló, itt van...

 

Mik ezek a hatalmas űrhajók?

 

Most pedig nézzük meg Walson néhány figyelemre méltó felvételét, amelyek műholdakat és űrhajókat (?) mutatnak a fejünk felett.

Hány ismert műhold van Föld körüli pályán?

 Az imént látott felvételeket szem előtt tartva a Union Of Concerned Scientists a Föld körül keringő űrhajókról és műholdakról a következőket mondja.
/Szerk: Az alább olvasható adatok már elavultak lehetnek, mert ezen űreszközök darabszáma 2021-re már jócskán megsokasodott./
Jelenleg több mint 800 aktív műhold kering Föld körüli pályán. Meglepő módon, ezek az amerikai űrfelügyeleti hálózat által jelenleg katalogizált objektumok négy százalékát teszik ki; a többi nem-aktív műhold, kiégett rakétahajtóművek és egyéb törmelék.
 Az Egyesült Államoknak több mint 400 aktív műholdja van, ami az összes műhold alig több mint 50 százaléka. Oroszország és Kína rendelkezik a második és harmadik legtöbb űreszközzel, 89, illetve 35 műholddal.
 A kereskedelmi, tudományos és kormányzati szektor számára feladatokat ellátó polgári műholdak teszik ki az amerikai műholdak többségét. Az orosz űreszközök majdnem egyenlő arányban oszlanak meg a katonai és a polgári feladatok között, bár nincsenek külön katonai és polgári űrprogramok. Más országok műholdjainak csak nagyon kis százaléka katonai jellegű.

Az aktív műholdak mintegy kétharmadát kommunikációs célokra használják. A navigációs, katonai megfigyelő, földmegfigyelési és távérzékelési, asztrofizikai és űrfizikai, valamint földtudományi és meteorológiai feladatokra szolgáló műholdak, az összes műhold mintegy 5-7 százalékát teszik ki.

A műholdak Föld körüli pályájuk során, az űr különböző régiójában keringenek:
-    alacsony Föld körüli pályák (LEO) - kb. 80 km és 2000 km közötti magasságban a Föld fölött.
-    geoszinkron pályák (GEO) - 36 000 km magasan a Föld felett
Ide tartoznak: kereskedelmi és katonai kommunikációs műholdak, ballisztikus rakéták indítása esetére korai figyelmeztetést adó műholdak.
-    közepes Föld körüli pályák (MEO) - a LEO és a GEO között
Ide tartoznak a navigációs műholdak (Navstar, Glonass).
-    Molniya-pálya - 12 órás periódusú, erősen elliptikus pálya
 Ide tartoznak a kommunikációs műholdak az Északi-sarkhoz közeli régiók számára.

Szóval, mit is videózik John Lenard Walson a saját fejlesztésű teleszkópjának videokamerájával? Ezek csak műholdak és űrszemét? Vagy most látunk először hatalmas és nagyon kifinomult űrhajókat, amelyeket nem kellene látnunk?

Alább egy másik videó állóképe látható a kép tetején egy „napsütötte” űrhajóról. Alatta egy második űrhajó, amely történetesen rendkívül nagy sebességgel haladt el mellette. John egyetlen képkockát vett ki a videójából (30 képkocka/másodperc).

Az állókép kontraszosítása rejtett vizuális adatokat tár fel, beleértve az űrhajó óriási méretét, valamint egy harmadik, kisebb járművet a kép alján.

Walson a következő megjegyzést kapta az egyik videójával kapcsolatban. Ez minden kérdésre választ ad? Nem, de talán néhányra igen... /Szerk: Walson a levelet a Cambridge Egyetem Csillagászati Intézetének filozófia professzorától kapta/

 "Üdvözlöm újra. És ismét gratulálok a kiváló asztrofotóihoz.
 Az MIT Lincoln Laboratory az a csoport, amelyik megépített néhányat az Ön által látott dolgokból. Sok mindent, amit csinálnak, korábban a Csillagok háborúja program része volt, és ami kétségtelenül magában foglalja az Ön néhány objektumát."
Lehet, hogy Walson néhány képe érzékeny, titkos, amerikai katonai csillagháborús gépekről készült? Lehetnek "titkos" fegyverplatformok az űrben, amilyenekkel az amerikai hadsereg a pletykák szerint már legalább 20 éve rendelkezik?
 Emlékezzünk a fiatal brit hackerre, Gary McKinnonra, aki évekkel ezelőtt bejutott a Pentagon adatbázisába, és talált egy titkos amerikai haditengerészeti aktát "Nem földönkívüli tisztek" címmel.
A fentebbi felvételek alapján, amelyeket Walson készített, nyilvánvaló, hogy olyan területre merészkedett, amely, mondhatni, "nyugtalanító" néhány kormányzati vagy katonai ügynökség számára, akik nem szeretik, ha videóra veszik ezeket a nagy, titokzatos, Föld körül keringő szerkezeteket. Walson "szemtelenségének" eredménye az volt, hogy szinte azonnal elkezdődtek a jelöletlen, nagy helikopterek rutinszerű látogatásai, amelyek éjjel-nappal rendszeresen látogatták az otthonát. Íme néhány képkocka a videóból, amelyet John ezekről készített. Különösen figyelemre méltó a hatalmas, kétrotoros Chinook, amint éppen a hátsó kertjében lévő fa fölött halad el (jobbra fent), hogy képet kapjunk arról, mennyire komolyak ezek a repülések, és hogy mennyire egyértelműnek szánták az üzenetet.

 

Összefoglalva, amit láttunk, azok űrhajók, sőt talán űrhajók még azok is, amelyek Föld fölötti pályán parkolnak vagy állomásoznak. Egyértelmű, hogy a nagy űrhatalmak sokkal nagyobb mértékben fektetnek be az űrbe, mint azt beismernék. Ezt a valóságot tükrözi, hogy a közelmúltban sok szó esett a "műholdellenes" fegyverekről, amelyekre a versengő országoknak "szükségük van", hogy "megvédjék magukat". Legutóbb Kína beszélt műholdellenes programjairól, és még azzal is fenyegetőzött, hogy megsemmisít vagy hatástalanít minden olyan GPS műholdat, amely kínai terület felett repül. https://index.hu/techtud/2021/10/26/kina-muhold-elleni-fegyver-fuvoka-robbanto-oroszorszag-egyesult-allamok-fegyverkezesi-verseny/
Csak találgatni lehet, hogy az amerikai hadsereg és kormány hány milliárdot ölt az évtizedek során, a NASA által támogatott titkos kém- és megfigyelési programokba, katonai űrfegyverrendszerekbe. John Lenard Walson videói talán megmutatnak néhányat ezekből a fejlett gépekből. Az is elképzelhető, hogy néhány ilyen tárgy nem emberi intelligencia terméke. Persze azok az emberek, akik ezt tudnák, nem beszélnek.

Forrás: http://www.darkgovernment.com/unidentified-objects-in-space.html

 

Földönkívüli implantátumok-Dr.Roger Leir

 Ez az írás Derrel Sims hipnoterapeuta, és Roger Leir orvos által 1996. február 23-án a kaliforniai Thousand Oaksban tartott nyilvános találkozón bemutatott információkat foglalja össze, amelyet a MUFON (Mutual UFO Network) helyi csoportja szponzorált. 

Debra L. Lindemann írása

Dr. Roger Leir egy kaliforniai sebész, aki valószínűleg földönkívüli implantátumokat távolított el két emberből, akiket a houstoni Derrel Sims hipnózis-terapeuta és eltérítés-kutató hozott hozzá a Texas állambeli Houstonból. Sims volt a fő előadó a MUFON február 23-i találkozóján, de a pódiumot átadta Dr. Leirnek az előadás orvosi részében.

1995. augusztus 19-én több állítólagos "implantátumot" műtétileg távolítottak el két elrabolt személyből, akik Sims-szel dolgoztak. Ha az előzetes eredményeket további laboratóriumi vizsgálatokkal megerősítik, akkor ezek az implantátumok kézzelfogható bizonyítékot szolgáltathatnak arra, hogy az elrablás jelensége valóság.
Dr. Leir összesen három tárgyat távolított el, kettőt az egyik páciensből, egyet pedig egy másikból. Az első páciens egy nő, akinél mindkét tárgy a nagylábujjában helyezkedett el, egy-egy példány a lábujj mindkét oldalán. A harmadik tárgyat a második páciens, egy férfi bal kézfejéből távolította el, valamivel a hüvelyk- és mutatóujj közötti szövettani terület felett.
Sims szerint ezek az emberek eredetileg nem tudták, hogy implantátumaik vannak. A tárgyakat véletlenül fedezték fel az egymástól független okokból készült röntgenfelvételeken. Abban az időben ezek a személyek Derrelhez jártak, mivel voltak arra utaló jelek, hogy korábban elrabolták őket. Miután Derrel kiterjedt interjúkat készített, másolatokat rendelt az orvosi kartonjaikról, és ezek a tárgyak vizsgálat alá kerültek. Ezekhez az implantátumokhoz nem társult fájdalom, és egyik páciens sem érzékelt korábban idegen tárgyakat a testében. Egy másik különös tény, hogy ezek az implantátumok szintén nem hagytak nyomot a test felületén; ha volt is egy kezdeti bemetszés, az olyan tökéletesen begyógyult, hogy nem maradt külső heg.
Az implantátumok pontosabb helyének meghatározásához a műtét előtt, Dr. Leir egy fémkeresőt és egy Gauss-mérőt használt. A Gauss-mérő az elektromágneses tereket méri. Amikor a mérőt a férfi kezében lévő tárgy közelébe helyezték, az "megőrült". Dr. Leir először beltérben tesztelte a férfit a Gauss-mérővel, majd kivitte a szabadba, minden más mágneses hatástól távol. Az eredmények ugyanazok voltak. Hasonlóképpen, amikor a fémkeresőt használta, az fényesen világított a férfi keze fölött, így tudták, hogy van ott valami.
A műtét előtt mindkét személy kapott egyfajta helyi érzéstelenítőt, amely általában hat órára érzésteleníti a műtéti területet. Miközben Dr. Leir a nő lábujjában kereste az első implantátumot, véletlenül hozzáért a tárgyhoz, és a páciens "majdnem leugrott az asztalról". Dr. Leir elmagyarázta, hogy a sebész csak akkor kap ilyen típusú fájdalomreakciót altatásban, ha valami, jelen esetben a tárgy, egy idegrost közvetlen közelében van. Ez azért van, mert az idegrost közvetlenül a páciens agyában kelt fájdalomérzetet, az altatási mezőn kívül. Ez történt mindhárom esetben, mindkét betegnél. Amikor a tárgyakat kihúzták, mindkét betegnél ugyanaz a fájdalmas reakció jelentkezett. Dr. Leir arra a következtetésre jutott, hogy ezek a tárgyak valamilyen módon idegekhez kapcsolódtak.
Az első eltávolított tárgy lapos és nagyjából háromszög alakú volt, mindkét oldalán körülbelül fél centiméteres. Bár belül fémes volt, vastag, sűrű, szürke hártya borította. Dr. Leir megpróbálta szikével felvágni a membránt, de nem sikerült.
Amikor az idegen tárgyak hosszú ideig az emberi testben vannak, sűrű rostos bevonat borítja őket, de általában az ilyen anyagot egy pengével le lehet kaparni. Ebben az esetben azonban a hártyát szinte lehetetlen volt eltávolítani. Mindhárom tárgyon hasonló bevonatot találtak.
Derrel Sims visszavitte az implantátumokat Houstonba további elemzésre, Dr. Leir pedig a környező szövetekből küldött mintákat egy helyi patológusnak. Amikor a tárgyakat kivették, Dr. Leir észrevette, hogy a körülöttük lévő szövet elszíneződött szürke tónusú, nem az a szín, amelyet általában az idegen tárgyat körülvevő szöveti gyulladásnál látni szoktak. Három jelentést kapott vissza a patológustól, egyet-egyet minden szövetmintáról. Izgatottan látta, hogy egyik minta sem mutatott gyulladásra utaló jeleket.
Normális esetben a szervezet, az idegen tárgyakra gyulladásos reakcióval válaszol. Ez a fehérvérsejtek aktivitásának eredménye a területen, amelyek megpróbálnak megszabadulni attól, amit nem oda való „szemétnek” tartanak. Ha az objektum valami puha, például egy szilánk, a szervezet képes azt szétbontani és darabonként eltávolítani. Ha a test nem tudja eltávolítani az idegen tárgyat, akkor a következő legjobb dolgot teszi. Sejtek ezrei egyesülnek egy differenciálódásnak nevezett folyamat során, megváltoztatják formájukat és körülveszik a tárgyat, hogy befalazzák és elválasszák a test többi részétől. Bármilyen idegen test kerül a szervezetbe - akár véletlenül, például egy szálka, akár egy orvos által sebészileg behelyezett tárgy - ilyen típusú gyulladás fog mutatkozni. Ezért volt rendkívül furcsa, hogy a patológiai jelentések ezekről a tárgyakról egyáltalán nem mutattak ki gyulladásos sejteket.
Ugyanilyen furcsa volt az a felfedezés is, hogy az egyes implantátumok körüli szövetekben számos olyan idegvégződés volt, amelyek nem oda tartoztak. Egyik kutató sem tudta megmondani, hogy miért voltak ott ezek az idegvégződések, de ez azt a lehetőséget sugallja, hogy az implantátumok az idegrendszerhez való kapcsolódáson keresztül, valamiféle megfigyelő eszközként működnek.
Amikor Derrel Sims visszakapta a tárgyakat Houstonba, az első tesztje az volt, hogy ultraibolya fénynek tette ki őket. Megállapította, hogy mindegyik ragyogó fluoreszkáló zöld színben világít. Derrel az elraboltakkal végzett kutatásai során azt tapasztalta, hogy az elrablást követően néha valamilyen anyagból álló, szabad szemmel nem látható, de fekete fényben fluoreszkáló foltok jelennek meg az elraboltak testén. Azt gyanítja, hogy bármi is legyen ez az anyag, az elrabolt testével való közvetlen fizikai érintkezésből származhat. Ezt szem előtt tartva azt mondta, nem lepődött meg azon, hogy a három eltávolított tárgy fluoreszkáló volt.
Később Derrel kiszárította a három tárgyat, és az őket körülvevő hártyák törékennyé váltak. Ezután lekaparta a membránok anyagának egy részét, és visszaküldte Dr. Leirnek elemzésre. Miután lekaparta a törékeny membránt, egy erősen mágneses, fémes, fényes fekete anyagot talált benne.

A képen felül, még a membránnal bevont objektum látható 10, illetve 20x-os nagyítás mellett, alul pedig maga a tárgy 20x-os nagyítással, immár membrán nélkül.

Amikor Dr. Leir megkapta Derrel Simstől a membránbevonat három különböző lekaparásából származó mintákat, három különböző patológusnak küldte el őket. Amikor a jelentések visszajöttek, kiderült, hogy ennek a nagyon kemény membránnak a fő összetevője valami egyszerű, vérből készült anyag. Ebben a véres masszában néhány barna szemcse volt. A patológusok vasfestéses vizsgálatot végeztek, és megállapították, hogy ezek a barna szemcsék az emberi vörösvértestek oxigénszállító pigmentjéből készültek. Emellett találtak egy keratin nevű anyagot is, amely az emberi bőr, a haj és a köröm külső rétegét alkotja.
Dr. Leir rámutatott, hogy ha az orvosok ki tudnák találni, hogyan lehet ezt a membránt lemásolni, akkor megoldanánk az orvostudomány egyik legnagyobb problémáját, a transzplantációs kilökődést. A tárgyakat körülvevő membrán nyilvánvalóan a páciensek saját testéből származó anyagból állt, mielőtt a tárgyakat beültették volna. Ha tudnánk, hogyan kell ezt csinálni, akkor szinte bármit be tudnánk ültetni az emberi testbe, és egyáltalán nem lenne kilökődés.
Leir és Sims a nő lábujjából vett egyik implantátum szerkezetét szemléltette. Amikor először eltávolították, lapos és háromszög alakú volt. Amikor a külső hártyát eltávolították, belül két különálló, fényes fekete fémdarab volt, szorosan egymáshoz illesztve "T" alakban. Nyilvánvalóan csak maga a membrán tartotta össze ezt a két fémdarabot.

Február 22-én megérkeztek az első előzetes laborjelentések magáról a fémről. Leir és Sims egyaránt azt mondta, hogy megvárják a végleges jelentéseket, mielőtt bármilyen részletet közölnének. Hangsúlyozták, hogy a mintákat magasan kvalifikált laboratóriumoknak küldték el vizsgálatra, és semmit nem jeleztek arról, hogy a minták honnan származnak. Dr. Leir azt mondta a Thousand Oaks-i közönségnek, hogy az előzetes eredmények "észbontóak", és hogy az első fémszakértő egyszerűen azt mondta: "Hűha, maguk tényleg találtak itt valamit." Dr. Leir kijelentette, hogy amint mindhárom laboratóriumtól megkapják a végleges jelentéseket, nyilvánosságra hozzák az eredményeket. "Azt hiszem, történelmet látnak" - mondta végezetül.
Mielőtt Derrel Simsszel együtt dolgozott volna ezen a projekten, Dr. Leir alkalmanként a MUFON tanácsadója volt, de nem vett részt mélyen a munkában. Most azt mondja, hogy ez a projekt "szó szerint megváltoztatta az életét"

Forrás: http://www.v-j-enterprises.com/iscni24.html

Az NSA-egy ügynök szemével

 Az alábbiakban egy interjút közlünk az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egy volt, jelenleg Ausztráliában tartózkodó amerikai ügynökével ...
Ön több évig dolgozott az amerikai kormány Nemzetbiztonsági Ügynökségének. Ez egy globális művelet, de vajon itt Ausztráliában, és a környező csendes-óceáni térségben is sokat tesznek? Jelentőséggel bír számunkra?
Igen, fontos. Talán már hallott arról, hogy a Védelmi Jelek Részlegünk /Defence Signals Division/ (DSD) kapcsolatban áll az NSA-val. Papíron a DSD-nek az NSA hálózatán belül nagy felelőssége van, a Kínával, Délkelet-Ázsiával és a Csendes-óceánnal kapcsolatos munkában. A gyakorlatban az NSA a DSD-nek is szállít munkaerőt, felszerelést és tudást, csakúgy, mint a GCHQ-nak és a CBNRC-nek. /Szerk: GCHQ /General Communications Headquarters/ a brit hírszerző ügynökség hivatalos neve, míg a CBNRC a Kanadai Hírszerző Csoport rövidítése /Canadian Intelligence Group/
És az NSA Ausztráliából, a DSD-től függetlenül működik?
Igen. A Pine Gapet az NSA belső kommunikációjában "ablakként" írják le. Mind az Exmouth-öböl, mind a Pine Gap /a képen/ elektronikus lehallgatási feladatokat lát el más kommunikációs funkciók mellett. Pine Gap és az alárendelt antennák igen fontosak. Globális "visszaverődési" szempontból ideális helyen vannak ahhoz, hogy a Kaszpi-tenger melletti tesztelési területről, és a Tyura Tamnál lévő lőtávolságból származó, orosz nagyfrekvenciás telemetriát megfigyelhessék. Ausztrália békés, nyugodt és ideális hely bizonyos típusú NSA létesítmények számára.

Más egyéb?
Igen, a canberrai nagykövetség alatti páncéltermekben és alagutakban van egy elég nagy NSA-berendezés, melyet amerikai tengerészgyalogosok őriznek. Canberra a Csendes-óceán és az Indiai-óceán állomásainak, egyik fő tengerentúli koordinációs központja. Talán száz embert foglalkoztatnak ezzel a munkával - hivatalosan nagykövetségi kódkezelőknek és hasonlóknak hívják őket. A Canberrában végzett munka nagyban hasonlít ahhoz, amit a Hawaii Oahu szigetén, Helemanu-ban, a csendes-óceáni főhadiszálláson végeznek. Ez a központ feltűnésmentesen helyezkedik el néhány ananászföld közepén.
Mit csinál az NSA a világ körül - ananászokat termeszt a föld alatt, mint a gombák? Milyen dolgokat hallgatnak le? Ön szerint Ausztrália közepéről lehallgathatnak egy moszkvai telefonbeszélgetést?
Nem, Ausztrália közepéről csak a nagyfrekvenciás dolgokat tudják lehallgatni, amik visszaverődnek az ionoszféráról.
Tudnak az oroszok arról, hogy az NSA lehallgatja őket?
Rendszeresen boldog karácsonyt kívánnak az NSA lehallgatóállomásainak.
Tudnak a Pine Gap és az Exmouth-öbölben történő lehallgatásról?
Az ügynökség lehallgatóállomásai a szovjet hadrendben kiemelt fontosságú célpontok.
Miért hallani olyan kevesen erről a figyelemre méltó szervezetről?
Ha valami rosszul megy, azt általában a CIA-nak tulajdonítjuk. Aztán a legtöbb létesítményt katonai személyzettel látják el, és a jelzőbázisokhoz hasonlítanak.
Miért akar az NSA titokban maradni?
A telefonbeszélgetések lehallgatása a legtöbb ország helyi törvényeit sérti, a diplomáciai forgalom lehallgatása pedig a genfi egyezményeket.
Mekkora az NSA? Úgy hallottuk, hogy körülbelül 15 ezer alkalmazottja van.
Attól függ, hogy mit számolunk. Körülbelül 80 százalék a katonai és 20 százalék a civil személyzet. Három szolgálati csoport dolgozik közvetlenül az NSA-val, bár ők a szolgálatokhoz tartoznak, és az ő fizetési listájukon szerepelnek. Ezek a hadsereg biztonsági ügynöksége, a haditengerészet biztonsági csoportja és a légierő biztonsági szolgálata. Becslésem szerint az NSA létszámának csúcspontján, 1967 és 1971 között körülbelül 40 000 alkalmazottja volt. Körülbelül 5000 volt Németországban, 5000 Japánban és Dél-Koreában, 5000 Indokínában (főleg Vietnamban és Thaiföldön), 10 000 a Fort Meade-i főhadiszálláson, és 5000 a haditengerészeti műveleteknél. A többiek szétszóródtak a világ minden táján.
Rátérhetnénk a részletekre? Talán mesélhetne magáról, hogyan került az NSA-hoz, mire képezték ki, és hová küldték?
Besoroztak az amerikai hadseregbe. A bevonulás előtti szakaszban kijelentettem, hogy nem vagyok hajlandó harci szolgálatot teljesíteni. Ebben a szakaszban két tesztet is kitöltöttem, és úgy tűnt, hogy magas nyelvi alkalmasságot mutattam. Ennek eredményeképpen megkeresett egy százados, aki azt mondta, hogy van valami érdekes a számomra. Megemlítette, hogy az NSA a hadseregtől függetlenül működik, a körülmények jobbak, akadémiai képzés lesz, és a hadsereg bérezésében havi 100 dolláros pluszfizetés jár a képzettségemért, ha befejezem a kiképzést. Négy évre kellene jelentkeznem, amiből az első kettőt az akadémiai képzéssel tölteném. Jelentkeztem.
Mi történt ezután?
Mint minden katona, én is átmentem egy rövid alapkiképzésen, majd a kaliforniai Monterey-be, a Védelmi Nyelvi Intézetbe kerültem. Eredetileg egy ázsiai nyelvtanfolyamot kellett volna elvégeznem, de valójában egy közel egyéves tanfolyamot kezdtem az orosz nyelvről, szokásokról, intézményekről és így tovább.
Mekkora ez az iskola?
Az én időmben körülbelül 1200 diák volt. Nem mindegyikük az NSA-ból érkezett. Akkoriban az orosz volt a legnagyobb (kb. 600 diákkal), aztán a vietnami, majd a kínai. Az iskola 48 nyelvet tanított, és akár 112 nyelvet is képes volt tanítani. Az oktatóink, férfiak és nők, orosz anyanyelvűek voltak. Közvetlenül a háború utáni években jöttek nyugatra. Így, hogy naprakészek legyünk, sok korabeli orosz anyagot is kaptunk. Két hónap múlva már olyan barakkokban laktunk, ahol csak oroszul beszéltek, a latrina és a dohányzást tiltó táblák oroszul voltak kiírva, és orosz nyelvű Scrabble-t játszottunk.
XXX áramkörös tévéműsorokat néztünk oroszul. Monterey különlegessége egy orosz bolt volt, ahol rubelt és szovjet árukat használtak.
Tudta, hogy mit fog mindezzel kezdeni?
Csak informálisan, az oktatóinktól. Több hallgató kimaradt, és mielőtt a képzés következő szakaszába léptünk volna, szigorúan titkos biztonsági engedélyt kellett szereznünk.
Mi volt a következő szakasz?
Négy helyre mehetsz. Néhány gyakornok több helyre is megy. Az első a kaliforniai Ames Kutatóközpont, amelyet a NASA [Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal] üzemeltet. Itt képzik ki az embereket a számítógépes programok és berendezések hírszerzési felhasználására.
Másodszor, ott van a Two Rock ranch, Észak-Kaliforniában. Itt szovjet kommunikáció és technikák, általános kommunikációelmélet és légkörfizika tanfolyamokat tartanak.
Harmadszor, van egy képzési iskola az NSA főhadiszállásán, Fort Meade-ben, Marylandben. /a képen/ Ez a szovjet rakétaműveletekkel, kriptográfiával és matematikai szemantikával foglalkozik.

A negyedik, és egyben a legnagyobb a Goodfellow légitámaszpont, a texasi San Angelóban. Maga San Angelo a massachusettsi Fort Devon leányvállalata, a technikusok fő kiképzőközpontja. San Angelóban a lehallgatási technikák és a forgalomelemzés, valamint a készülékek e célokra való használata terén tartanak oktatást.
A canberrai amerikai nagykövetségen található egy fontos csendes-óceáni koordinációs központ, páncéltermekkel és alagutakkal, melyeket amerikai tengerészgyalogosok őriznek.
Önt is kiképezték néhány ilyen helyen?
Igen, néhányban, körülbelül tíz hónapig.
Elméletileg vagy gyakorlatilag?
Nos, meséltem az "ablakokról" és az ionoszférából érkező jelek visszaverődéséről. Miközben San Angelóban képeztek ki minket, ami történetesen szintén jó helyen van, lehallgattuk az orosz tankforgalmat - a jeleket, amelyek Kelet-Európában a tankok felé és a tankoktól érkeztek, miközben gyakorlatoztak.
Összefoglalná nekünk, hogy az NSA mit szokott lehallgatni, milyen felszerelésre van szüksége, hol és hogyan végzi ezt?
Kezdjük a stratégiai kommunikáció lehallgatásával. Ehhez kifinomult és nagy berendezésekre van szükség, nagy antennákra, mikrohullámú vevőkészülékekre és modulátorokra. Az antennák nagy, 12 és 30 láb közötti átmérőjű antennák lehetnek, amelyeket egy radómba zárnának, lehetőleg egy dombon helyeznek el, és esetleg egy 300-400 láb magas toronyra szerelnek fel. A stratégiai állomások a magas szintű katonai kommunikációt, és a nemzetközi telefonos kommunikációs rendszert próbálják megfigyelni.
Milyen távolságon keresztül működnek? Milyen messze kell lenni az adótól ahhoz, hogy elfogják a jeleket?
Ez teljes mértékben attól függ, hogy milyen frekvencián továbbítják az üzenetet. A nagyon magas frekvenciákon, 250 megaherztől 4000 megaherzig, amelyen a katonai csúcsanyagokat sugározzák, a lehallgató állomásnak van egy bizonyos 250 mérföldes hatótávolsága. De alacsony frekvenciákon, mondjuk 1,6-tól (ami az AM rádió) 30 megaherzig, a világ minden táján fel lehet venni dolgokat. Mindenféle légköri viszonyok játszanak bele, milyen nap van, és így tovább. Általában 800-1000 mérföldes körzetben lehet számítani az üzenetek fogadására.
A dolgok stratégiai oldaláról kezdte. Mi van még?
Taktikai kommunikáció. Kisebb berendezéseket használnak, teherautókon vagy dzsipeken szállítva. Sok ilyesmi történt Vietnamban. Békés helyzetekben a taktikai kommunikációs fiúk azzal töltik az idejüket, hogy tanulmányozzák a másik oldal műveleti és bevetési módszereit.
Amikor az orosz nyelvi képzéséről mesélt, azt hittük arra készül, hogy a Szovjetunióba menjen, és helybelinek adja ki magát. Az NSA-nál is folyik ilyesmi?
Nagyon kevés. Az NSA-nak van egy TAREX (Target Exploitation) nevű részlege. A TAREX emberei időnként beutazzák a szovjet blokkot, és fényképeket hoznak vissza antennákról, kommunikációs létesítményekről és azok elhelyezkedéséről. Emellett nyílt forráskódú tudományos kiadványokat is gyűjtenek a Szovjetunióból, Kelet-Németországból és Kínából. Németországban, ahol 5000 NSA-hez csatolt személy dolgozott, csak Berlinben, Frankfurtban és Münchenben volt egyenként tíz TAREX-ember. Gondolom, Vietnámban többen voltak, ahol egyszerre vonultak be, amikor egy VC-központot megtámadtak. Elvették a rádióberendezéseket, a kezelési kézikönyveket vagy a kódokat. Phu Bai, Saigon és Da Nang, a három NSA-központban egyenként 50-60 TAREX-ember volt.
Elmagyarázná az NSA munkáját stratégiai, és taktikai szempontokból. Elmondaná, hogyan szerveződik az ügynökség?
A fő részleg a SIGINT, a jelek lehallgatása. Ez COMINT-re és ELINT-re oszlik. A COMINT a katonai kommunikációra, rádióra, telefonokra, táviratokra, televízióra vonatkozik, és ezen adások tartalmával foglalkozik. Ez a hírszerzést abban az értelemben generálja, ahogy a laikusok gondolják - amit az emberek egymásnak mondanak. Az ELINT a másik fél radarainak, adatrendszereinek stb. jellemzőivel és az ezekbe való beavatkozás lehetőségével foglalkozik. Az ELINT fontos része a rakétatelemetria. Amikor egy rakéta felszáll, nem továbbít kommunikációt, de információt ad ki arról, hogy mit csinál. Egy kisebb szovjet rakéta hat csatornán ad ki jeleket, beleértve a magasságát, belső nyomását, sebességét, gyorsulását, fúvóka hőmérsékletét és a helyzetét (irányát). A csatornák száma rakétánként 30-ig terjed. Az ELINT ezeket felfogja, elemzi, és megtudja, hogy a különböző típusú szovjet rakéták mit tudnak, és mit nem tudnak.
Az Exmouth-öböl és a Pine Gap egyéb funkcióik mellett, elektronikus hírszerzési feladatokat is ellátnak az NSA számára.
Az oroszok az USA-nak hallgatnak le dolgokat?
Feltehetően igen. De az USA is megteszi ezt magával. Az NSA talán tíz százaléka dolgozik egy COMSEC (kommunikációs biztonság) nevű külön részlegben. Megpróbálja feltörni az amerikai kódokat, tanulmányozza azok sebezhetőségét, hibákat talál a berendezésekben. Például egy berendezés meghibásodik, és akkor a kódot az üzenettel együtt továbbítja. Mi is kaptunk néhány ilyet a másik oldalról.
Hogyan kapcsolódik az NSA munkája a Föld körül keringő különböző műholdakhoz?
Az ELINT-nek megvannak a maga speciális műholdjai. A NASA fejleszti őket, a NASA állítja pályára őket, és az ELINT megkapja a jeleiket. Kína és a Szovjetunió olyan részei fölött veszik fel az információkat, amelyek elérhetetlenek, vagy nehezen hallhatóak a helyszíni létesítményekből.
Mit hallgatnak le Németországban?
Berlin figyeli a magas szintű szovjet katonai forgalmat, és a keletnémet belső forgalmat. Érdekelt bennünket a keletnémet pártpolitika, a népi elégedetlenség, a pártfunkcionáriusok által a központba eljuttatott tipikus anekdoták és panaszok.
Ki mondta meg, hogy mit keressenek?
Minden egységnek adott feladata van. Ettől eltekintve az NSA járatja a TECHINS-t [technikai utasítások], amelyek olyan politikai dokumentumok, amelyeket az embereknek a "szükséges ismeretek" alapján adnak ki. Egyébként ez az egyik hely, ahol a Ramparts cikke tévedett. A TEXTA-ról, mint az NSA bibliájáról beszélt. A TEXTA alapvetően egy működési kézikönyv részletei, amelyek felsorolják a másik fél kommunikációs rendszerének hívójeleit és frekvenciáit.
Többször is említette a briteket. Ők csak az USA-t képviselik, vagy van saját elektronikus műveletük?
A britek jóval visszafogottabbak. A GCHQ (General Communications Headquarters) alatt ott van az MI8, a kormányzati szervezet, és a Special Signals Division, amely az MI8 alá tartozó katonai szervezet. A német központ Braunschweigben van. Műveleteik taktikai szintűek. Stratégiai kérdésekben az USA-tól függenek. Németországban inkább Lengyelországra koncentrálnak. Főleg az egykori brit zóna északi részéből tevékenykednek. Berlinben van egy külön épületük a Teufelsbergen, és a RAF Gatowban laknak.
Ez minden, amit az MI8 csinál?
Nem. A fő elektronikai állomásaik Gibraltáron és Máltán vannak.
Kezdjük érteni, hogy mire készül az NSA és partnerei. Most pedig jöjjön a Csendes-óceán és Ázsia! Ott hol van jelen az NSA, és mit csinál?
Hongkongban a britek egy fontos, és erős lehallgatóállomást üzemeltetnek Dél-Kína számára. Szingapúrért hivatalosan Ausztrália felel. Dél-Koreában,
Tajvanon, Thaiföldön és Dél-Vietnamban is vannak állomások, amelyeket mind az USA üzemeltet.
Japánban három van - egy Chitose-ban Hokkaidón, egy Kyushun, és az NSA központja Tokióban. Régebben volt egy negyedik is XXX-en.
Mit figyel Szingapúr?
Elsősorban Szingapúrt, Indonéziát és Malajziát, beleértve a félszigetet és a maláj államokat.
Az év elején Gough Whitlam kiszivárogtatta a szingapúri bázist, de a költségvetésben további forrásokat biztosítottak Ausztrália szingapúri védelmi hozzájárulására, amely feltehetően magában foglalja a lehallgatóállomást is. Ön mit gondol erről?
Az NSA munkatársainak azt mondták, hogy Ausztrália a SEATO-szerződés egyik titkos jegyzőkönyve alapján köteles fenntartani a bázist. Ebben az esetben Ausztrália nem fog kivonulni a szingapúri állomásról, hacsak az USA nem hagyja jóvá, vagy Ausztrália ki nem lép a SEATO-ból.
Vannak más NSA-tevékenységek is Ázsiában?
A nagy török megfigyelési tevékenységről a Ramparts cikkéből tudhat. Ez az európai felállás része. Az NSA-nak két bázisa van Iránban, egy északon és egy délen. Dél-Irán a közel-keleti katonai és politikai tevékenységet figyeli. Az északi létesítménynek két küldetése van: rakéta-telemetria, amit már elmagyaráztam önöknek, és mikrobarográfokat működtet, amelyek földalatti és légköri nukleáris robbanásokat észlelnek. Mikrobarográfok vannak Nepál, Thaiföld és Dél-Korea állomásain is, mind az ázsiai szárazföldön, így a szeizmikus mozgásokat is észlelik. Minden szeizmikus adat közvetlenül az Egyesült Államokba megy vissza.
Korábban beszélt a Helemanuban lévő hawaii központról.
Igen, a beceneve Fort Meade West. Az idő nagy részét a kriptoanalízis [kódfeltörés] tölti ki. Ha a Csendes-óceánon felvett üzenetekben új vagy feltöretlen kódokat használnak, az anyagot oda küldik. Helemanu összefüggésbe hozza a csendes-óceáni információkat, és dönt a politikáról - az információk általános területeiről, amelyekre figyelnünk kell.
És Ausztrália, ahol a beszélgetésünket kezdtük?
Az Exmouth-öböl fogja el a Szunda-szorosok és az Indiai-óceán forgalmát. Tudja, elég gyakori, hogy az amerikai haditengerészet létesítményét az NSA emberei használják, például a Fülöp-szigeteken. Az NSA személyzete a Naval Security Grouptól érkezik. Az Exmouth-öbölben az Indiai-óceánon lévő amerikai kémhajókat is kiszolgálják.
Mit ért kémhajók alatt? Mit lehet látni a vízen?
A kémhajók általában régi rombolók vagy szállítóhajók, amelyek fedélzetükön rengeteg antennával és elektronikus berendezéssel vannak felszerelve, mint például a Pueblo, amelyet az észak-koreaiak foglaltak el. Hivatalosan megfigyelőhajóknak hívják őket, a haditengerészeti és kereskedelmi hajók kommunikációját figyelik.
És a Pine Gap?
A Pine Gap az ionoszférából érkező visszaverődések fókuszpontja. A szovjet jeleket különösen jól lehet onnan fogni, és részben ez az oka a helyének.
Az ausztrál DSD személyzetét ott képezték ki, ahol Önt is?
Nem. Egyik helyen sem képeznek ki külföldi személyzetet, még a briteket sem. Az NSA-nak is van egy kifejezése -- NOFORN -- ami azt jelenti, hogy külföldiek nem léphetnek be hozzájuk, még azok sem, akiknek máshol engedélyezték a munkát a létesítményekben. A NOFORN-munkát az állomások lezárt területein végzik. Olyan információkkal foglalkoznak, amelyeket az USA technikai vagy politikai szempontból magának akar megtartani.
Mi a helyzet Canberrával?
Az ő munkájukhoz, mint például a kriptoanalízis, békés körülményeket akarnak. Nincs szükségük nagy külső berendezésekre.
Amikor a nemzetközi telefonforgalom lehallgatásáról beszél, az nem óriási feladat a napi több százezer beszélgetés mellett?
Kétféle megközelítés létezik erre a problémára. Először is vannak kijelölt személyek vagy számok, amelyeket mindig lehallgatnak. Például az USA-n belül az FBI szolgáltat egy listát az ismert vagy feltételezett szovjet ügynökökről, és az NSA lehallgatja az összes nemzetközi hívásukat. Valójában az információkat, amelyeket ezek az ügynökök továbbítanak, általában az FBI ülteti el nekik. Ugyanez történik a szovjet blokkban lévő amerikai ügynökökkel is.
A másik megközelítés egyszerűen az, hogy véletlenszerű mintát veszünk az összes forgalomból, és megnézzük, mi történik. Az NSA a nyílt országokban nem a gazdasági információk után kutat, de a szovjet blokkon, és Kínán belül mindenféle hiányosságok érdeklik. Ha azt hallja, hogy valamilyen gépalkatrészben hiány van, talán arra lehet következtetni, hogy az adott fémet vagy ötvözetet új katonai célra használják.
Arra is gondoljon, hogy véletlenül fontos katonai vagy diplomáciai információhoz juthatnak. A Zimmermann-táviratot, amely az Egyesült Államokat az első világháborúba vezette, még azelőtt véletlenül szerezték meg, hogy az NSA-t egyáltalán kitalálták volna. Ez a filozófia áll mögötte.
Van-e bármi is biztonságban az NSA-tól?
Ahhoz, hogy egy teljesen új kódot fel lehessen törni, körülbelül 130 000 csoportra van szükség. Ez egy matematikai tény. Egy egyszeri üzenet egy új kódban, amit nem használnak fel többé, biztonságos. Ez a külső és a belső határ a dekódolási oldalon. A másik, hogy a vezetékes vonalakat csak lehallgatni lehet. De lehallgathatók, és egyes országokban a postai hatóságok együttműködhetnek az NSA-val.
Évekig tanulta, hogyan hallgasson le másokat, majd lehallgatta őket. Most, hogy kilépett az ügynökségtől, mik voltak a legemlékezetesebb dolgok, amelyek történtek önnel, és amelyekhez közel állt?
Három esetre emlékszem. 1969-ben Nixon elrendelte a keletnémet határon közlekedő, katonai légi járatok leállítását. Egy ilyen leállás általában egy ország másik elleni megtámadását előzi meg. Ennek megfelelően "C" készültségi fokozatba helyeztek bennünket, a legmagasabb riadókészültségi fokozatba. Természetesen mindez soha nem jutott el a sajtóhoz.
Mi volt ennek az értelme?
A keletnémetek ennek hatására elkezdték átcsoportosítani csapataikat és erőiket, és a szovjet hadsereg reakcióba lendült. Ez volt az egyik fő cél, hogy kiderüljön, mit fognak tenni. A másik talán politikai cél volt, hogy erőt mutassanak.
És a második incidens?
1970-ben a szovjetek is csináltak egy hasonló kivonási akciót. Kiküldték a hírt, hogy egy bizonyos napon, hajnali 1 órától minden Berlinbe vezető légi folyosót lezárnak 10 000 láb felett. Állítólag azért, mert szovjet manőverek zajlottak, de ezt mindenki úgy értelmezte, mint egy Berlin fölött ledobott kihívást.
Mi volt az amerikai reakció?
Belehallgattunk a berlini, francia, brit és amerikai parancsnokok beszélgetéseibe. Kialakult egy vita, amelyben a franciák fenntartották, hogy figyelmen kívül hagyják a szovjet kérést; a britek inkább egyetértettek a franciákkal, de azt mondták, hogy meg akarják várni, amíg az amerikaiak döntenek; az amerikai parancsnok pedig azt mondta, hogy Washingtonból kap utasításokat. A franciák hajnali 1 órakor küldtek egy repülőgépet, amely biztonságosan leszállt Berlinben. Húsz perccel a francia felszállás után a britek is küldtek egyet; és végül az amerikaiak is.
Az NSA berlini személyzete a Hadsereg Biztonsági Ügynökségének része volt, és fegyelmi szempontból a hadsereg adminisztrátorai alá tartozott. Az NSA körülbelül 60-70 százaléka füvezett - sokan közülük szolgálat közben. Nagyon pihentető, főleg, ha az ember unatkozik az átmenő orosz vagy keletnémet forgalomban.
A hadsereg nem szerette a füvet?
Nos, az új vezető ezredes, akit Hamiltonnak hívtak, és aki a légierőtől jött, mindenkit le akart tartóztatni, aki dohányzott. A DIRNSA, az NSA igazgatója, a Fort Meade-ben lévő vezetője küldött egy üzenetet, amelyben azt írta, hogy az ezredes ne tegyen semmi olyat, ami veszélyeztetné az ország biztonságát, vagyis hagyja abba. Azokban a napokban az NSA Berlinben egy alternatív újságot adott ki „Up against the wall” címmel. Ezt követte egy kongresszusi vizsgálat, amelyben egy szenátor és két tábornok is részt vett, de ez sem került nyilvánosságra.
Az NSA csak a fű miatt sztrájkolt?
Nem. Ez volt a középpontjában a személyiségi jogokkal kapcsolatos panaszoknak, és a háborúellenes érzelmeknek.
Mi történik azokkal, akik elhagyják az NSA-t?
Sokan szeretnek világkörüli útra kelni. Az elektronikai iparban kaphatnak munkát, ahol nem a hírszerzési, hanem a műszaki képességeiket használhatják. Ausztráliában körülbelül fél tucatnyian dolgoznak az elektronikai iparban.
És a hírszerzési képességeik? Van erre piac?
Izrael teszi a legjobb ajánlatokat. Amerikai berendezéseket használnak, az egyiptomi határ közelében lévő állásokon az amerikai árak dupláját kínálják, és izraeli útlevelet adnak.
Az emberek nem akarnak az NSA-nál maradni?
Ez volt az egyik dolog a berlini sztrájk mögött. Sokan kiábrándultak. Két évig intenzíven képzik őket, kiküldik őket, azt gondolván, hogy fontos munkát fognak végezni, és egy hónapon belül rájönnek, hogy ez nagyrészt baromság.

Forrás:

http://jya.com/nsa-40k.htm